Értékpapír befektetési stratégiák

Tóth Krisztián (2021) Értékpapír befektetési stratégiák. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Értékpapír_befektetési_stratégiák.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Tóth_Krisztián.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (169kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban azoknak a befektetőknek kínálok passzív befektetési alternatívákat, akik szeretnék megtakarításaikat a tőkepiacon kamatoztatni és nem szeretnének aktívan kereskedni. Szakdolgozatom célcsoportja leginkább azok a személyek, akik el szeretnének kezdeni befektetni vagy akár már el is kezdtek, viszont nem tudják, hogy mibe és hogyan. Három féle befektetést is bemutattam, az állampapírvásárlást, az osztalék célú befektetést és a passzív indexkövető ETF-eket.Az első részben néhány oldalban a kötvények, részvények, befektetési alapok elméleti hátteréről és kockázatairól írtam, mivel fontosnak tartom, hogy mindenki tisztában legyen annak az értékpapírnak a tulajdonságaival, illetve a termékre jellemző kockázatokkal, amibe befektet.A második részben a tőzsdén elérhető hozamokról volt szó. Ezt az S&P 500 tőzsdeindex segítségével tettem meg. Megvizsgáltam, hogy az elmúlt 95 évben, hogyan alakult évente az elérhető hozam nagysága. Ez alapján az amerikai tőzsdén a vizsgált időszak majdnem háromnegyedében bikapiac uralkodott, míg medvepiac csak közel egynegyedében volt megfigyelhető. Ezután megvizsgáltam az elmúlt 30 alatt elérhető teljes hozamot, ami átlagosan évente 10,36% volt. Ezután az infláció hozamokra való hatására hívtam fel a figyelmet. Vásárlóerőnk csökkenése lehet, hogy évente nem tűnik fel mindenkinek, viszont hosszú távon komoly súlya van. Az elmúlt 30 év éves átlagos reálhozama már csak 7,8% körül alakult, tehát a teljes hozam nagyjából egynegyedét eltűntette az infláció.A harmadik részben a már említett három féle befektetési stratégiákat mutattam be. Ennek a résznek az elején még a passzív befektetések előnyeit mutattam be az aktív befektetésekkel szemben. Több kutatás is arra az eredményre jutott, hogy hosszú távon a passzív befektetők magasabb hozamot értek el aktív társaikkal szemben. Az aktív kereskedésben nagy szerepe van a piaci időzítésnek, viszont arra, hogy valaki pontosan eltalálja a csúcspontokat és mélypontokat igen kevés esély van. A következőkben az állampapírvásárlást mutattam be két terméken, a Magyar Állampapír Plusz és a Prémium Magyar Állampapíron keresztül. Arra jutottam, hogy a kettő közül jelenleg egyértelműen az előbbi kínál magasabb hozamot a maximális 5 éves futamidő alatt, mivel tartósan 4,45%-ot meghaladó infláció kellene ahhoz,43hogy a Prémium Magyar Állampapír hozzon több pénzt. Az állampapírok után rátértem az ugyan aktívabb befektetéssel megvalósítható, ám passzív jövedelmet kínáló stratégiára, az osztalékbefektetésre. Bemutattam ennek a módszernek az elméleti alapját adó értékalapú szemléletet is. Ezután kitértem a stratégia által elérhető hozam két komponensére, az osztalékra és az árfolyamkülönbözetre, illetve az ésszerűen elérhető hozam nagyságára is, ami 9% örül mozog. A következő alfejezetben pontokba szedve leírtam, hogy az osztalékbefektetők milyen lépésekkel jutnak el egy adott részvény kiválasztásáig, aztán a fejezet végén pedig nevesítettem az osztalékbefektetőkre leselkedő kockázatokat. A végén a passzív indexkövető ETF-eket mutattam be. A stratégia létjogosultságát kutatási eredményekkel támasztottam alá. Itt én is végeztem egy elemzést, ami azt adta eredményül, hogy az elmúlt 10 évben mindösszesen 4 befektetési alap tudott magasabb éves hozamot elérni, mint az S&P 500 tőzsdeindex. Ezekből levontam az éves folyó költségeket megkaptam, hogy ezek után már csak egyetlen olyan befektetési alap van, ami magasabb hozamot produkált. A passzív indexkövető ETF-ek létjogosultságát a hosszú távon magasabb hozam magyarázza látványosan alacsonyabb költségek mellett.Szakdolgozatom utolsó részeként összehasonlítottam az általam vizsgált befektetéseket. Itt az állampapírokat termékenként külön rangsoroltam, mivel egyrész eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, illetve szerintem így ad igazán jó képet az összehasonlítás, mivel a Magyar Állampapír Plusz is kamatos kamat elvén működi, vissza fekteti magába a kamatokat és az indexkövető ETF-ek nagy része is ezt csinálja, az osztalékbefektetés és a Prémium Állampapír pedig minden évben folyamatos jövedelemáramlást ígér. Az összehasonlítás különböző szempontok alapján végeztem: kockázat, hozam, folyamatos jövedelemáramlás, időigény és szakértelem, pszichológiai. A rangsorokat kizárólag a megadott szempontokon belül állítottam fel, összességében nem választottam ki egy legjobb befektetési módszert, mivel ezt nem lehet megtenni. Minden ember más és más különböző célokkal, amikre eltérő befektetési stratégiákat kell alkalmazni. Az összehasonlításomat egy táblázatban meg is jelenítettem, amit bátran fel lehet használni a befektetési döntések elkezdéséhez.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	befektetés, befektetési döntések, értékpapír, megtakarítás, megtakarítási lehetőségek
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:03
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:03

Actions (login required)

Tétel nézet