Állami szerepvállalás: a vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközei

Szalkai Nikolett (2021) Állami szerepvállalás: a vállalkozásfejlesztés pénzügyi eszközei. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szalkai Nikolett S9UM3O szakdolgozat 0511.pdf] PDF
Szalkai Nikolett S9UM3O szakdolgozat 0511.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_szalkai_nikolett.pdf] PDF
BA_O_szalkai_nikolett.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (218kB)

Absztrakt (kivonat)

Lakóhelyünkön gyakran találkozhatunk olyan létesítményekkel, ahol szembe ütközik velünk a kék fehér tábla, amelyen kiemelten szerepel, hogy az adott felújításra, eszközre mennyi millió, milliárd forintot kapott az adott helyi vállalkozás. Most már több, mint 15 éve van jelen a magyar köztudatban az uniós támogatás, és ez egyre sokrétűbb egyre kiforrottabb. Egy átlagember, aki nem is lát bele a támogatások rendszerébe gyakran kérdezheti, hogy miért is kapott ez a vállalkozás erre az eszközre, vagy ingatlan fejlesztésre számára hatalmasnak tűnő összeget. Erre a kérdésre voltam én is kíváncsi, hiszem egy hozzám közel álló vállalkozás melyben több hónapot dolgoztam pénzügyi asszisztensként azzal szembesült, hogy a vállalkozásnak, ha nagyot szeretne előre lépni néha alkalmazkodnia kell az Európai Unió elvárásaihoz. Célzok itt arra, hogy régiónként más és más támogatást kaphat egy vállalkozás, vagy arra, hogy egy adott támogatás megszerzéséhez nemcsak, hogy meg kell tartani, hanem esetenként fel is kell venni új alkalmazottakat. Azért is választottam ezt a témát, mert ennél a cégnél amelyről később bővebben szó lesz a szakdolgozatomban minden lehetőséget kihasználnak amit az állam csak nyújt az egyedi támogatások terén, így betekintést nyerhettem a támogatásokhoz vezető pályázatkészítő munkálatokba, és a támogatások segítségével megvásárolt eszközök utóéletébe.  Szakdolgozatom öt fejezetből áll, melyben rövid bevezetés után három foglalkozik a háttér feltárással, kutatómunkával, a fennmaradó utolsó fejezet a gyakorlati kutatással foglalkozik melyben egy konkrét kisvállalkozás fejlődésútját és a pályázat megnyerésének szokásos menetét mutatom be, valamint kitérek arra is, hogy valóban segítenek-e a pályázatok közvetlen környezetünkön, amit az itt élő emberek is észlelhetnek akár. Hogy megalapozott legyen a dolgozatom ehhez szükségesnek láttam második fejezetben az állam definiálását, és funkcióinak felsorakoztatását. A magyar állam a vállalkozások fejlesztésékhez pályázatokkal és támogatásokkal járul hozzá, igaz célzottan támogat régiónként bizonyos gazdasági szegmenseket (turizmus, építőipar vagy akár maga a foglalkoztatás), de a piac határozza meg a vállalkozások számát. Tehát dolgozatom következő fejezetben rátérek az állami szerepvállalásra, arra, hogy egy adott állam mennyire avatkozik bele a gazdaságba, hagyja, hogy a piac tegye a dolgát és szabályozzon, vagy szigorú tervgazdaságot vezet. A harmadik fejezetben először bemutatom, hogy mi is a KKV és mi alapján sorolható egy vállalkozás a mikro, kis vagy közepes vállalkozások közé. Ebben a fejezetben térek ki arra, hogy az Európai Unió is fontosnak tartja a kis és középvállalkozások fejlesztését, hiszen az EU vállalatait 99%-ban a mikro valamint a kis és középvállalkozások alkotják. Ezek a vállalkozások biztosítják a magánszektorbeli munkahelyek kétharmadát, az unióban létrehozott hozzáadott érték pedig annak több mint felével járulnak hozzá. (eurostat, 2018). Miután bemutattam a makrogazdasági szerepüket rátérek a KKV-k főbb jellemzőire, mivel a kisvállalkozások nem kisebb méretű nagyvállalkozások, hanem azoktól lényegesen eltérnek a vállalati működés szinte minden területén. Ezen vállalkozások fejlesztésére nagy szükség van és ennek az állításnak bebizonyításával foglalkozik a harmadik fejezet következő alfejezete, melyben kifejtem, hogy milyen a jó kisvállalkozás-fejlesztési politika, és hogy mik indokolják kiemelten a KKV-k fejlesztését.. Finanszírozási szempontból is leírom a KKV-k jellemzőit, hogy milyen hátrányokat tapasztalhatnak a nagyvállalatokkal szemben. A magyar állam hozzájárul a foglalkoztatáspolitikában kitűzött célokhoz ha fejleszti ezeket a kis méretű vállalkozásokat, hiszen a kis és középvállalkozások összesen több mint 2 millió munkahelyet biztosít, amely a foglalkoztatottak kétharmadát jelenti. (KSH, 2018) A negyedik fejezetben a kis és középvállalkozások pénzügyi fejlesztési eszközeit írom le, melyeknek szerves része az állam, ilyenek a hitelprogramok, hitelgarancia, tőkeprogramok, pályázatok és egyedi támogatások legutóbbi fejlesztési eszköz csoportot bővebben kifejtem, hiszen a kiválasztott példában szereplő vállalkozás szempontjából a pályázatok és egyedi támogatások a legfontosabbak. Ezen belül kitérek Magyarországon az Európai Uniós csatlakozás óta elérhető pályázatok bemutatására és arra, hogy lakóhelyem Esztergom melyik térségbe tartozik, és ebben a régióban mik a főbb célkitűzések, amelyek elérését a pályázatok ösztönöznek. Ötödik fejezetben fejtem ki dolgozatom gyakorlati részét, melyben bemutatom, hogy a C-Sped 84 Kft.-nél végzett munkám során mit tanultam az állami szerepvállalásról a KKV-k esetében. Röviden bemutatom a vállalkozást és, hogy milyen támogatásokat vett igénybe 2012 és 2020 között. Következő alfejezetben pedig a pályázatírás menetét illetve a fenntartási időszakot mutatom be, mivel kutatómunkám során nem találtam hasonló írásokat nagy lelkesedéssel vágtam bele az információgyűjtésbe, melyben segített a pályázatíró cég és a C-Sped 84 Kft. munkatársai. Ennek a két alfejezetnek eredménye egy átlátható és könnyen értelmezhető folyamatábra lett. Az ötödik fejezet soron következő alfejezetében az igénybe vett támogatásokat mutatom be, nem csak a pályázat során megszerzett javak megnevezésére, támogatottságára térek ki, hanem arra is, hogy ezek az eszközök, létesítmények hogyan hatottak a vállalkozás életére. Az utolsó alfejezetben pedig pénzügyi mutatószámok segítségével kerestem a választ arra, hogy miben változott meg a cég az első pályázat igénybevételétől az utolsó lezárt üzleti évig. Dolgozatom elkészítésekor primer és szekunder forrásokat is felhasználtam. A kérdések és hipotézisek megválaszolásakor kvalitatív módszereket alkalmaztam, folyamatosan kapcsolatban állva az említett cég fő pénzügyi asszisztensével és a pályázatíró céggel. A szakdolgozat végén a vállalkozás beszámolóját elemzem, hogy pénzügyi mutatószámokkal is alá tudjam támasztani azt amit a cég elért a támogatások éveiben.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Farkas Lászlóné
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Szennay Áron
Belső
egyetemi tanársegéd; Pénzügy Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: állami támogatás(ok), Európai Unió, kis- és középvállalkozás - KKV, Széchenyi Terv, támogatás, Új Magyarország Fejlesztési Terv
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Nov. 05. 13:05
Utolsó módosítás: 2021. Nov. 05. 13:05

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet