Regionális digitalizációs különbség az Európai Unió tagállamai között - A monetáris unió egységesíti a digitalizációt?

Pósvai Csaba Ferenc (2021) Regionális digitalizációs különbség az Európai Unió tagállamai között - A monetáris unió egységesíti a digitalizációt? Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Pósvai_Csaba_szakdog.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Temavazlat-es-osszefoglalas-Pos.Csab.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (446kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom témaköre egyszerre lehatárolt és mégis elképzelhetetlenül tág értelmezésben vizsgálható. Egyrészt az Európai Unió egy meghatározó, állandó értékeléséről szól, másrészt viszont gyakorlatilag a globális digitális gazdaság versenyéről és a jövő meghatározó világnézetéről. Tagadhatatlan, hogy a mai 21. századi világ elképesztő mértékben halad a digitalizáció útján és olyan technikai megoldások valósulnak meg napról napra, ami, nemhogy több tíz év távlatából tűnt elérhetetlennek és elképzelhetetlennek, hanem gyakorlatilag pár éve se lehetett ezt a rohamos fejlődő tendenciát megjósolni. A rendszerhez pedig elengedhetetlen egy átfogó stratégia, ami lehetővé teszi a rendezett és tervezett ütemben lezajló fejlődést. Az Európai Unión belül ezért született döntés a DESI (Digital Economy and Society Index) mutató megvalósításáról. Az Európai Unió célja a program által lényegében a versenyképesség, ha egy szóval kellene jellemezni, azonban ezt kulcsfontosságú stratégiai szempontok szerint hajták végre a tagállamok. A DESI mutató 2015-ös bevezetése óta egy lineáris növekedés figyelhető meg, ami számos ponton lassú folyamatként megy végbe. Az általam vizsgált tagállamokat próbáltam felosztani nyugati és keleti országokra, hogy konkrét számokkal és adatokkal lehessen alátámasztani a digitális fejlettségi különbségeket. Továbbá, hogy belátást nyerhessek azon országok adataiba, amiket úgy gondoltam mindenképp viszont láthatok majd a primer kutatásom kérdőívében. Nyugati régió szempontjából Németországot, Franciaországot és Belgiumot vizsgáltam, míg keleti fronton Románia, Bulgária és Magyarország szerepeltek. Utóbbi kiemelten fontos szerepet látott el, hisz a kutatás viszonyítási alapjául is Magyarország szolgál. Valós adatok alapján reprezentatív és egyértelmű szintbéli eltérések voltak tapasztalhatók a vizsgált országok között. Míg a nyugati régió szinte minden dimenziójában az EU 28 átlagát vagy az feletti szintet nyújtott, addig a keleti régiós országok gyakorlatilag majdnem minden mezőben elmaradtak. A primer kutatásom egy kérdőív formájában valósult meg, amit közösségi média használatával hirdettem meg. A cél a Magyarországi digitalizációs helyzet felmérése, valamint annak összehasonlítása a kitöltők külföldi tapasztalataival, ezáltal pedig egy reprezentatív felmérést kapjak, miként érzékelik a digitális körülményeket a felhasználók. Arra kerestem választ, hogy a Magyarországon élő személyek, akik első kézből tapasztalják az ország digitális körülményeit, miként ítélik meg azt, majd miután ez a kérdések következtében megfogalmazódott bennük, ezt a véleményt hogyan érzékelik külföldi országokhoz viszonyítva. Vajon ki lehet-e jelenteni, hogy a megkérdezettek elmaradottnak érzékelik a Magyarországi helyzetet és mint keleti régiót, elmaradottnak érzékelik a nyugati államokhoz képest? A felhasználók szubjektív véleménye alapján vajon mennyire lehet kijelenteni, hogy a digitális előrehaladás tagadhatatlanul érzékelhető folyamat? A válaszok alapján azt lehet mondani, hogy kettős a megítélés. A kitöltők alapvetően a valós körülményekhez hűen értékelték a Magyarországhoz kapcsolódó kérdéseket. Ugyanakkor a külföldi országokhoz kapcsolódó viszonyítás tekintetében érezhetően kevésbé gondolták elmaradottnak a körülményeket, mint a valós adatok alapján. A kapott válaszok a legtöbb esetben a tartózkodás mellett szóltak, azonban szorosan mögötte legtöbbször a nyugati országokhoz kapcsolódóan érezték elmaradottnak az itthoni helyzetet. A kutatás sikeresnek lehet nevezni, mivel a kellő adatokat visszaigazolta Magyarországra kapcsolódóan és bár igaz megosztott végeredmény született a külföldi országokhoz való viszonyításban, mégis a tartózkodó válaszok többsége arra enged következtetni, hogy reális, mind objektív, mind szubjektív szempontból a kijelentés, hogy a keleti területek elmaradott digitális kihasználtsággal rendelkeznek. Következtetésként kijelenthető, hogy ezek a folyamatok, sokkal kevésbé érzékelhetők természetes személyek számára, akik felhasználói a rendszer adta lehetőségeknek és egyfajta minimális ellentmondás megfigyelhető a valós adatok és az emberek véleménye között.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	digitalizáció, digitális felületek, digitális gazdaság, digitális jövő, gazdasági-társadalmi fejlődés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:02
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:02

Actions (login required)

Tétel nézet