Csoportos társasági adóalanyiság

Tóth Richárd (2021) Csoportos társasági adóalanyiság. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Tóth Richárd_TIDT2R_számvitel.pdf] PDF
Tóth Richárd_TIDT2R_számvitel.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Összefoglalás_Tóth Richárd_TIDT2R.pdf] PDF
Összefoglalás_Tóth Richárd_TIDT2R.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (270kB)

Absztrakt (kivonat)

A csoportos társasági adóalanyiság választására Magyarországon a 2019. adóévtől nyílt lehetőség. Azért választottam dolgozatom témájául a csoportos társasági adóalanyiságot, mert munkám során lehetőségem volt egy magyarországi cégcsoport csoportos társasági adóalanyisághoz történő csatlakozását, valamint 2019. adóévét figyelemmel kísérni a ’29 bevallás elkészítéséig, és szerettem volna jobban elmélyedni a témában, hogy lássam milyen különbségek adódhatnak egy normál és egy csoportos TAO működése között. A csoportos adózás egy lehetőség a társaságiadó-alanyok számára, az egyes cégcsoportok szintjén egyedileg célszerű megítélni, hogy „megéri-e” ezt az adózási formát választani. A dolgozatom célja az volt, hogy bemutassam a csoportos társasági adóalanyiság működését és választ kerestem arra, hogy az általam vizsgált cégcsoport esetén mekkora megtakarítás érhető el az egyedi társasági adóbevallással szemben, valamint, hogy valóban csökkenthető-e az adminisztrációs teher. Ezek alapján az alábbi hipotéziseket fogalmaztam meg: 1.     Az általam vizsgált cégcsoportban a csoportos társasági adóalanyisággal adómegtakarítás érhető el. 2.     Az általam vizsgált cégcsoportnál a csoportos társasági adóalany adóadminisztrációs terhei alacsonyabbak, mint azok a terhek, amelyeket a tagok önálló adóalanyként viselnek. Tekintettel arra, hogy ez az adózási forma egy újfajta jogintézmény, így a témában fellelhető szakirodalmak száma még nem kiterjedt, nincs átfogó tanulmány. Kutatásom céljának eléréséhez, és a hipotézisek teszteléséhez, a mélyinterjú módszerét és egy általam készített adatbekérő táblázatot alkalmaztam. Hozzáférési lehetőség alapján történő mintavétellel dolgoztam, ami azt jelenti, hogy olyan cégcsoportot választottam, amelyekhez bizonyos kapcsolatokon keresztül hozzáférésem volt, viszont nem válogatás nélkül fogadtam el az elérhető szervezeteket. Célzottan olyan cégcsoportot kerestem, ahol még nincsen csoportos TAO alany.  A kutatási eredmények alapján mindkét hipotézisem bizonyítást nyert: 1.     összeségében a csoportos társasági adóalanyisággal 58%-kal kevesebb adót kell fizetni a fiktív TAO csoportnak, 2.     továbbá a vizsgált cégcsoportra vonatkoztatva a nyilvántartás köteles ügyletek száma 40%-kal csökkenthető. Az előnyök igazolása mellett a legfontosabb konklúzióm, hogy ahhoz, hogy egy csoportos társasági adóalany megfelelő keretek mellett tudjon működni véleményem szerint a jogszabályon kívül fontos lenne, hogy egy együttműködési megállapodás keretében a csoporttagok elkészítsék közös szabályozásukat, amely részletesebb és gyakorlatiasabb, mint maga a törvény. Természetesen a jogszabály adja az alapot, de azt kiegészítve a „mindennapi működés” szabályozásával azt gondolom, hogy egyértelműbbé válhat a TAO csoport minden tagja számára a folyamat, a felelősségi körök és a határidők. Ez azért is nagyon fontos, mert ez egy teljesen új jogintézmény, aminek még nincs kidolgozott háttere, nincs számottevő gyakorlati tapasztalat a témában. Ezzel a módszerrel tehát minden csoportos társasági adóalany a maga specialitásának figyelembevétele mellett dolgozhatja ki saját szabályozását. Az általam vizsgált cégek esetén és saját tapasztalatból is mondhatom, hogy a csoportos társasági adóalanyiság olyan fontos előnyöket biztosít a vállalatok számára, amellyel növelhető az adózott eredmény, és ezáltal a tulajdonosok nagyobb osztalékra tehetnek szert. Azonban annak érdekében, hogy ezeket az előnyöket a jogszabály betartása mellett érje el a TAO csoport, fontosnak tartom, hogy lefektessék közös szabályaikat, ami egyfajta „egyezményként” szolgálhat számukra a mindennapokban.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Madarasiné dr. Szirmai Andrea
Belső
egyetemi docens; Számvitel Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: adóalap(ok), adózás, kapcsolt vállalkozás(ok), társasági adó, társasági adóalap, transzferár(ak), veszteségelhatárolás
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Nov. 05. 13:05
Utolsó módosítás: 2021. Nov. 05. 13:05

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet