A COVID válság hatása és kezelése a szállodaiparban

Bárdi Enikő (2021) A COVID válság hatása és kezelése a szállodaiparban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF A COVID válság hatása és kezelése a szállodaiparban AVDH.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2121. Május 04.. Download (1MB)
	PDF Titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (63kB)
	PDF Szakdolgozat összefoglalója.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2121. Május 04.. Download (74kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom célja a COVID-19 válság turizmusra gyakorolt hatásának, valamint a válságkezelés során bevezetett (pénzügyi) intézkedések bemutatása, amelyek biztosítani tudják a túlélést a szállodaiparban. A szakdolgozatom első részében feldolgozom a téma elméleti hátterét. A vállalati válság valamilyen belső vagy külső ok hatására kialakuló átmeneti vagy tartós zavart jelent egy vállalat életében. A vállalati válság típusait tekintve operatív, stratégiai és többdimenziós válságokat különböztetünk meg. A legtöbb vállalat három válságkezelési szakaszon megy keresztül. Az első szakaszban a vállalatok a túlélésért küzdenek, a második szakaszban próbálják stabilizálni az üzletet, majd legvégül pedig a működésük újraindításán dolgoznak. A megfelelő válságmenedzselési technika (zavarelhárító, reorganizációs és reaktív) alkalmazásán túl növelheti a túlélési esélyeket, ha az intézkedések már a válság korai szakaszában bevezetésre kerülnek. A válság egyedi jellege és robbanásszerű kitörése miatt egy új helyzet elé állította a gazdasági szereplőket. A szállodaiparban a vendégek és munkavállalók jólétének garantálásán túl a likviditás biztosítása és a működés fenntartása volt elsődleges a túlélési szakaszban. A COVID-19 válság turizmusra gyakorolt hatását illetően, globális és hazai szinten is jelentős mértékű csökkenést eredményezett a GDP-hez való hozzájárulás mértékében, a foglalkoztatottsági számokban, a szállodákban regisztrált vendégéjszakák és árbevétel tekintetében. Gyakorlatilag egy évek óta rekordszámokat megdöntő szektort egyik hónapról a másikra az összeomlás fenyegetett. A koronavírus megfékezésére bevezetett kormányzati intézkedések és a határlezárások ellehetetlenítették a szálláshely-szolgáltatók működését, ezért ideiglenes üzemszünetre kényszerültek. A bezárásokkal párhuzamosan nagy erőkkel kezdtek bele a válságkezelésbe, hiszen bevételeik jelentős mértékben csökkentek és nem lehetett tudni, hogy meddig húzódik el a veszélyhelyzet, de közben állandó költségeiket még így is fedezni kellett. A túlélési szakaszban különböző költségcsökkentő intézkedéseket vezettek be, valamint előszeretettel használták ki az iparág specifikus kormányzati támogatásokat, amelyek igénybevétele nagy segítséget jelentett a gazdasági szereplők számára. Ezeken túl egy szálloda növelheti a túlélési esélyét, ha képes változtatni az eredetileg bevált koncepcióján és azt az elsők között teszi meg, valamint egy tiszta, járvány szabályokat betartó minőségi szállást tud nyújtani a vendégei számára. A szállodai szobák iránti csökkenő keresletet az árazási stratégiában is érdemes megjeleníteni. Az elmúlt években jelentősen megemelkedő szobaárak magasan tartását a jelenlegi helyzet nem indokolja. Azonban gyorsan változhat ez a stratégia, amennyiben a korlátozások feloldása hatására jelentős kereslet fog megjelenni a szállodai szolgáltatások iránt. A szakdolgozatom utolsó fejezetében a kutatómunkám eredményét ismertetem. Magyarország egyik vezető szállodaláncánál a vendégforgalom és a bevétel elmaradást költség oldalon próbálták ellensúlyozni, ezért a korlátozó intézkedések miatti ideiglenes üzemszüneten kívül további költség racionalizálásokat hajtottak végre (pl. marketing költségek csökkentése, karbantartási kiadások elhalasztása, bérleti díjak mérséklése, szállítói szerződések felülvizsgálata, személyi jellegű ráfordítások csökkentése, tárgyi eszköz értékesítés a felújítási programban részt vevő szállodákban). A létszám optimalizálás során 1876 főről 920 főre csökkentették az alkalmazottak számát. 2020. év elején fennálló tartalékoknak, valamint az évközi részbeni üzemelésnek köszönhetően nem volt szükség pótlólagos külső forrás igénybevételére. A likviditás fenntartása másodsorban a költség optimalizálás eredménye, azonban a Társaság adózott eredménye 2020-ban még így is 2.495 mFt-os veszteséget mutatott, ami 5.623mFt elmaradást jelent a bázis évtől. A járvány miatti korlátozások áthúzódnak 2021-re is, így a szigorú költséggazdálkodás tovább folytatódik, ennek ellenére további veszteségeket kénytelen elkönyvelni a Társaság. Kutatómunkám során az is bebizonyosodott, hogy mind vendégforgalom mind szobakihasználtság tekintetében a fővárosi szállodák kitettsége nagyobb a koronavírus hatásának, ezáltal a vidéki szállodák válságállóbbak, mint a fővárosiak. Amikor a járvány időszaka véget ér, akkor az emberek előbb vagy utóbb újra utazni akarnak majd, ami kilendítheti a szállodaipart a jelenlegi helyzetéből. Minél később következik ez be, annál nagyobb veszteségeket fog elszenvedni a szállodaipar és annál tovább fog tartani a válság előtti szint elérése. Jelenleg a mihamarabbi átoltottsági szám elérésén, a kormányzati támogatások jövőbeni igénybevételén és a megfelelő válságmenedzselési technikán múlik a sorsuk.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	COVID-19, eredményesség, globális válság, koronavírus-járvány (COVID-19), költségcontrolling, költségcsökkentés, szállodaipar, válságkezelés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Okt. 11. 09:26
Utolsó módosítás:	2021. Okt. 11. 09:26

Actions (login required)

Tétel nézet