A közép-magyarországi régió mikro- és kisvállalkozásainak digitalizációs helyzete, illetve ezzel kapcsolatos nehézségei a koronavírus hatására

Lugosi Dénes (2021) A közép-magyarországi régió mikro- és kisvállalkozásainak digitalizációs helyzete, illetve ezzel kapcsolatos nehézségei a koronavírus hatására. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF szakdolgozat_LugosiDénes_EL9GI0.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF szakdolgozat_LugosiDénes_EL9GI0_ABSTRACT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (295kB)

Absztrakt (kivonat)

Kutatásom során azzal foglalkoztam, hogy a covid-19 járvány hogyan hatott a hazai KKV szektor bizonyos szereplőire, a kutatás kvantitatív részében a 2020 márciusával kezdődő időszakot vizsgáltam, ugyanis ekkor kezdődtek itthon a vírushelyzet miatti intézkedések. A témaválasztás oka, hogy Magyarországon a KKV szektor dolgozói közel kettő millió főt tesznek ki, illetve, hogy a járvány az egész világot átrendezte gazdasági és magánéleti szempontból is. A kutatásom célja és véleményem szerint igazi hozzáadott értéke, hogy a kvalitatív kutatás kapcsán meg tudtam fogalmazni olyan üzleti gyakorlatokat, amelyek segíthetnek egy válsághelyzetben – vagy ahhoz hasonló szituációban – a mikro-vagy kisvállalkozásoknak. Ahhoz, hogy a változások okozta kihívásokat a piacra és annak szereplőire szereplőkre nézve teljeskörűen megérthessem, meg kellett vizsgálnom, hogy a gazdaság milyen állapotban volt a járványt megelőző időszakban. Mivel saját megítélésem, tapasztalataim, illetve az általam olvasott tanulmányokból arra a következtetésre jutottam, hogy a válságkezelésben nagy segítséget nyújtott a vállalkozásoknak a digitális megoldások alkalmazása, így a digitalizációs állapotok felmérésére irányult az átfogó kutatásom kezdeti szakasza. Megvizsgáltam, hogy a digitalizáció mérőszámai - pl. DESI - alapján Magyarország és annak KKV szektora akár regionális összehasonlításban, akár itthoni piacelemzés szempontjából milyen helyzetben vannak a szereplők. Ezen kutatás pedig arra az eredményre vezetett, hogy megítélésem szerint a hazai piac szereplői digitalizációs szempontból elmaradnak mind a technika nyújtotta lehetőségek által elérhető szinttől, mind a V4 országok hasonló piaci szereplőinek átlagos szintjétől. Ez pedig nem jó előjel a válságkezelés szempontjából. Az elmaradás okait részletekbe menően nem vizsgáltam, mert az általam kutatott témához a miértek ilyen szempontból nem tesznek hozzá. Azonban az egyértelműen megállapítható volt, hogy a lemaradásnak három főbb okozója van: erőforráshiány, szaktudás hiány, illetve a fejlődésre, változtatásra való hajlandóság és törekvés esetleges hiánya. Ezt követően, hogy pontos képet kapjak a szereplők tapasztalatairól, félig strukturált interjúk keretein belül elvégeztem nyolc darab egyeztetést valós piaci szereplőkkel. Az általam vizsgált piaci szereplők mind hazai cégek, a közép-magyarországi régióban, B2C üzleti modellben működnek, húsz főnél nem nagyobb szervezetekben. Az alanyok kiválasztása során figyelmet fordítottam arra, hogy különböző iparágakban, különböző működési formákban működő vállalkozásoktól szerezzek valós tapasztalatokat. Pontosan ezért az alanyok között volt a vendéglátástól kezdve, az online kereskedelmen át az építőiparig terjedő tapasztalat. A beszélgetéseket megelőzően a dolgozatomban lejegyeztem olyan előfeltételezéseimet, amelyeket a saját véleményem szerint újfajta nehézségként tapasztalhattak az alanyok, ezen előfeltételezések segítségével – is – adva keretet az egyébként kötetlen beszélgetés jellegű, félig strukturált interjúknak. A kutatás során három fő csoportra bontottam az esetlegesen tapasztalt nehézségeket: üzletviteli nehézségek, szabályozásváltozásból adódó nehézségek és emberi oldali nehézségek. Az összegyűjtött kihívásokat ezek után az interjúalanyaim elmondásának összesítésével sorbarendeztem, amelyből kirajzolódott, hogy előfeltételezéseim pusztán részben voltak helyesek. A digitalizációs folyamatok, illetve a digitális fejlettség nyilvánvalóan egy, a koronavírusjárványhoz hasonló helyzetben nem nyújt mindenre megoldást, de egyértelműen segít. Összességében az interjúk lefolytatását követően arra a következtetésre jutottam, hogy a digitalizáció bizonyos mértékig minden iparági szereplő esetében szükséges, de önmagában nem elégséges feltétel a jó válságmenedzsmenthez. Továbbá az interjúalanyok azt a feltételezést is megerősítették, hogy a vírus úgy hatott a piacra, hogy a végletek felé tolta el a szereplőket. Kevesen voltak azok, akik változatlanul tudták folytatni a munkát, egy vállalkozás vagy küszködve, vagy nagyon sikeresen zárta az elmúlt időszakot. Ezek az eredmények szoros összefüggésben vannak értelemszerűen azokkal az újfajta kihívásokkal, amiket a vírushelyzet miatti átrendeződések okoztak, illetve ahogy a vállalkozások reagáltak a helyzetre. Ezekből egyértelműen kirajzolódik, hogy a piac szereplőinek nagyobb figyelmet kell a korábbiaknál szentelni az online kommunikációra – annak hatékonyságára és költségeire -, a vásárlási élmény, az ügyfél kiszolgálásának személyessé tételére, az alkalmazottak és munkatársak egyéni igényeire, problémáira és arra, ahogy a vállalkozók vagy cégvezetők az egyes stakeholderekhez viszonyulnak. Illetve egyértelműen megállapítható volt az is, hogy a készségek elsajátítása, a folyamatos tanulás évről-évre szükségesebbé válik, mivel az új elvárásoknak egyre nehezebben felelnek meg azok a vállalkozások – akár már egyéni vállalkozói szinten is -, akik nem delegálnak megfelelő erőforrásokat a folyamatos készségfejlesztésre.             Összességében a véleményem, hogy a kutatásom segít jobban megérteni azt, hogy miként élték meg a valós piaci szereplők az elmúlt lassan időszakot, illetve, hogy egy egyéni, mikro-vagy kisvállalkozás miképpen tud és lehet képes reagálni bizonyos hirtelen megjelenő kihívásokra. Zárásképp pedig, ahogy a dolgozatom végén is kiemelem, rengeteg további kutatható irányt látok még, amelyek érdekes kérdésekre adhatnak választ a témán belül.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	digitalizáció, digitális technológia, kihívás(ok), kis- és középvállalkozás - KKV, koronavírus-járvány (COVID-19)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:04
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:04

Actions (login required)

Tétel nézet