Poesz Csaba (2021) A legfontosabb központi és helyi adók bemutatása. Pénzügyi és Számviteli Kar. (Kéziratban)
PDF
Poesz Csaba_Záródolgozat_2021.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (836kB) |
|
PDF
Poesz Csaba_Záródolgozati_összefoglaló_2021.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (206kB) |
Absztrakt (kivonat)
Záródolgozatomat az adózás témaköréből választottam, melynek címe „A legfontosabb központi és helyi adók bemutatása”. A dolgozatot 10 hosszabb-rövidebb fejezetre tagoltam, mely a fő fejezeteken túl tartalmazza az előszót, az utószót, a források és a mellékletek listáját is. Dolgozatomat egy rövid előszóval kezdtem, ahol bemutatom a témaválasztásom indokait, továbbá azt, hogy a munkám miről fog szólni. Ezt követi egy rövid történeti áttekintés, melyben kifejtem, hogy a hazai adózásban évszázadokon keresztül nem volt áttörő változtatás, hosszú időn keresztül a Szent István király által létrehozott adózási elvek voltak érvényben kisebbnagyobb változtatásokkal. Ezt követte a 19. század, amikor az itthoni adórendszerben lényeges változtatások kezdődtek. A reformok a 20.századot is jellemezték, ekkor hozták létre többek között a személyi jövedelemadót is. Az eddigi utolsó jelentős adózási reform 1988-ban volt, mellyel lezárom a történeti áttekintésnek szánt fejezetet. A harmadik fejezetben röviden ismertetem az adózás fogalmát és céljait. Ezt követően térek rá dolgozatom magjára. A negyedik fejezetben a személyi jövedelemadót mutatom be. A fejezetben bemutatom általánosan a személyi jövedelemadót, ismertetem a különféle hatályait, bemutatom az összevonás alá eső, illetve a külön adózó jövedelmeket. Ezt követően kitérek a különféle adóalap-kedvezményekre és az összevont adóalap adóját csökkentő adókedvezményekre is. Dolgozatom ötödik fejezete a társasági adót hivatott bemutatni. A fejezet eleje a társasági adózással kapcsolatos alapelvekről szól, ismertetem az adóalanyok sokrétűségét, továbbá kihangsúlyozom, hogy a számviteli törvénnyel milyen szoros a kapcsolata a társasági adónak. A fejezet végén pedig bemutatok néhány olyan módosító tételt, mely a társasági adó meghatározásakor vizsgálandó. A munkám következő nagy fejezete az általános forgalmi adóról szól. A fejezet elején általánosságban bemutatom az áfát, majd részletesen kifejtem, hogy mely szempontok figyelembevételével kell meghatározni az adófizetési kötelezettséget. Kifejtésre kerülnek a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás közti, továbbá a Közösségen belüli beszerzés és a termékimport közti különbségek. A fejezet végén melléklettel is bemutatom, hogy hazánkban a legnagyobb az áfa mértéke az Európai Unióban. Dolgozatom utolsó nagy fejezete a helyi és települési adókról szól. A fejezetben bemutatásra kerül az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adója, az idegenforgalmi adó, illetve a helyi iparűzési adó. Mindegyik helyi és települési adó esetében az alfejezet elején általánosan ismertetem az adót, majd a különböző kapcsolódó adózási szabályokat velük kapcsolatban. Dolgozatom végén a mellékletek és az irodalomjegyzéket megelőzően egy utószóval zárom a munkámat. Az utószóban összegzem a dolgozatomat és leírom gondolataimat az adózással kapcsolatban.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Pénzügy Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | projektmunka |
---|---|
Kulcsszavak: | adó, adózási sajátosságok, ÁFA, SZJA, társasági adótörvény |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2021. Nov. 05. 13:03 |
Utolsó módosítás: | 2021. Nov. 05. 13:03 |
Actions (login required)
Tétel nézet |