A magyar nyugdíjrendszer harmadik pillére

Sándor Brigitta (2021) A magyar nyugdíjrendszer harmadik pillére. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat - A magyar nyugdíjrendszer harmadik pillére.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Visual Studio 2015 - Applikáció od.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (434kB)
	PDF BA_O_Sandor_Brigitta.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (235kB)

Absztrakt (kivonat)

Az elmúlt években egyre inkább előtérbe került a nyugdíj kérdése, így számos szakmai cikk jelent meg hazánkban az Európai Uniós tagállamok nyugdíjrendszereinek fenntarthatósága, aktuális válsága kapcsán. Rendszerint publikálásra kerültek olyan értékezések, tanulmányok, társadalmi vélemények, melyek szerint az állami felosztó-kirovó elvet követő nyugdíjszisztémák – beleértve Magyarország nyugdíjrendszerét - reformra szorulnak, mivel a globális szinten végbemenő demográfiai változások hatására nem lesznek képesek a továbbiakban olyan mértékű időskori juttatásokat biztosítani a jövő nemzedékei számára, melyek révén ezen generációk képesek lehetnének majd elfogadható szinten tartani megszokott életszínvonalukat. Magyarország nyugdíjrendszere a történelem során többnyire hangsúlyosan egy pilléren nyugodott, ám a XIII. századig visszanyúló gyökerek rámutattak arra, hogy a rég elfeledett szisztémák, nem feltétlenül mindvégig az állami pillér dominanciáját bizonyítják. A napjainkban is tapasztalható változások kezeléséhez, elsősorban elengedhetetlen a stabilitás megvalósítása, tehát a hazai nyugdíjrendszernek több pilléren lenne szükséges állnia, ezért elérkezettnek látom az idejét, egy olyan, az állami nyugdíjat kiegészítő jelleggel támogató foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás történeti hagyományokra épülő, a jelen kornak megfelelő újraélesztésére, mely a szilárd alapokkal rendelkező nyugati országok nyugdíjszisztémáihoz hasonlóan képes lehetne elősegíteni a nyugdíjpillérek közti egyensúly megteremtését. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek válsága nem újkeletű probléma, a nyugdíjpillérek kiegyensúlyozottságától függően hol kisebb, hol nagyobb jelentőséggel bíró gondokat okoz az érintett államok számára, az Európai Unió országainak válságkezelési intézkedései keretében, ezért számos esetben vezették be a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás intézményét, mely a tapasztalatok szerint képes pozitív hatást gyakorolni a demográfiai átrétegződések miatt kialakult problémákra. Létjogosultsága ennélfogva több okból kifolyólag indokolt lehet, mivel hazánkban nincs a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatásnak kialakult piaca, így egy újonnan, kifejezetten erre a célra alapított társaság révén a nyugdíjszolgáltatóhoz csatlakozó foglalkoztatók számára jelentős versenyelőnyt nyújthatna, növelhetné a munkáltatók munkaerő megtartóképességét, tekintélyét, lehetőséget adhatna életpályák kialakítására, ezzel is tervezhetővé téve az adott szervezet humán erőforrás gazdálkodását. A munkavállalók (tagok) számára ezáltal foglalkoztatóik magasabb jövedelmet, biztosabb hátteret kínálhatnának, bevonva őket az öngondoskodásba folyamatába. Mindenekelőtt azonban a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói tevékenység folytatásának végső nyertesei azok a tagok lennének, akiknek munkáltatói csatlakozva a nyugdíjszolgáltatást végző társasághoz támogatnák ezen nyugdíjas években hasznosulásra kerülő megtakarítások felhalmozását.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	demográfiai folyamatok, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatás, nyugdíjrendszer(ek), nyugdíjválság, SAP
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:07
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:07

Actions (login required)

Tétel nézet