Teljesítmény Volumen Korlát negatív hatásainak elemzése a hazai kórházak finanszírozására, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház, valamint Kalocsai Szent Kereszt Kórház telephelyén keresztül.

Nagy László (2021) Teljesítmény Volumen Korlát negatív hatásainak elemzése a hazai kórházak finanszírozására, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház, valamint Kalocsai Szent Kereszt Kórház telephelyén keresztül. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

	PDF Szakdolgozat-Nagy László-Denlu6-Mérnök közgazdász.pdf.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Témavázlat és összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (170kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozat során a Teljesítmény Volumen Korlát alapján működő kórházi finanszírozási rendszer lett áttekintve a 2004-es bevezetéstől a COVID19-el még nem érintett 2019-es évig. Egyrészt a TVK fekvőbetege ellátásra gyakorolt hatásait (esetszám, ápolási napok stb.), valamint részletesen elemezve a kórházak bevételi lehetőségét (járóbeteg és fekvőbeteg ellátás) a TVK rendszerben. A szakirodalmi áttekintéseknél a teljes hazai kórházi rendszerre gyakorolt hatásokat vizsgáltam, a dolgozat további részében pedig a saját Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház és Kalocsai Szent Kereszt telephelye került górcső alá. A szakirodalomban szinte kizárólag a TVK-val mint meglévő "rossz" rendszer foglalkoznak, azzal nem igazán, hogy  mi kényszerítette ki a TVK bevezetését. A dolgozatban részletesen kifejtettem - a több mint 20 éve gyűlő tapasztalataim szerint - hogy egyrészt a forrás hiány, másrészt pedig a rosszul működő HBCs (DRG) rendszer indikálta a TVK rendszer bevezetését, melyet nemzetközi példákkal is illusztráltam. További lényegi eleme a dolgozatnak, hogy a TVK 2004-es bevezetése önmagában nem járt volna súlyos következményekkel a hazai kórházakra nézve,  - bár az egyenetlen elosztás miatt már nem egy kórház érdekei itt is jelentősen sérültek -,  hanem igazán a 2006 évi konvergenciaprogramban megjelölt célok mentén történő 2007 és 2009 évi nagy TVK csökkentésekkel járó forráskivonás hozta lehetetlen helyzetbe az egészségügyi intézményeket. Az ilyen jellegű egészségügyi forráskivonásra nem találhatunk példát máshol a 21. századi Európában.A dolgozatban a 2013 évi integrációig külön-külön tudtam vizsgálni egy nagy megyei kórház és egy kis városi kórház eseteit, majd ezt követően a közös "lét" kihívásait is be tudtam mutatni, beleértve az integráció következtében felhasználható jelentős pályázati forrás (TIOP 2.2.6/B) sorsát és működési következményeit.  Bemutatásra került az is, hogy az integráció a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház részére plusz forrás nélkül lett végrehajtva, ezért utána az addig egyensúlyban gazdálkodó intézmény is az eladósodás "útjára lépett".A dolgozat végén megállapításra került, hogy gyakorlatilag minimális plusz forrással stabilan és adósságmentesen lehetne működtetni a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórházat és ez természetesen érvényes lehet a többi hazai kórház zömére is.  Sajnálatos módon a jelenlegi TVK rendszer a kormányzati konszolidációk ellenére, folyamatosan újratermeli az adósságokat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Mű típusa:	záródolgozat
Kulcsszavak:	ábraelemzés, gazdálkodás, kórházak, társadalombiztosítási járulék, teljesítménymutató
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:05
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:05

Actions (login required)

Tétel nézet