Paxián Márton (2021) Kereskedő és elosztó kapcsolatának információs rendszerrel való támogatása, fejlesztése az energiaszektorban. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
paxian_marton_jxfm6m.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (4MB) |
|
PDF
BA_O_paxián_márton.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (267kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom kapcsán végzett kutatásomban feltártam és elemeztem az általam kiválasztott, nagyvállalati szinten használt információs rendszer alkalmazását az energia szektorban. Első lépésként az üzleti folyamatok feltárása volt a célom, ehhez a megismert szakirodalom részletes feldolgozását, megértését tartottam a legfontosabbnak. Ez képezi dolgozatom alapját. Ismertettem a rendszer közműszolgáltatókra specifikusan fejlesztett modulját. Milyen egyedi megoldásokat kínál ezen szektor szereplőinek az adatcsere folyamatok terén elosztói és kereskedői felállásban, ezek milyen módon valósulnak meg és milyen szabályozások érvényesek rájuk. Kutatásom empirikus módszerrel végeztem, adatcsere folyamattal kapcsolatos fejlesztés formájában. Ennek során az SAP objektum orientált programozási nyelvét, az ABAP-ot használtam, amelybe integrálva van az adatbázis-kezelő OpenSQL szerkezet és annak irányelveinek megfelelően implementáltam a fejlesztést. Kitértem a fejlesztés miértjére, milyen tényezők, milyen hiányosságok indokolták azt és miként kapcsolódik ez a teljes projekthez, valamit a leglényegesebb táblákra és azok kapcsolataira, logikai felépítéseire. A munkát egy fiktív vállalati koncepció alapján, annak fejlesztői rendszerében kezdtem el. A számomra elérhető SAP rendszer alapjaiban nem volt alkalmas a feladat elvégzéséhez, így annak konfigurációját az alapoktól kellett létrehoznom. Először is létrehoztam a szegmenseket, az alap IDoc típusokat és a logikai üzenettípust. Az IDoc típusokat össze kellett kapcsolnom a logikai üzenettípusokkal. Ezt követően megalkottam a funkciócsoportot, a funkcióelemet, majd utóbbit hozzárendeltem a logikai üzenttípushoz és IDoc típusokhoz. A rendszer felparaméterezés következő lépése a műveletkód létrehozása volt, ezt követte a logikai rendszer elnevezése. Ezeken felül létrehoztam: RFC-célt, Port-ot, elosztási modellt, illetve partnerprofilt. Mikor mindez elkészült egy általam készített folyamatábrán szemléltettem az adatcsere folyamatot. A fent említett konfigurálás lehetővé tette a monitoring report program fejlesztésének megkezdését, amelyet önállóan kiviteleztem. Elkészítettem a teoretikusan megalkotott vállalat projektvezetője által elvárt feladat specifikációját, amely alapján a 55 fejlesztést megvalósítottam. A specifikáció tartalmazza a konkrét feladatleírást, a létrehozni kívánt szelekciós képernyő kritériumait és alapértelmezett keresési paramétereit, a megjelenítési képernyő tervét. A megjelenítési képernyő felosztását dinamikusan kellett létrehozni, hogy megjelenhessen az ALV fa struktúrájú lista, valamit az ALV tábla megjelenítő is. A monitoring program fejlesztés megvalósítását több fázisban végeztem el. Első lépésként a specifikáció alapján egy logikai menetrendet állítottam fel, melyet végig követtem. Ez a lépés elengedhetetlen, hiszen a fejlesztés során a különböző lépések egymásra épülnek. Egy fejlesztés mindig két részből áll, magából a fejlesztésből és annak teszteléséből. A tesztelés során a korábban rendelkezésemre bocsájtott specifikáció kritériumait figyelembe véve vizsgáltam a fejlesztésemet. A tesztelésem eredménye és a tranzakció megjelenítése eleget tett az elvártaknak, így a fejlesztés teljes egészében megfelelt, a feladat lezárható volt. Az általam végezett fejlesztés támogatja a vállatok közötti mindennapos információcserét. Ezen ERP rendszerek fontossága vállalati szinten megkérdőjelezhetetlen és az is, hogy az ezek által biztosított rendezett, tudatos adatfeldolgozás nem csak a cég, de a partnerek, felhasználók elemi érdeke is. Mindenki elvárja, hogy adatait bizalmasan kezeljék és a szolgáltató és felhasználó közötti érdekkapcsolat minél rugalmasabban működjön. Szakmailag ez folyamatos naprakészséget vár el az ebben az ágazatban dolgozóktól, szem előtt tartva az üzleti érdekeket az állami/politikai célkitűzésekkel összhangban. Szakdolgozatom végén megválaszolom a megfogalmazott kutatási kérdéseket az általam végzett fejlesztés és interjú segítségével. Interjú partnerem egy, a szakmában évtizedes tapasztalattal rendelkező, szenior tanácsadó, aki az SAP-én belül is az IS-U modul szakértője. Elsősorban az SAP jelenlegi, energiaszektorban gazdálkodó szervezetek és vállalatok számára nyújtott szolgáltatásairól beszéltünk. Ezen interjú folyamán kerestem a bizonyítékot az általam megfogalmazott hipotézisek helytállóságára.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Gazdaságinformatika Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | energiaszektor, fejlesztés, IDoc, IS-U, SAP |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2021. Nov. 05. 13:04 |
Utolsó módosítás: | 2021. Nov. 05. 13:04 |
Actions (login required)
Tétel nézet |