Családi Otthonteremtési Kedvezmény

Nguyen Hoang Dieungoc (2021) Családi Otthonteremtési Kedvezmény. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Családi Otthonteremtési Kedvezmény - Szakdolgozat.pdf] PDF
Családi Otthonteremtési Kedvezmény - Szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Pénzügy-és-számvitel-alapszak_O_Nguyen-Hoang-Dieu-Ngoc.pdf] PDF
Pénzügy-és-számvitel-alapszak_O_Nguyen-Hoang-Dieu-Ngoc.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (257kB)

Absztrakt (kivonat)

Családi Otthonteremtési Kedvezmény összefoglaló Az első fejezetben az állam szerepvállalására térek ki, hogy miért fontos az állam szerepe egy társadalom fejlődésében, valamint milyen társadalmi, illetve gazdasági problémák megoldására hivatott az állam támogatásokat nyújtani a lakosságnak. Itt két támogatási formát ismertettem teljes körűen, a család- és otthonteremtési támogatást. A családtámogatások során a különböző gyermekek után igénybe vehető családok számára elérhető támogatásokat mutattam be két csoportra osztva. Az egyik az alanyi jogon járó családi támogatások, amelynél nincs szükség előfeltételre -vagy csak minimálisan- a jogosultsághoz. A másik a jogviszonyhoz kötött ellátások, ahol az igénybe vevő szülő(k)nek munkaviszony, vagy nappali felsőfokú képzés során járó egészségügyi jogviszonnyal kell rendelkezniük a törvényben meghatározott ideig, ahhoz, hogy a támogatásra jogosultak legyenek.  Az otthonteremtési támogatásoknál a jelenleg elérhető egyéb otthonteremtési támogatásokat mutattam be, amelyek a CSOK- kal párhuzamosan is igénybe vehetők. Ezeknél a támogatásoknál ismertettem hány gyermek után vehetőek fel, illetve ettől függően mekkora értékű támogatásban részesülnek a szülők. Végül a támogatás jogosultságához szükséges feltételekről adtam tájékoztatást.             A második fejezetben a fő témámra a CSOK-ra térek át, amelyet a támogatás teljeskörű ismertetésével kezdtem. Bevezetésképpen a CSOK előzményét a szociális politikát hasonlítottam össze a CSOK-kal, hogy milyen változásokon ment keresztül a ma ismert otthonteremtési kedvezmény. Ezek után az új és használt lakásokra vonatkozó feltételeket és igényelhető összegeket mutattam be. Mivel a kormányrendelet is külön veszi az új és használt lakásokat, így én is külön bontottam őket az ismertetés során. Végül a CSOK bemutatását az egyéb CSOK változtatásokkal zárom, ahol a Falusi CSOK-ot és CSOK hitelt említem.             A harmadik fejezetben foglalkozom a CSOK hatásával a gazdaságra, és emellett elemzem az államcélkitűzései mennyire valósultak meg. Magyarországon, mint a világ többi fejlett országában is, probléma a népesség rohamos csökkenése. Egy elöregedő társadalommá válunk. Ennek nyomán vizsgáltam, hogy a CSOK mennyire volt hatással a népesség növekedésére. A különböző mutatók és szekunder kutatásom során, arra a következtetésre jutottam, hogy a támogatás sem javította a népesség fogyatkozását. Ennek oka, a nők kitolódott gyermekvállalási kora, ezenkívül egyre csökken a szülési korban lévő nők száma. Így, ha ezt nem sikerül hamarosan orvosolni, a kedvezőtlen hatásokat a későbbiekben nehezebben, vagy egyáltalán nem lehet már kijavítani. Mivel véleményem szerint a lakáshelyzet is hatással van a kitolódott gyermekvállalási életkorra, így egy 2012/2013-ban végzett kutatást hasonlítottam össze a CSOK megjelenését követő időszakkal. Ez alapján 2012/2013-ban azon válaszadók számára volt a lakáshelyzet lényeges, akik gyermekvállalási korban voltak, viszont gyermeket még nem vállaltak. Azok, akik bizonytalanok, illetve biztosak voltak a gyermekvállalásban ezt a szempontot nem tartották fontosnak. Helyette az anyagiakat és partnerkapcsolat minőségét jelölték meg kiemelkedően fontosnak. Így az akkori kutatás szerint a lakáshelyzet fontos volt, de nem kiemelkedően a gyermekvállalás szempontjából.  Ezzel szemben a CSOK bevezetését követően a helyzet változott az ingatlanárak rohamos növekedése miatt. Az állam azon célját, hogy az ingatlanpiac fellendüljön, sikerült elérnie. Azonban a különböző otthonteremtési támogatások bevezetésével párhuzamosan, az ingatlanárak is növekedtek, ezzel sokakat elnehezítve a saját ingatlan megszerzésétől.  A támogatást követően az épített lakások száma megugrott. Közel 7 év alatt több mint 100 ezer új lakás épült. A budapesti lakásárakat figyelembe véve, a lakóingatlanok négyzetméterenkénti ára 134.42%-kel növekedett a CSOK bevezetésétől napjainkig. Konkrét példával mutattam be, hogy ekkora ingatlanár növekedéssel, az átlag magyarországi fizetések mellet, a CSOK maximális összegének és a kamattámogatott hitel igénybevételével is, egy átlag család összjövedelmének közel fele megy el a hitel törlesztésére. Ez egy három gyermekes család fenntartása mellett igen magas arány.             Szakdolgozatomat egy primer kutatással zártam, melyhez kvantitatív módszert alkalmaztam, vagyis kérdőív segítségével kerestem a választ hipotézisem megerősítésére, vagy cáfolására. A magyar lakosság válaszai alapján, mind a négy hipotézisemre megerősítést kaptam. Tehát a feltevéseim beigazolódtak, illetve a válaszok alapján a többség osztozott a véleményemen.  Ezek alapján a válaszadók nagyobb része -72.4%-a- nem igényelte a CSOK-ot, mivel lakás céljaik elérésében, nem látták megoldásnak a támogatást. Ráadásul azok közül, akik nem igényelték a támogatást, döntő többségük gyermekvállalási korban lévő, mégsem rendelkezik még gyermekkel. Azon válaszadók, akik felvették a támogatást, nagy részük 35 éves kor felett igényelte. Ezért a feltevés miszerint napjainkban kitolódott a gyermekvállalási átlagéletkor szintén alátámasztásra került a válaszok alapján. Ennek oka az anyagi biztonság hiányából fakadhat, mert válaszokból kikövetkeztethetően, akik igényelték a támogatást jobb anyagi helyzettel rendelkeznek, mint akik nem igényelték. Annak ellenére, hogy az országban Budapesten növekedtek az árak a legnagyobb ütemben, mégis a válaszadók többsége itt használta fel a támogatást. A saját válaszok feldolgozásakor azt tapasztaltam, hogy a válaszadók több mint 87%-a értett egyet abban, hogy a CSOK hatására növekedett meg Magyarországon az ingatlanok értéke.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Hegedűs Szilárd
Belső
főiskolai docens; Pénzügy Tanszék; PSZK
Lakatos Erika
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: állami támogatás(ok), állami támogatások, családi támogatások, családtámogatás, ingatlan, ingatlanfinanszírozás, kamattámogatás, otthon, szociális kedvezmények
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Nov. 05. 13:06
Utolsó módosítás: 2021. Nov. 05. 13:06

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet