A piacra való betörés ára

Horváth Andrea (2021) A piacra való betörés ára. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF HorváthAndrea_MFMLUG_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF HorváthAndrea_MFMLUG_összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (375kB)

Absztrakt (kivonat)

A vizsgálatom során a rendelkezésre álló tényadatok alapján önálló elemzést végeztem egy létező, ázsiai tulajdonú, zöldmezős beruházás keretében indult, Magyarországon működő vállalatról. A dolgozatomban a vállalat által gyártott három termék közül a rugó terméken vezettem végig a különböző kalkulációimat és tártam fel az összefüggéseket. A vizsgált vállalat közvetlen autóipari beszállító, termékei márkanév nélkül kerülnek beépítésre a személyautókba. Ebben az iparágban viszonylag kevés a piaci szereplő, mert nagyon magas a belépési korlát. Rendelkezni kell megfelelő tőkével, technológiával, és szakmai tudással. Ezen felül a piac magas szintű minőséget vár el a lehető legalacsonyabb áron. Az autógyártók ezért rendszerint hosszútávra szóló megrendeléseket kötnek a közvetlen beszállítóikkal. A hosszú múltra visszatekintő vállalat, mint világvezető autóipari alkatrészgyártó, követte az európai autógyártók igényeit azzal, hogy termelő egységet hozott létre Európában. Dolgozatomban bemutatásra került az éves költségvetés, az árképzés, valamint a költség kalkulációk elméleti háttere, majd a választott vállalaton keresztül az árképzés, valamint az éves költségvetési adatok terv-tény összehasonlítása, hogy a megfogalmazott kérdésekre válaszul szolgáljon a tartalmi rész. Az anyavállalatot 1939-ben alapították és a világ egyik legnagyobb autóipari lengéscsillapító rugókat gyártó vállalata, melynek 2019 üzleti év végére 72 lányvállalattal rendelkezett. Az Európából érkezett megemelkedett kereslet kielégítése céljából a vállalatcsoport új gyártóüzemet létesített 2015-ben Magyarországon. A leányvállalat egyedülálló a cégcsoporton belül, ez az első európai gyár, mind felépítésben, mind a gyártósorok tekintetében. A magas tőkeigényes, erősen automatizált gyártósorok hosszú telepítési ideje miatt a tömegtermelés a bejegyzést követő második évben kezdődött meg. A vállalati stratégia, valamint az árképzés az európai piacra való betörni akarást tükrözi. Az eladási árak alacsonynak mondhatóak, már az első tervezések során kiderült, hogy több évnyi vesztességgel számolt az anyavállalat. Az árképzés során a részköltség-alapú számítást alkalmazták, amely nem számol a fix költségekkel, a kalkuláció során csak a változó költségeket veszi alapul. Összességében a vállalatnak sikerült betörnie az európai piacra. A vállalat helyesen határozta meg az eladásai árait a piacra való betörés, illetve a sikeres vevői szerződéskötéseket figyelembe véve. A cél az európai autógyárak széles körű kiszolgálása, illetve a tervezett gyártósori kapacitások teljes kihasználása volt. Az árbevétel adatok elemzése során évről évre folyamatos növekedés tapasztalható mind a terv, mind a tényadatokban, azonban negatív eltérés mutatkozott a tervezett és a tényadatok összehasonlításában. Mivel a vállalat minden vevői megrendelést teljesített mindhárom vizsgált évben, az értékesített mennyiségi eltérések más okokra vezethetőek vissza. A vállalat rövid távon nem tudta teljesíteni a célkitűzéseit. A költségvetés tervezése során elkészítésre kerültek az értékesítési, termelési, alapanyag, bér és általános költségek tervei a lehető legaprólékosabb, legrészletezhetőbb módon, de már az első év terv-tény összehasonlításból kiderült, hogy számos nem várt költséggel az üzleti év során nem lehetett számolni. A költségtervezés költségoldalát vizsgálva a terv-tény adatokban is negatív különbség tapasztalható mindhárom évben. Ahogy azt korábban írtam a három gyártott termék közül egy választott terméken vizsgáltam az eredmények alakulását. A vizsgált évekre kiszámított fedezetszámítások útján arra a következtetésre jutottam, hogy a felmerült költségszint mellett az eladási árakat drasztikusan kellene emelni ahhoz, hogy a fedezeti pontot elérje a vállalat. A tényköltségek mind a közvetlen és a felosztott általános költségek tekintetében jelentősen meghaladták a terv adatokat. A közvetlen költségek terven felüli költését magyarázza a magas selejtgyártás, a kapacitáselmaradás, valamint az EUR/HUF árfolyam növekedés is. Amennyiben az első három év adataira támaszkodunk, úgy a vállalat hosszú távon sem fogja tudja teljesíteni a célkitűzéseit, amennyiben nem emeli az eladási árakat, nem növeli a gyártósori kapacitásokat, illetve nem csökkenti a költségeit. Hogy mennyi a piacra való betörés ára? Első látásra úgy tűnik nagyon drága, még a közel 100 éve működő vállalat számára is. A jól bevált tervezési módszer nem volt eredményes, mert teljesen új tervezésű gyártósorok telepítésére került sor, a magas árfolyam kockázattal nem számoltak, ahogy az európai szigorúbb minőségügyi követelményekkel sem. Összességében a vállalat elé további kihívásokkal teli, nehéz évek várnak, amiben a cél az árbevétel növelése, illetve a költségek csökkentése lesz.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	árazás, árképzési módszerek, költségek, költségvetés, nyereség
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:06
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:06

Actions (login required)

Tétel nézet