A jegybanki válságkezelés következménye, a zombi cégek elterjedése

Rigó Dániel (2021) A jegybanki válságkezelés következménye, a zombi cégek elterjedése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)
	PDF Témavázlat és Összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (253kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom célja a zombi cégek bemutatása, illetve három országon átívelő elemzése. Ezeket a zombi cégeket először Japánban az 1990-es évek válsága során figyelték meg. A bankok a nemteljesítő hitelekből származó veszteségek elkerülése érdekében tovább hitelezték ezeket a gyenge hitelkondícióval rendelkező vállalatokat, abban a reményben, hogy ha felépülnek törlesztik az adósságaikat. Ezeket örökzöld hiteleknek nevezik, amelyeket a bankok abban a reményben nyújtanak, hogy a fizetésképtelen vállalatok a felépülés után törlesztik adósságaikat. A nemteljesítő hitelek egyrészt problémás lehet a minimális tőkekövetelmények miatt. Továbbá egy gazdasági visszaesés idején a bankok a jegybankoktól refinanszírozási hiteleket kapnak, így indokolt is, hogy ne csökkentsék hitelezésüket. Ezeken kívül a zombi cégek évek óta emelkedő arányaira hatással van a csökkenő kamatláb, illetve a válság alatt rendkívül legyengült bankrendszer is. Míg 1980-ban az arányuk mindössze 4% volt, 2017-re a teljes vállalati szektor 15%-át zombi kategóriába lehet besorolni. Dolgozatomban bemutatom az Európai Központi Bank és a Magyar Nemzeti Bank válságkezelő lépéseit. Ezt követően rátérek a zombification jelenségre, amely a zombihiteleket és a zombi cégeket foglalja magában. A zombi cégek számai Európában országonként 10 és 15% között mozognak, míg az angolszász országokban arányaik sokkal magasabb 20 és 30% között vannak. Pénzügyi mutatóik sokkal gyengébbek, mint az egészséges társaiké. Ennek ellenére felépülésre nagy, közel 60%-os az esélyük, de felépülés után is jóval gyengébben fognak teljesíteni, mint a zombivá válást megelőző években. Az eurozónában, azon belül főleg a periférián jóval nagyobb a zombi cégek jelenléte, mint a magországokban. Ennek egyik fő oka a 2012 nyarán bejelentett Outright Monetary Transaction program, amely egyik nemvárt következménye volt az európai zombihitelezés megjelenése. A GIIPS bankok a nagymennyiségű, nemvárt nyereséget tovább hitelezték az alacsony hitelkondíciókkal rendelkező vállalatoknak, amelyek ezt nem foglalkoztatásra vagy beruházásokra fordították, hanem a készpénzállomány növelésére. Ezt követően kitérek a gyenge bankrendszer és a zombihitelezés kapcsolatára is. Ezek a zombi cégek sokkal nagyobb arányban vannak kapcsolatban a gyenge bankokkal. Dolgozatom végén az Amadeus adatbázis segítségével összehasonlítom Franciaország, Olaszország és Magyarország zombi vállalatait. A zombikat általában a kamatfedezeti arány vagy a Tobin q ráta segítségével lehet kiszűrni, ennek ellenére én egy másik módszert alkalmaztam, vagyis azokat a vállalatokat tekintettem zombinak, amelyek legalább 10 évesek és három éven keresztül nem realizáltak árbevételt, továbbá azokat a vállalatokat is ide soroltam, amelyek saját tőkéje három éven keresztül negatív. A kapott eredmények alapján az olasz zombi cégek rendelkeznek a jobb pénzügyi mutatókkal.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	jegybank, válság, váságkezelés, zombi cégek, zombihitel
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:05
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:05

Actions (login required)

Tétel nézet