A koronavírus-járvány gazdasági hatása a magyar pénzügyi közvetítőrendszerre

Vidákovich-Papp Lilla (2021) A koronavírus-járvány gazdasági hatása a magyar pénzügyi közvetítőrendszerre. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Vidakovich-Papp_Lilla_pü_msc_szakdolgozat_OO3DYA.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Vidakovich-Papp_Lilla_pü_msc_összefoglaló_OO3DYA.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (182kB)

Absztrakt (kivonat)

Összefoglaló: A koronavírus-járvány és az általa kiváltott gazdasági következmények 2020 tavaszán érték el Magyarországot. 2019. decemberéig bezárólag a hazai gazdaságot jelentős növekedés jellemezte, amely növekedés mérséklődését jelezték elő. A pénzügyi közvetítő rendszer tekintetében a szabályozói környezet változása a hitelezés élénkítését, valamint az új kihelyezések kockázatának csökkentését eredményezte. A lakossági hitelkereslet élénkítését a Családvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett hiteltermékek és támogatások ösztönzik. A lakossági hiteldinamika növekedéshez a CSOK támogatások, valamint a Babaváró kölcsönök addicionális hitelkibocsátásként járultak hozzá. A lakossági hitelkihelyezések feltételei szigorításra kerültek, a jogalkotó jellemzően a fix kamatozású, forint hitelek elterjedését vetítették előre. A kihelyezések csökkentése kapcsán a lakossági hitel felvétel tudatosságának növelése érdekében került megalkotásra a Fairbank tv., amely célja átláthatóvá tenni a fogyasztók számára a hitelszerződések kamatfizetésének alakulását. Emellett minősített hitelekkel az MNB célja a kiszámítható, a fogyasztó számára kedvező, hiteltermékek megjelenését szolgálja mindamellett, hogy a pénzügyi közvetítő rendszerrel szembeni bizalmat próbálja visszaállítani. A jogalkotó szándéka a lakossági kockázatvállalás és a túlzott hitelkibocsátás irányított csökkentése. Ennek szellemében kerültek módosításra az adósságfék szabályok. Az adósságfék szabályok módosításának célja a kiszámíthatóbb hitelek előtérbe helyezése, a lakossági eladósodottság visszaszorítása, úgyhogy mindeközben a változó kamatozású hitelek és a deviza alapú hitelek kiszorítsa a lakossági hitelportfólióból. Annak érdekében, hogy a forint alapú jelzáloghitelezés stabil, hosszú lejáratú finanszírozási forrásokra támaszkodjon az MNB jogszabályban készítette elő a JMM rendeletet. A JMM rendelet azt támogatja, hogy a hazai hitelintézetek a lakossági jelzáloghitel kintlévőségeiket, hosszú lejáratú jelzálogfedezetű forint forrásokkal finanszírozzák. Az MNB a vállalati hitelkihelyezések bővülését a közelmúltban több program is szolgálta. A PHP program során az MNB két eszköztár együttes alkalmazását tette lehetővéa hitelezésből származó kamatkockázat ún. hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere ügyletek (HIRS) kötését, amelyet kiegészített a likviditáskezelést támogató preferenciális betéti lehetőséggel.   Az NHP program során a kkv szektor számára olcsó banki finanszírozás nyújtásával növelje a hitelkeresletet, hogy támogassa a beruházások, valamint forgóeszköz beszerzések finanszírozását. Az NHP fix során csak beruházási célra (ezen belül is csak egy szűkebb felhasználási körre) nyújthattak hiteleket a pénzintézetek, ugyanakkor ez inkább a rögzített kamatozású hitelek arányának a növelését célozta. Az NKP program célja, hogy a hazai székhelyű vállalatok a banki finanszírozás mellett más alternatív finanszírozási formákra is támaszkodjanak.  A pénzügyi közvetítő rendszer kiemelten fontos, mivel képes a reálgazdaságban jelenlévő hatásokat képes felerősíteni, ugyanakkor azokat tompítani is tudja. 2008-as válsághoz képest a pénzügyi rendszer likviditási és tőke tartaléka jelentősen emelkedtek. A bankrendszer hitel-betét aránya jelentősen javult. A portfólió minősége 2008 óta javuló tendenciát mutat mind a lakossági és a vállalati szegmensben. A 90 napnál nagyobb késedelemben lévő vállalati hitelek aránya az elmúlt években jelentősen alacsony volt. A hitelintézetek tőkemegfelelése jónak mondható, amely jellemzően elsődleges alapvető tőkéből áll. A hitelezési veszteséget a szavatoló tőkével összevető mutató (Nettó NPL/szavatoló tőke) 2% volt, amely szintén jónak mondható. A koronavírus válságot a hazai pénzügyi közvetítő rendszer, összeségében felkészültebben várta, mint a 2008-as válságot. A koronavírus közösségi terjedését megakadályozni próbáló védelmi intézkedések (karantén, szabad mozgás korlátozása, nyilvános helyek bezárása) a megszokott gazdasági élet ellehetetlenülését eredményezik egyes szektorokban. Kezdetben a járvány a globális ellátási láncok megrekedését okozta, amely azonnali ellátási zavarokat okozott. A lezárások miatt egyes szektorokban (pl.: turizmus, vendéglátás, szabadidő) a kereslet megszűnt. A keresleti hatások megrendelés állomány csökkenéséhez az eredményesség visszaeséséhez, beruházások elmaradásához, valamint tömeges elbocsátásokhoz vezettek. Az elbocsátások a fogyasztás csökkenését eredményezik, így tovább gerjesztve a folyamatok. Mindezen hatások pedig legvégül a pénzügyi közvetítő rendszerre is lecsapódnak.     A hazai GDP 2020-ban 5%-os mértékben csökkent, amelyhez jelentősen hozzájárult a járműipari kitettség, valamint a turizmus visszaesése. A foglalkoztatottak száma 2019-hez képest 41,3 ezerrel csökkent, amely a különösen sérülékeny szektorokban volt a legjelentősebb. A bruttó átlagkereset növekedési dinamikája szintén visszaesett 11,4%-ról a növekedési ütem 9,7%-re. A pénzügyi közvetítő rendszerre átgyűrűző hatás a hitelkockázat növekedése.  A koronavírus által érintett szektorok vállalkozásai és munkavállalói likviditása, valamint fizetőképessége a válság hatására átmenetileg romlott. Összeségében a válság a banki veszteségek növekedését eredményezheti. A gazdaságvédelmi intézkedések keretében bejelentett törlesztési moratórium az egyik legjelentősebb intézkedés volt Magyarországon a pénzügyi közvetítő rendszer számára. A hazai törlesztési moratóriumnak a legfontosabb sajátossága, hogy hosszabb időre vezették be, valamint minden hitelszerződés automatikusan belekerült. A törlesztési moratórium egyfajta „gazdaság élénkítő” intézkedésnek tekinthető, mivel célja a többletjövedelmet generálja. Az MNB becslése alapján ennek hatására 2020-ban 1700-1800 Mrd Ft elmaradó kamat és tőkekötelezettség jelentkezett a hazai gazdaságban, amelyből a 600 Mrd Ft a lakossági szegmensben, még 1 100-1 200 Mrd Ft vállalati szegmensben. A THM plafon intézkedéssel a jogalkotó szándéka az volt, hogy a piaci szinteknél kedvezőbb kamatozású hitelekkel támogassa a lakossági hitelfelvételt. A hitelfelmondási tilalommal a jogalkotó célja, hogy a sérülékeny hitelek „gyógyulásáig” ne induljanak be a végrehajtási folyamatok. A vállalati hitelezés élénkítésének támogatására az MNB az NKP és az NHP programokat támogatta tovább megemelt keretösszeggel. Ezen felül az NHP hitelek felhasználási körét tovább bővítette, hogy az minél inkább alkalmas legyen a vállalkozások likviditási nehézségeinek leküzdésére. A pénzügyi közvetítő rendszer kilátásait számos bizonytalanság veszi körül. Az MNB ún. „v alakú” kilábalást vetít előre, azt feltételezve, hogy a korlátozások elmúlásával a gazdaság gyorsan helyreáll. Ugyanakkor a kilábalás elhúzódása a vállalati likviditási és lakossági fizetésképesség helyreállásának az elhúzódását is okozhatja. Az MNB becslései alapján kiemeleten sérülékeny háztartások hiteleinek aránya 5-10% körül lehet, míg a vállalati szektorban 15-20%-a lehet a teljes portfólióban. Ennek megfelelően a fizetési moratórium elmúlásával a pénzügyi közvetítő rendszer veszteségei nőhetnek. A reál gazdasági hatások elmúlásával azonban van esély a jelenleg kockázatos adósok fizetési képességeinek jelentős javulására. Az átmeneti likviditási problémák oka azonban továbbra is a lezárásokban keresendők, ugyanakkor ebből a szempontból a vészhelyzet megszűnése és helyreállás gyorsasága a fontosabb szempont. Hipotézisek: Az elmúlt években a magyar bankszektor működésére vonatkozó szabályozói intézkedések a koronavírus-járványt követően a hitelezés élénkítését fogják eredményezni, az új kihelyezések kockázatának mérséklése mellett. Elfogadom. A 2008-2009-es pénzügyi válságnál jóval felkészültebb állapotban érte a hazai pénzügyi közvetítő rendszert a koronavírus válság által okozott válság. Elfogadom. A koronavírus elleni gazdaságvédelmi intézkedések keretében meghozott törlesztési moratórium a pénzügyi közvetítő rendszer „ketyegő bombája”.  Elutasítom.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	gazdasági válság, hitelezés, hitelezési kockázat, koronavírus-járvány (COVID-19), magyar bankrendszer
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:06
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:06

Actions (login required)

Tétel nézet