Szollár Gergely (2021) Egy amerikai multinacionális cég által kínált foglalkoztatói nyugdíjprogramok rendszerszintű és számviteli összehasonlítása. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Szollár Gergely (PM8KAL) - Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
Szollár Gergely (PM8KAL) - Összefoglaló.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (87kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom a munkáltatók által kínálható foglalkoztatói nyugdíjprogramok területével foglalkozik, azon belül pedig a befizetéssel-, valamint a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott rendszereket veszi górcső alá. Választásomat, illetve témám aktualitását elsősorban az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerek egyre baljósabb jövőképe magyarázza, mely helyzet arra késztet, hogy megvizsgáljam, hogy a foglalkoztatói nyugdíjprogramok közül vajon melyiké lehet a jövő egy olyan világot feltételezve, ahol a társadalombiztosítási rendszerek vagy teljesen eltűnnek, vagy csak minimális társadalmi szerepvállalás mellett lesznek képesek tovább működni. A dolgozat ezen kérdésének megválaszolásához számvitel mesterdolgozat révén, a vizsgált programok összehasonlítását a rendszerszintű ismertetésen túl, elsősorban a számvitel szemüvegén keresztül végzem. E témakör feldolgozásához, illetve annak szűkítéseképpen az Amerikai Egyesült Államok vonatkozó nyugdíjrendszerét, továbbá egy Magyarországon is jelenlévő amerikai multinacionális cég által kínált programokat vizsgálom. Ennek megfelelően a releváns számviteli követelményrendszer ismertetése elsősorban a US GAAP előírásain keresztül történik. A vizsgált nyugdíjprogramok rendszerszintű bemutatásából kiderül, hogy míg a befizetéssel meghatározott rendszerek esetében a munkáltatónak a munkavállaló megtakarításait kiegészítő hozzájárulásán van a hangsúly, addig a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott programoknál a munkáltató a munkavállaló szolgálataiért cserében, a nyugdíjas évek folyamán biztosított juttatások értékére tesz ígéretet. Míg előbbi egy egyszerűen kiszámítható, a jelenben történő kifizetést jelent, utóbbi egy jövőben esedékes pénzügyi teljesítést és ennek megfelelően egy igen bonyolult biztosításmatematikai szaktudást igénylő kalkulációt feltételez. Lényeges különbség, hogy míg a befizetéssel meghatározott programok esetében a munkáltató kötelezettsége a cég által meghatározott hozzájárulás összegére, illetve annak nyugdíjalapba történő befizetésére terjed ki, addig a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott rendszereknél a helyzet ennél jóval összetettebb. Ebben az esetben a munkáltató teljes és folyamatos felelősséget vállal arra, hogy az aktuáriusok által meghatározott jövőbeni kötelezettség jelenértékére céltartalékot képez, és hogy a munkavállalókkal szembeni kötelezettség teljesítéséhez szükséges eszközökről mindaddig gondoskodik, ameddig a munkavállalókkal történő teljes elszámolás meg nem történik. Következésképpen elmondható, hogy a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott programok esetében a munkáltatónak jóval nagyobb költségekkel és kötelezettséggel kell számolnia, mint azon cégeknek, akik a befizetéssel meghatározott rendszereket kínálják. A számviteli követelményrendszert vizsgálva szintén egyértelmű, hogy a befizetéssel meghatározott programok számviteli elszámolása jóval egyszerűbb, mint a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott rendszereké. Míg előbbi esetében a korábban említett munkáltatói hozzájárulás azonnal költségként számolandó el, addig utóbbi esetében a számviteli szakembereknek ismerniük kell többek között a céltartalék képzésre, az egyéb átfogó eredményre, a halasztott adóra, továbbá a nyugdíjprogramokra ható olyan speciális eseményekre vonatkozó számviteli követelményeket is, melyek mind szükségesek ahhoz, hogy a beszámolóban e nyugdíjprogramok számai helyesen, illetve a US GAAP vonatkozó előírásainak megfelelően szerepeljenek. A szakdolgozat zárásaképpen, több interjú keretében betekintést nyerünk a biztosításmatematika azon mélységeibe, mellyel a számviteli szakembereknek is tisztában kell lenniük annak érdekében, hogy az aktuáriusoktól kapott adatokat ne csak szimplán elfogadják, de képesek legyenek az azokban rejlő esetleges nagyobb hibák kiszűrésére egyaránt. A biztosításmatematika ilyen szintű feldolgozása a két program összevetésekor nélkülözhetetlen, hiszen ezen terület is hozzájárul a vizsgált jövőkép kialakításához. Összefoglalásképpen akár a rendszerszintű, akár a számvitelszintű összehasonlítást vizsgáljuk, véleményem szerint kevés az esélye annak, hogy az állami társadalombiztosítási rendszerek kiegészítéseként, vagy akár azok teljeskörű felváltásaként a jövőben a kifizetéssel / szolgáltatással meghatározott nyugdíjprogramok lehetnek a dominánsak. Ez elsősorban az ilyen rendszerek egyre növekvő költség- és kötelezettségigényével magyarázható, továbbá a vonatkozó igen összetett számviteli követelményrendszerrel.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Számvitel Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | defined, foglalkoztatói, nyugdíj, nyugdíjalapok, US GAAP |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2021. Nov. 05. 13:01 |
Utolsó módosítás: | 2021. Nov. 05. 13:01 |
Actions (login required)
Tétel nézet |