Nemzetközi adózás az SZJA-ban - a kiküldetések adóelméleti és adminisztrációs problémái és megoldásai

Major Anetta Mercédesz (2021) Nemzetközi adózás az SZJA-ban - a kiküldetések adóelméleti és adminisztrációs problémái és megoldásai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF SZAKDOLGOZAT_Nemzetközi adózás az SZJA-ban_Major Anetta Mercédesz.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Összefoglaló_Major Anetta Mercédesz.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (180kB)

Absztrakt (kivonat)

A globalizáció térnyerésével, a multinacionális vállalatok terjedésével és az Európai Unió adta szabad munkaerő áramlás lehetőségével egyre erőteljesebb igény mutatkozik arra, hogy a személyi jövedelemadó nemzetközi adózásának kérdése egyszerűsödjön és legyen egy jól bevált gyakorlat az adófizetés helyének és mikéntjének meghatározására, ezzel elkerülve a kettős (nem)adóztatás problémáját, valamint az ezzel járó alul- és felüladóztatást, diszkriminációt és káros adóversenyt. E jól bevált gyakorlatot hivatott megteremteni az OECD Modellegyezmény és az annak mintájára készült más (modell)egyezmények. A szakdolgozat során arra voltam kíváncsi, hogy mi motiválta az államokat a kettős adóztatás elkerülését szolgáló modellegyezmények megalkotására és a bilaterális adóegyezmények aláírására, valamint, hogy kell-e ezeket feltétlenül minden esetben alkalmazni. Ezen kívül annak feltárására is törekedtem, hogy a vállalatok oldalán milyen terhet jelent ez és milyen eszközök vannak e teher csökkentésére, illetve milyen előnyöket tudnak faragni ezekből. Végezetül pedig azt is megvizsgáltam, hogy a magánszemély szempontjából milyen különbségeket eredményez az adóelvonás mértékében a mentesítés, illetve a beszámítás módszerének alkalmazása. A XIX. század végén az iparosodás, a multinacionális vállalatok megszületése és a mai értelemben vett jövedelemadó rendszer bevezetése mind ahhoz vezettek, hogy egyre erősödő igény mutatkozott a kettős adóztatás kiküszöbölésére, amit hamarosan egy egységességet és biztonságot nyújtó „szabvány” iránti igény is követett. Ebből végül évtizedeken át tartó, számtalan ország együttműködését követelő munka eredményeként született meg az OECD Modellegyezmény, mely alapján ugyan készültek még más modellegyezmények is azzal a céllal, hogy az OECD-modellétől valamelyest eltérő elveket részesítsenek előnyben, mégis elmondható, hogy világszerte ennek a legelterjedtebb a használata. Alkalmazása nem kötelező, mégis előszeretettel használják fel az államok a bilaterális tárgyalások során. Ennek oka, hogy kölcsönös korlátozást/előnyöket tesz lehetővé az országok között, egy sokszor csiszolt szerződésmintaként funkcionál, melyben a használatos fogalomrendszer már standardizált és a szabályozandó tárgyak köre is egységesített, valamint ad egy elvi rendszert az adóztatási jog felosztására. Ezen kívül alkalmazása biztosítja e téren a hosszú távú adópolitika kiszámíthatóságát. A primer kutatásból kiderült, hogy a vállalatok mely gyakorlati problémákkal találkoznak a legtöbbször, ha a kiküldetések során felmerülő SZJA fizetési kötelezettségről van szó. Ezekből az egyik legfontosabb a kiküldetésben lévő dolgozók jövedelemingadozásának kiküszöbölése. Erre egyfajta megoldást a hipotetikus adórendszer bevezetése tud nyújtani, mely fedezetet képezhet akár az aktuális, akár – tartalékként – a jövőbeni adókra, ha pedig nem elég, a vállalat kipótolhatja. Emellett többek között kiemelt figyelmet igényel a munkavégzés helyének megfelelő dokumentálása, a visszamenőleges juttatások kezelése, az adózás szempontjából való különbségtétel szabadság, betegség és harmadik országban töltött training között, valamint a külföldön, az adott munkakör adott szenioritásában jellemző átlagbér monitorozása és biztosítása is. Végezetül a primer kutatásból az is kiderült, hogy az adóztatási jog felosztására alkalmazott két fő metódus, a mentesítés és a beszámítás mekkora különbségeket okozhat az adóelvonás mértékében. Az eredmények alapján elmondható, hogy egykulcsos adórendszerben a fizetendő adó mértéke megegyezik a két metódus alkalmazása során, azonban progresszív adórendszer esetében éves szinten jelentős többlet adófizetést eredményezhet a beszámítás módszere.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adóügyi illetőség, beszámítás módszere, egyezmények a kettős adóztatás elkerüléséről, gazdasági munkáltató, hipotetikus adórendszer, mentesítés módszere, modellegyezmény
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Nov. 05. 13:01
Utolsó módosítás:	2021. Nov. 05. 13:01

Actions (login required)

Tétel nézet