Wallner Fruzsina Bernadett (2021) A CSOK gazdasági hatásai Magyarországon 2021. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Wallner_Fruzsina_FTTTCA_szakdolgozat_BA_nappali.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_O_Wallner_Fruzsina.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (208kB) |
Absztrakt (kivonat)
Kutatásom célja volt vizsgálni a Családi Otthonteremtési Kedvezmény gazdasági hatásait, kifejezetten az ingatlanpiacra gyakorolt hatását. Ehhez elengedhetetlennek tartottam kitekintést tenni a környező országokban elérhető családtámogatásokra. Hasonló demográfiai összetétellel rendelkező országokat választottam, és hasonlítottam össze. Elemeztem a költségvetést 2015. óta, hogy részletesebb képet kapjak a támogatásokra fordított összegek változásáról. A hazai lakáspolitikai támogatásokat is vizsgáltam, ezáltal olvasható, hogy a CSOK milyen támogatást váltott fel. Ismertettem a CSOK típusait, változásait és egy fiktív példán keresztül összehasonlítottam családtípusok szerint évről évre. Kvantitatív kutatási módszertant választottam, ezen belül kérdőíves felmérést. Három hipotézisem volt, amelyekre szerettem volna választ kapni. Az első hipotézisem volt, hogy a Családi Otthontámogatási Kedvezmény bevezetése következtében csökkent az értékesítési idő. A második hipotézisem az volt, hogy a CSOK bevezetése miatt nőtt a kereslet az új ingatlanok iránt. Végül a harmadik hipotézisem volt, hogy nőtt a befektetési céllal vásárolt ingatlanok aránya a CSOK bevezetése óta. Az első hipotézist elfogadtam, mivel a kérdőívet kitöltők 85 százaléka válaszolta, hogy a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bevezetése óta lényegesen csökkent az értékesítési idő. A második hipotézisemet, miszerint a CSOK bevezetése óta nőtt a kereslet az újépítésű ingatlanok iránt, szintén elfogadtam. A válaszok alapján kiderült, hogy a kitöltők 50 százaléka gondolta úgy, hogy az új ingatlanok iránt nőtt meg legnagyobb mértékben a kereslet A harmadik hipotézisemet, miszerint nőtt a befektetési céllal vásárolt ingatlanok aránya a CSOK bevezetése óta, el kellett utasítanom. A válaszadók a befektetési céllal vásárolt ingatlanok arányát 25-30 százalék közé tették. A vírushelyzet miatt 2020. II. negyedévétől drasztikusan csökkent a befektetési célra vásárolt ingatlanok száma. Véleményem szerint, a Magyarországi szociálpolitika, és azon belül a lakástámogatási politika jó irányba halad, igyekezett lekövetni a gazdasági változásokat is.A jövőre nézve szerintem, a Családi Otthontámogatási Kedvezmény ösztönzi a fiatal párokat a gyermekvállalásra, és talán ezáltal megállítható a magyar népességfogyás. Ezen felül kedvezően hat költségvetés bevételi oldalára, mivel fellendítette az építőipart, és ezáltal több illetékre, adóbevételre is szert tesz az állam.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Pénzügy Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | állami gazdaságpolitika, állami költségvetés, családi támogatások, hitel - hitelezés, szociálpolitika |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2021. Nov. 05. 13:08 |
Utolsó módosítás: | 2021. Nov. 05. 13:08 |
Actions (login required)
Tétel nézet |