Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, állami tulajdonú gazdasági társaságok alkotta társasági portfólió pénzügyi és számviteli adatainak elemzése.

Gulyás Balázs (2021) Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, állami tulajdonú gazdasági társaságok alkotta társasági portfólió pénzügyi és számviteli adatainak elemzése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat Gulyás Balázs UF643L.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Szakdolgozat Összefoglaló Gulyás Balázs UF643L.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (133kB)

Absztrakt (kivonat)

Összefoglaló Szakdolgozatom témaválasztásának aktualitását adja, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által vezetett Országleltár adatok alapján, megállapítható, hogy az egyéb tulajdonosi joggyakorlók felelőssége a magyar állami tulajdonosi részesedések, mint állami vagyonelemek felett jelentősen megnőtt az elmúlt években. Szakdolgozatom céljaként tűztem ki, hogy átfogó képet adjak egy hazai „egyéb” tulajdonosi joggyakorló, azaz nem az MNV zrt. portfóliójába tartozó többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok csoportjának vagyoni és pénzügyi helyzetéről és annak alakulásáról, továbbá megvizsgáljam a leggyakrabban alkalmazott pénzügyi mutatószámok alkalmazhatóságát a portfólió esetében. Az elemzéshez az Innovációs és Technológiai Minisztérium (továbbiakban: ITM) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó többségi állami tulajdonban álló társaságokat választottam ki. A portfólió számviteli adatokon alapuló gazdasági elemzését megelőzően bemutatásra, összefoglalásra került a tulajdonosi joggyakorlásra illetve az állami tulajdonú gazdasági társaságok működésére, mint vagyonelemekre vonatkozó jogszabályi előírások és elvárások. Az ITM  tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó többségi állami tulajdonban álló társaságok alkotta portfólió társasági forma, jelleg, közhasznúsági jogállás illetve tevékenységi kör vizsgálata alapján megállapítható, hogy a portfólióban a nonprofit jellegű társaságok aránya magasabb, mint a nem nonprofit társaságoké, ugyanakkor a nem nonprofit jellegű társaságok sem a hagyományos értelemben vett forprofit tevékenység végzése céljából lettek létrehozva. A gazdasági elemzés alapján megállapítható, hogy bár a vizsgált társaságok méretéből adódóan jelentős összeg szerinti eltérések figyelhetőek meg, de az egyes mérlegsorok között az eszközök és források megoszlási adatai hasonló képet mutatnak. Többségében a társaságok feladatainak fő finanszírozási formája a támogatások, amely egyedi eszköz és forrás struktúrát eredményez. A vizsgált társaságok esetében tapasztalt, támogatási előlegekből származó jelentős összegű pénzkészlet vonatkozásában megvizsgáltam a társaságok rövid távú befektetési lehetőségeire vonatkozó jogszabályi előírásokat, amely alapján megállapításra került, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2018. október 1-től hatályba lépett módosítása jelentős mértékben korlátozta a befektetések lehetőségét. Kutatási kérdésként fogalmazható meg, hogy indokolt e a többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságok esetében a rövid távú befektetési tevékenység, jelenlegi, jogszabályokban előírt szigorú korlátozása. Tekintettel a támogatási források jelentős mértékére, részletesen megvizsgáltam a támogatások könyvviteli kezelésére vonatkozó törvényi szabályozást. A támogatások számviteli elszámolásában a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2019. január 1-ével hatályba lépett módosítása a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások alapján valószínűsíthető bevételek könyvelésére ad lehetőséget. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása nem tér ki a fejlesztési célú támogatásokra. Megállapítható, hogy a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott támogatások hatásának pontos megállapítására, kiszűrésére a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai szerint elkészített beszámoló dokumentumok sok esetben nem nyújtanak elégséges információt és az egyszerűsített beszámolók esetében különösen szűkös a rendelkezésre álló információmennyiség. Kutatási kérdésként fogalmazható meg, hogy a nem csak állami tulajdonú gazdasági társaságok működésében is egyre nagyobb számban megjelenő támogatás jellegű tételek, indokolttá teszik e a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásainak bővítését, pontosítását a beszámolók kötelező tartalmi elemeire vonatkozóan. Az eredménykimutatás adatok elemzése alapján megállapítható, hogy bevételi főösszeg növekvő tendenciát mutat, ugyanakkor az adózott eredmények összege negatív volt mind a három vizsgált üzleti évben, ezzel csökkentve a portfólió összesített saját tőkéjének értékét. A negatív adózott eredmény mögött az értékesítés nettó árbevételének alacsony aránya és a növekvő számú és összegű támogatási szerződések mellett, a támogatások terhére el nem számolható általános költségek állnak. Az eredményesség vizsgálata során azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy jellegét illetve tevékenységét tekintve többségében állami feladatokat ellátó társaságokat vizsgálunk. Kutatási kérdésként fogalmazható meg, hogy milyen módszerekkel, mutatószámok alkalmazásával lehet ezen társaságok eredményességét mérni csupán a számviteli beszámolókban foglalt adatok alapján, illetve van e értelmezhető eredménye ezen adatok elemzésének a tevékenységből adódó, számvitelileg nem számszerűsíthető információk figyelmen kívül hagyásával. A mérleg és eredménykimutatás adatain alapuló elemzést követően a leggyakrabban alkalmazott mutatószámok szerint vizsgáltam meg a kiválasztott tizenöt társaságot. A megvizsgált mutatószámok alapján megállapításra került, hogy a vizsgált, többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok tulajdonosi szerkezete és tevékenységi köre meghatározó a gazdasági adatok vonatkozásában és a támogatás jellegű tételek szinte minden mutatóra jelentős hatást gyakorolnak. Az állami feladatok gazdasági társaságok által történő ellátása, a nonprofit jelleg vagy a közhasznú jogállás fennállása esetében a társaságok gazdasági elemzése csupán számviteli adatok alapján félrevezető képet nyújthat a társaságok gazdálkodására, eredményességére vonatkozóan. Amennyiben az elemző mégis csupán ezen adatok felhasználásával kíván értékelést adni, érdemes a mutatók meghatározása során figyelembe venni az olyan tényezőket, amelyek sajátossá teszik ezen társaságok gazdálkodását és ezek hatását részletesen bemutatni, ezzel elkerülve a hibás következtetéseket.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állami tulajdon, beszámoló, eredménykimutatás, könyvviteli mérleg, nonprofit vállalat, támogatás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:04
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:04

Actions (login required)

Tétel nézet