Egy amerikai multinacionális cég által kínált foglalkoztatói nyugdíjprogramok rendszerszintű és számviteli összehasonlítása

Szollár Gergely (2021) Egy amerikai multinacionális cég által kínált foglalkoztatói nyugdíjprogramok rendszerszintű és számviteli összehasonlítása. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szollár Gergely (PM8KAL) - Szakdolgozat.pdf] PDF
Szollár Gergely (PM8KAL) - Szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Szollár Gergely (PM8KAL) - Összefoglaló.pdf] PDF
Szollár Gergely (PM8KAL) - Összefoglaló.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (87kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom a munkáltatók által kínálható foglalkoztatói nyugdíjprogramok területével foglalkozik, azon belül pedig a befizetéssel-, valamint a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott rendszereket veszi górcső alá. Választásomat, illetve témám aktualitását elsősorban az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerek egyre baljósabb jövőképe magyarázza, mely helyzet arra késztet, hogy megvizsgáljam, hogy a foglalkoztatói nyugdíjprogramok közül vajon melyiké lehet a jövő egy olyan világot feltételezve, ahol a társadalombiztosítási rendszerek vagy teljesen eltűnnek, vagy csak minimális társadalmi szerepvállalás mellett lesznek képesek tovább működni. A dolgozat ezen kérdésének megválaszolásához számvitel mesterdolgozat révén, a vizsgált programok összehasonlítását a rendszerszintű ismertetésen túl, elsősorban a számvitel szemüvegén keresztül végzem. E témakör feldolgozásához, illetve annak szűkítéseképpen az Amerikai Egyesült Államok vonatkozó nyugdíjrendszerét, továbbá egy Magyarországon is jelenlévő amerikai multinacionális cég által kínált programokat vizsgálom. Ennek megfelelően a releváns számviteli követelményrendszer ismertetése elsősorban a US GAAP előírásain keresztül történik. A vizsgált nyugdíjprogramok rendszerszintű bemutatásából kiderül, hogy míg a befizetéssel meghatározott rendszerek esetében a munkáltatónak a munkavállaló megtakarításait kiegészítő hozzájárulásán van a hangsúly, addig a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott programoknál a munkáltató a munkavállaló szolgálataiért cserében, a nyugdíjas évek folyamán biztosított juttatások értékére tesz ígéretet. Míg előbbi egy egyszerűen kiszámítható, a jelenben történő kifizetést jelent, utóbbi egy jövőben esedékes pénzügyi teljesítést és ennek megfelelően egy igen bonyolult biztosításmatematikai szaktudást igénylő kalkulációt feltételez. Lényeges különbség, hogy míg a befizetéssel meghatározott programok esetében a munkáltató kötelezettsége a cég által meghatározott hozzájárulás összegére, illetve annak nyugdíjalapba történő befizetésére terjed ki, addig a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott rendszereknél a helyzet ennél jóval összetettebb. Ebben az esetben a munkáltató teljes és folyamatos felelősséget vállal arra, hogy az aktuáriusok által meghatározott jövőbeni kötelezettség jelenértékére céltartalékot képez, és hogy a munkavállalókkal szembeni kötelezettség teljesítéséhez szükséges eszközökről mindaddig gondoskodik, ameddig a munkavállalókkal történő teljes elszámolás meg nem történik. Következésképpen elmondható, hogy a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott programok esetében a munkáltatónak jóval nagyobb költségekkel és kötelezettséggel kell számolnia, mint azon cégeknek, akik a befizetéssel meghatározott rendszereket kínálják. A számviteli követelményrendszert vizsgálva szintén egyértelmű, hogy a befizetéssel meghatározott programok számviteli elszámolása jóval egyszerűbb, mint a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott rendszereké. Míg előbbi esetében a korábban említett munkáltatói hozzájárulás azonnal költségként számolandó el, addig utóbbi esetében a számviteli szakembereknek ismerniük kell többek között a céltartalék képzésre, az egyéb átfogó eredményre, a halasztott adóra, továbbá a nyugdíjprogramokra ható olyan speciális eseményekre vonatkozó számviteli követelményeket is, melyek mind szükségesek ahhoz, hogy a beszámolóban e nyugdíjprogramok számai helyesen, illetve a US GAAP vonatkozó előírásainak megfelelően szerepeljenek. A szakdolgozat zárásaképpen, több interjú keretében betekintést nyerünk a biztosításmatematika azon mélységeibe, mellyel a számviteli szakembereknek is tisztában kell lenniük annak érdekében, hogy az aktuáriusoktól kapott adatokat ne csak szimplán elfogadják, de képesek legyenek az azokban rejlő esetleges nagyobb hibák kiszűrésére egyaránt. A biztosításmatematika ilyen szintű feldolgozása a két program összevetésekor nélkülözhetetlen, hiszen ezen terület is hozzájárul a vizsgált jövőkép kialakításához. Összefoglalásképpen akár a rendszerszintű, akár a számvitelszintű összehasonlítást vizsgáljuk, véleményem szerint kevés az esélye annak, hogy az állami társadalombiztosítási rendszerek kiegészítéseként, vagy akár azok teljeskörű felváltásaként a jövőben a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott nyugdíjprogramok lehetnek a dominánsak. Ez elsősorban az ilyen rendszerek egyre növekvő költség- és kötelezettségigényével magyarázható, továbbá a vonatkozó igen összetett számviteli követelményrendszerrel.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: defined, foglalkoztatói, nyugdíj, nyugdíjalapok, US GAAP
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Nov. 05. 13:01
Utolsó módosítás: 2021. Nov. 05. 13:01

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet