Egyedi alkalmazásfejlesztése, dokumentálása és bevezetése

Nagy Alexander István (2021) Egyedi alkalmazásfejlesztése, dokumentálása és bevezetése. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)

Előnézet	PDF Nagy Alexander_QJ9GWZ_Záródolgozat.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF Nagy Alexander_QJ9GWZ_Nyilatkozat_Nyilvánossá_Tételről.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (401kB)
Előnézet	PDF Nagy Alexander_QJ9GWZ_ZD_ÖSSZEFOGLALÓ.pdf Download (340kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom témájának kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan témát válasszak, ami kapcsolódik a felsőoktatási tanulmányaimhoz, illetve a gyakorlati helyemül választott Vincotech Hungária Kft. profiljához, és az ott betöltött pozíciómhoz illeszkedjen. Így hát a választásom, mint a címből is kiderült az egyedi alkalmazásfejlesztése, dokumentálása és annak bevezetésére esett. Már középiskolában is a C# illetve SQL volt az amiket tanultam. Szerencsére az egyetemi tanulmányaim alatt is ezek a nyelveket tudtam továbbtanulni, illetve sikerült egy olyan helyszínt találni a szakmai gyakorlatomnak, ahol ezeket a nyelveket a gyakorlatban is tudtam alkalmazni. Először nem igazán értettem, hogy mi értelme van megtanulni a programozási elveket, mivel a kódolás a lényeg. Később mikor a gyakorlatomat végeztem és elkészültem pár kisebb projekttel és megkaptam az első nagy munkámat, fejlesztés közben eszembe jutottak ezek az elvek. És akkor jöttem rá, hogy igazából azok mindennek az alapja. Ott van a stratégia elv ami leírja a programok részekre való bontását, ami elengedhetetlen egy nagyobb alkalmazásnál. Vagy a taktikai elvek, amik segítenek a kódunk finomabbá, jobbá tételében. Ezen kívül a technológiai elvek, technikai elvek és esztétikai-ergonómiai elvek is, amiket akarva akaratlanul használunk és jó, ha ismerjük őket. A való életben is egy egyszerűnek tűnő cselekvés, mint például a kávéfőzés is leírható algoritmussal. Az algoritmus konkrétan megmondja, hogy egy adott feladat elejétől a végégik, milyen cselekvéseket, milyen sorrendben kell végrehajtanunk. Három szerkezeti egységre tudjuk lebontani, szekvencia (műveletsor), szelekció (kiválasztás) és iteráció (ismétlés, ciklus). Egy alkalmazás elkészítése nem csak abból áll, hogy leülünk és egy programozási nyelvet kiválasztva elkezdünk eszeveszettül gépelni, mint ahogy a filmekben az látható. Ez ennél sokkal bonyolultabb folyamat. Szükség van egy feladatleírásra ami alapján meg tudjuk tervezni az alkalmazást, akár elemezni a felhasználóréteget akiknek készül és ezalapján a felületet elkészíteni. Ezt követően neki eshetünk a kódolásnak is, amit követhet egy hosszas tesztelés, hibakeresés. Személy szerint a következő lépés az amit leginkább szeretek, a hibajavítás. Mindezek után, ha egy igazán jól működő programot akarunk készíteni a hatékonyságvizsgálattal még jobban bele tudunk merülni egyes kódrészletekbe ami fejlesztésével, mindig tudunk új technikákat tanulni. Mielőtt kiadnánk az alkalmazásunkat, egy jól megírt felhasználói és egy fejlesztői dokumentáció megírása elengedhetetlen. Előbbi a felhasználóknak, hogy könnyedén el tudják sajátítani a program használatát, amit készítettünk. Utóbbi az esetleges későbbi fejlesztéshez mind nekünk, de leginkább, ha más szeretne hozzá nyúlni, tudja mit hol keressen. Miután bevezettük az alkalmazásunkat, és élesbe megy minden a tesztek és hibajavítások ellenére előjöhetnek hibák amiket javítanunk kell, akár azonnal. Későbbiekben esetleges frissítéseket kiadni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

gazdaságinformatikus

Mű típusa:	projektmunka
Kulcsszavak:	algoritmus(ok), fejlesztési folyamat, megvalósítás, programozás, programozási elvek, programozási nyelvek
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:05
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:05
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/38016	URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/38016

Actions (login required)

Tétel nézet