Az üzleti tervek készítésének módszerei, értékelési szempontjai a DMRV Zrt. üzleti tervének összeállításán keresztül

Nerpel Balázs (2021) Az üzleti tervek készítésének módszerei, értékelési szempontjai a DMRV Zrt. üzleti tervének összeállításán keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Nerpel Balázs MOPDQP Szakdolgozat nyilatkozattal egyutt 2021.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. Május 12.. Download (2MB)
	PDF Titkosítási kérelem Nerpel Balázs MOPDQP.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (62kB)
	PDF SZTK_TO_Nerpel_Balázs.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. Május 12.. Download (502kB)

Absztrakt (kivonat)

Összefoglalás Szakdolgozatomban a szakirodalmi áttekintés után röviden bemutattam milyen egy üzleti terv, stratégia, kinek szól, és ki készíti. Szakirodalom kiválasztásánál, felkutatásánál igyekeztem a nagyvállalatoknál lévő üzleti tervezésre fókuszálni. Majd ismertetésre került a DMRV Zrt. munkahelyemen miként megvalósítható az üzleti terv. A Társaság ismertetésnél fontosnak tartottam, hogy az üzleti környezet jelentősen meghatározza az üzleti terv milyenségét. A következő fejezetekben az értékesítési, szolgáltatási, stratégiai, szervezeti és pénzügyi terv részletes elemzése következett. 2021-ben a legtöbb nagyvállalat, így a DMRV Zrt. számára evidens és magától értetődő, hogy a vállalat sikerességének és jövőjének a kulcsa a megfelelő üzleti stratégia és az üzleti terv összeállítása, megalkotása. Úgy tűnhet, hogy az üzleti tervezés jól megy a szervezeteknek, tekintettel arra, hogy az létfontosságú is lehet számukra. Tapasztalataim szerint azonban a vizsgált és relevanciának tekintett vállalatok csupán elenyésző százalékának van hatékony üzleti tervezési folyamata, mivel a legtöbb szervezet nem ismeri eléggé a hatékony üzleti tervezés legújabb megközelítéseit és a régi sémákba, a régi „sablonokba” ragadtak bele. A tervezéshez elengedhetetlen az információ, és természetesen az információt „csak tiszta forrásból”, szakirodalom vagy autentikus, szakértői koncepcióval rendelkező szakmai vezetők és menedzserek állítják össze az egyes részterületeken, akár eltérő stratégia mentén. A tervezésnek – bármilyen tervezésről is legyen szó – rengeteg információra van szüksége. Első lépésben megtörténik az információs szükséglet meghatározása, ehhez tisztázni kell, hogy ezt a feladatot ki, milyen eszközökkel és időbeli határral végzi. Lényeges a költség-haszon viszony szem előtt tartása, ne fizessünk „nagy árat” a szükségesnek ítélt információért. Az információ átadása és bemutatása, illetve az információ tárolása, azaz az információáramlás még most is túlságosan belterjes és csak részterületekre korlátozódik, sok esetben a vezetők nem szívesen adják ki a területeik negatív adatait, tapasztalatait, és sok esetben még mindig „kozmetikázzák” az adatokat. A tervezésnél is inkább az optimista hozzáállás dominál, nehezen ismerik fel az igazán erős külső tényezők kockázati faktorait. A 2020-as év a maga sajátságos kihívásaival és új szemléletformáló erejével talán ezt az attitűdöt is megváltoztatja. Személyes tapasztalataim alapján egyes vezetők szerint, a tervezés az erőforrások és a prioritások szervezett kezeléséről szól, míg más vezetők szerint a tervezés leginkább menedzsmenttel és/vagy a szakmai vezetéssel, valamint a termelékenységgel függ össze. Nehezen ismerik fel azt a triviális megállapítást és következtetést, hogy ha a vállalatok javítanának tervezésükön és ezt konzekvensen, következetesen hajtják végre, akkor a menedzsmentjük és a rájuk átruházott teher is leegyszerűsödne, az üzlet vagy a cég/vállalat jövője sokkal prognosztizálhatóbbá és kiszámíthatóbbá válhatna. Ehhez azonban egy jól megtervezett, konkrét iránymutatásokat és célokat meghatározó tervre van szükség, amelyet végig lehet vinni, és amellyel minden eshetőségre fel lehet készülni.   Mi segíti elő a jobb vállalatirányítást és a jobb tervezést? A vezetőség összehangolt, strukturális gondolkodása, a közös célok, a közös stratégia, valamint hosszú távú tervek és nem utolsó sorban a megfelelő vezetői kompetencia az elsődleges szempont egy jól strukturált és célszerű üzleti terv megírásánál, összeállításánál. Az általam készített vezetői interjúk során betekintést nyerhettem az egyes területek vezetőinek kompetenciáiba, rálátást kaptam nagyfokú felkészültségükre és a szakvezetésük alá tartozó területek specifikusságaira, valamint betekintést kaptam egy nagyvállalat gazdasági- és pénzügyi rendszerének felépítésébe és szerteágazóságába is. Mivel munkáim során számos területre volt eddig is rálátásom, még komplexebben és még nagyobb érintettséggel tudtam elemezni az egyes területek erősségeit vagy adott esetben hiányosságait, de ebből kifolyólag számos esetben elfogultabban és ezáltal nagyvonalúbban tudtam kezelni a kapott adatokat. Az mindenesetre egybecseng hipotézisemmel, hogy egy ekkora vállalatnál, amely több, mint 90%-ban többségi állami tulajdonban van, sokkal részletesebb és átfogóbb elemzésre van szükség, mind a környezeti tényezőkre, mind a bel- és külpolitkai hatásokra, mind az ágazatpolitikai és ágazat technikai hatásokra, mint egy kisebb szervezet vagy piaci szereplő esetében, ahol feltételezéseim és a tanulmányaim során elsajátított szakmai ismereteim alapján sokkal inkább a piaci és a pénzügyi szegmensekre, valamint a fogyasztói szokások változására kell fókuszálnia az üzleti tervnek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	adójog, GDP, hipotézis, kamatláb(ak), üzleti terv
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:07
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:07

Actions (login required)

Tétel nézet