Pénzügyi kultúra és racionális döntések

Gólya Olivér (2021) Pénzügyi kultúra és racionális döntések. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Pénzügyi kultúra és racionális döntések.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (301kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájaként a pénzügyi kultúra szintjét, valamint a pénzügyi döntések mögött meghúzódó okoktat vizsgálom. Ennek első lépéseként a pénzügyi kultúra fejlődését vizsgáltam a 2007-2008-as válság óta eltelt időszakra vonatkozóan. A pénzügyi intézményekbe vetett bizalom szerepét és jelentőségét kutatva pedig kitértem a vallási és történelmi okokra, továbbá a pénzintézetekkel szemben fennálló társadalmon belüli bizalmatlanság összefüggéseit kutattam, valamint az egyes iparágak és a pénzügyi szektorba vetett bizalom szintjét hasonlítottam össze. A pénzügyi kultúra témakörében végzett nemzetközi és hazai kutatások eredményeit összefoglaltam, és körül jártam az egyes korcsoportok digitalizációs ismeretei és pénzügyi szokásai közti különbségeket is, külön kiemelve a nyugdíjasok, valamint a jövőben nyugdíjba vonulók előtt álló kihívásokat, valamint a pénzügyi tudatosság témakörében végzett hazai és nemzetközi kutatásokat és azok eredményeit. A FinTech vállalatok és az inkumbens pénzügyi szereplők viszonyát vizsgálva kitértem hazai és nemzetközi tendenciákra, valamint bemutattam a szabályozói környezet előtt álló kihívásokat, továbbá a FinTech szektor pénzügyi kultúra fejlődérére gyakorolt hatását, valamint a digitalizáció és a bizalom kapcsolatát. A befektetések vonatkozásában rávilágítottam arra a tényre, hogy a befektetők körében felértékelődnek a fenntartható fejlődést, a társadalmi felelősségvállalás szerepét, valamint a felelős vállalatvezetést előtérbe helyező befektetési lehetőségek (ESG szempontok). Továbbá bemutattam a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének az ebben a preferencia rendszerben iránymutatást nyújtó besorolási módszertanát. Szakdolgozatom jelentős részében primer kutatási technikaként kérdőíves vizsgálat alá vetettem a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar hallgatóit, akiknek a pénzügyi tudatosságát és nyugdíjcélú megtakarítással kapocslatos viszonyát vizsgáltam, az eredményeket pedig kontrollcsoport kérdőívének kiértékelésével vetettem össze. A kérdőív tartalmazott korra, nemre, családi állapotra, iskolai végzettségre, jövedelmi helyzetre, továbbá pénzügyi döntések meghozatala előtt figyelembe vett szempontokra és információs csatornákra, valamint pénzügyi szolgáltatások igénybevételi csatornájára vonatkozó kérdéseket. A nyugdíjcélú megtakarítást, mint cselekvést skála típusú kérdésekkel mértem, melynek eredményeit összevetettem Icek Ajzen tervezett magatartás elméletével, következtetéseket levonva abból a hasonlóságok és különbségek tükrében. Ezt faktoranalízissel, valamint strukturális egyenletekkel végeztem SPSS Statistics és AMOS statisztikai programok segítségével. Az értékelhető válaszadók száma mindkét körben 100-100 fő volt, így a dolgozatom megállapításai nem reprezentatívak, azt projektmunkának tekintettem. A legtöbb hallgató és a kontrollcsoport válaszadói is több pénzügyi ajánlatot hasonlít össze, mielőtt döntést hozna. Preferencia rendszerükben pedig a költségek, a megbízhatóság és az elektronikus szolgáltatások álltak elől mindkét csoport tagjai között. A hallgatók leginkább elektronikus csatornákon vették igénybe a pénzügyi szolgáltatásokat, döntő többségük pedig az Y és Z generációból került ki. A kontrollcsoport válaszadói pedig leginkább az X és az Y generáció tagjai voltak. A továbbiakban az Ajzen-modell összetevőit, és annak összefüggéseit felhasználva útmodelleket állítottam elő, eredményül pedig a hallgatók és a kontrollcsoport esetében is szinte ugyanazokat a látens változókat kaptam a strukturális egyenletek faktorjaiként. Az okozati lánc kiinduló pontjai viszont eltértek, melynek oka a két válaszadói csoport életkorából adódó eltérő pénzügyi tapasztalataira vezethető vissza. A két csoport vizsgálata során pedig a nyugdíjmegtakarítási szándékra közvetlenül ható faktor mindkét esetben az észlelt magatartási kontroll volt. Ugyan csoportonként eltérően, de az egyén által vélt erőfeszítések mértéke befolyásolta közvetlenül megtakarítási szándékot. A hallgatói kérdőívből előállított SEM modell alapján a nyugdíjcélú megtakarításhoz való viszonyulást elsősorban a környezet pénzügyi intézményekbe vetett bizalma, valamint az ESG szempontokat figyelembe vevő befektetési lehetőségek határozzák meg. A kontrollcsoport esetében pedig az öngondoskodásra irányuló cselekvés a felelősségvállaló attitűdből indul ki.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bizalom, faktoranalízis, gazdasági válság, pénzügyi döntések, pénzügyi felelősség
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:07
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:07

Actions (login required)

Tétel nézet