Bankkártya jellegzetességei és az autorizáció folyamata és limittípusai

Sorian Selena Jennifer (2021) Bankkártya jellegzetességei és az autorizáció folyamata és limittípusai. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

[thumbnail of Sorian_Selena_Jennifer_WFAZLN.pdf] PDF
Sorian_Selena_Jennifer_WFAZLN.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of Összefoglaló_Sorian_Selena_Jennifer_WFAZLN.pdf] PDF
Összefoglaló_Sorian_Selena_Jennifer_WFAZLN.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (291kB)

Absztrakt (kivonat)

A záródolgozatomat a bankkártya jellegzetességeiről és az autorizáció folyamatáról és limittípusairól írtam. Mivel már a bankkártya az életünk része így egy nagyon fontos témának tartom és mindig is érdekelt, hogy mi történik a tranzakciónál a háttérben, vagy hogy honnan jött a bankkártya ötlete és milyen változásokon/fejlődéseken ment keresztül az évek folyamán és még milyen változások várnak rá a jövőben. Ennek jártam utána a dolgozatban és kerestem választ a kérdéseimre.A dolgozatomat teljesen a pénz megjelenésétől kezdtem, mert fontosnak tartottam az alapokat megismerni és úgy haladni előre, teljesen visszamentem az árucseréig. Majd végig vezettem a pénz fejlődésének folyamatát teljesen az elektronikus pénz megjelenéséig. Ezek után áttértem a bankkártya történetének a kezdetére, amikor is megjelent a bankkártya elődje a 20. században megjelenő fizetőkártyával. Nem sokkal később egy szerencsés balszerencsének köszönhetően 1949-ben megszületett a bankkártya ötlete, McNamara bankkártól és egy évvel később Hamilton Credit Corporation létrehozta az első bankhoz köthető bankkártyát a Diners Club-ot (úgynevezett „ebédelő kártya”), amely hatalmas sikernek örvendett. Ekkor még nem ért el nagy áttörést a hitelkártya a piacon, de ez is megváltozott, mikor Fresno városában lakosság 45%-a a Bank of America banknál bankolt és egyszerre küldtek ki hatvanezer „BankAmericard” fantázia névre hallgató kártyát; ezzel megnőtt a kereskedők igénye, hogy elfogadó hellyé váljanak. 1976-ra a bank létrehozta a Visát. 1966-ban néhány kaliforniai bank Master Charge néven létrehozta a Mastercardot ezzel versenyre hívva a BankAmericard-ot. Az Egyesült Államokban, Egyesült Királyságan és Kanadában gyorsan elterjedt a hitelkártya használata, de Euróbában inkább a betéti kártyák terjedtek el. 1989-ben Magyarországon is megjelent a bankkártya, de sokáig életképtelen volt hazánkban, amég 1995-ben létre jött a Giro Bankkártya Zrt. (GBC) a Magyar Nemzeti Bank és a kártyaüzletágban érdekelt hazai bankok részvételével. Nem sokkal később a Magyar Külkereskedelmi Bank bocsátotta ki az első, devizaszámlához kapcsolódó Visa kártyákat. Nagy lépés azonban akkor történt, amikor az OTP Bank nem a privilegizált ügyfelek részére bocsátott ki készpénz helyettesítő fizetési eszközt. Ehhez készítettem egy összehasonlítást 2017-es és a 2020-as fizetési szokásokról, hogy 3 év alatt mekkora fejlődéseken ment át. Az eredményekből az született, hogy az emberek egyre inkább előnybe helyezik a bankkártyás fizetést, mert sokkal gyorsabb és kényelmesebb. A bankkártya jellegzeteségeire tértem ki ezek után, az 1969-ben megalakult mágnescsík történetére, az 1975-ben megjelenő chip technológiára; és végül megemlítettem a 1988-ban a francia Carte Bleue által kifejlesztett elektronikus pénztárcát. Majd a bankkártya szabványairól és általános tulajdonságairól tettem említést. Végül a bankkártya felépítését mutattam be; az előlapján és hátlapján található elemek elhelyezkedését, későbbiekben pedig leírtam ezek fontosságát is. Ezek után áttértem a bankkártya típusaira és csoportosítási lehetőségeire. Az autorizációs szót körbejárva megismerkedtem a fizetési folyamattal is, amikor a kártya és a terminál között egy titkosított csatornán elkezdődik a kommunikáció. Majd az üzenetküldéstől a sikeres tranzakcióig végig kísértem a folyamatokat. Kifejtettem a három legfontosabb ellenőrző pontot, a kártyabirtokos azonosítása, ellenőrzése, kártya azonosítása és fedezet ellenőrzése, illetve ezek fontossága. Érdekességképpen a Raiffeisen Bank különleges szolgáltatásairól is említést tettem. A bankkártyás tranzakció néhány típusát is bemutattam, mégpedig a ATM automaták történetét teljesen visszamenőlegesen 1960-as évektől kezdődően John Shepherd -Barron, egy brit befektető és üzletembertől. Majd az 1968-ban napvilágot látott POS-terminálokkal folytattam. Ezután az egyre újabb fizetési formákra tértem ki és mutattam be, mint például az érintésnélküli fizetés, internetes vásárlás és mobilpénztárca. Zárásképen a jövőben várható technikai újításokkal zártam a témakört és tértem ki a Kínában elterjedt WeChat-re és Alipay-re és a Magyarországon 2020-ban fejlesztett, de még nem elterjedt BlockBenPay alkalmazásra, ami a QR-kódot hívja segítségül, a bankokat kihagyva.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Uszanov Péter
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: projektmunka
Kulcsszavak: bank, bank- és hitelviszonyok, bankkártya jövője, bankkártya története, bankkártyahasználat
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Nov. 05. 13:05
Utolsó módosítás: 2021. Nov. 05. 13:05

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet