Tóth Barnabás (2021) Európai Unió kül- és biztonságpolitikája, az EU világpolitikai szerepe az aktuális konfliktusok tükrében. Külkereskedelmi Kar.
PDF
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikája, az EU világpolitikai szerepe az aktuális konfliktusok tükrében Tóth Barnabás (2).pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (947kB) |
Absztrakt (kivonat)
Európai kül- és biztonságpolitikája az aktuális konfliktusok tükrében Diplomamunka koncepció A diplomamunkám során célom az, hogy bemutassam az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáját. Úgy gondolom, hogy ez egy mindig aktuális téma, amely a nemzetállamok külkapcsolati viszonyainak alakulására, gazdasági kapcsolatokra és fejlődésre, továbbá az állampolgárok mindennapjaira is jelentős hatással van, így mindíg aktuális kérdés lesz. A koncepcióm az, hogy először bemutatom a különböző elméletelet arról, hogy az Európai Uniónak milyen séma alapján kellene működnie. Ezek az elképzelések sokszor egymástól teljesen eltérőek. Több gondolkodó különböző tekintetből vizsgálta ezt a kérdést. Be fogom mutatni a civil, a katonai, a normatív hatalom, a kooperatív biztonsági modellt, a multi-level elgondolást és Hazel Simth külpolitikai hiánylistáját. Ezek után rá fogok térni az Európai Unió érdekeltségi területeire, ahol bemutatom, hogyan kezdődött ennek a rendszernek a fejlődése. Azt gondolom, hogy az akkori bővítési folyamatok nagyon jól mutatják azt, hogy milyen módszereket alkalmaz külpolitikai szinten az Európai Unió, illetve alkalmazott annak jogelődje. Először Nyugat-Európa bemutatását fogom részletezni, ezen belül bemutatom az EFTA és KGST tagországok kapcsolatának alakulását, továbbá azt, hogy ezek közül a tagországok hogyan csatlakoztak az Európai Közösséghez. Részletezni fogom az Európai Gazdasági Térség sajátosságait. Többek között az EFTA és az Európai Közösség megállapodásait, majd az Európai Gazdasági Térség tanulságait is boncolgatni fogom. A szabadkereskedelemi megállapodást is bemutatom, amely hatással volt az európai országok egymáshoz való viszonyára. Majd az Európában kialakult integrációs körökre fogok kitérni, ezt nagyban befolyásolták az országok politikai, gadasági, kulturális és történelmi tulajdonságai. Ezt követően a 2009-ben megalkotott Makroregionális stratégiát fogom elemezni. Az európai mini államok helyzete is nagyon különleges, ezért a következő fejezet ennek a megismerését fogja előtérbe helyezni. Európában központi kérdés mostanában a Brexit, amely a következő témakör lesz a diplomamunkában. Ez egy nagyon érdekes téma, mivel ilyenre példa korábban még nem volt, így ennek kezelésére vonatkozó tapasztalattal még nem rendelkeznek az Európai Unió tagállamai. Ezek után pedig rátérek Kelet-Európa helyzetére. Itt először a keleti országok csatlakozását fogom áttekinteni. Fontos stratégiai kérdésekben döntött az Európai Unió ezen a területen a csatlakozási folyamat során, és ezt követően is folyamatosan, ami befolyásolta az egész térség sorsát. A keleti bővítés hatására új szomszédok jelentek meg az Európai Unióban, amely újabb kérdéseket hozott a felszínre, így ez is áttekintésre kerül. Szerkezeti átrendeződés is bekövetkezett, amely új erőviszonyokat hozott. Meg fogom vizsgálni az Új Szomszédpolitika kérdéseit is. Majd a bővítési folymat kérdéseit, különlegességeit vizsgálom. Majd vizsgálom a balkán speciális helyzetét, ez a terület számos kérdést vet ugyanis fel. Egy kis területről beszélünk Euórpában, amelynek összlakossága Románia lakosságával egyenlő. Ezekben az országokban rengeteg különböző etnikum van, ami miatt nagyon nehéz összehangolni a közös célokat. Bemutatom a háborúval járó következményeket és a pacifikálással járó feladatokat, majd azt, hogy hogyan tervezi az Európai Unió stabilizálni a területet. A Nyugat-Balkán után Törökország és az Európai Unió kapcsolatát fogom bemutatni, ez egy fontos kérdés az Unió számára, de sokszor úgy tűnik, hogy ez a kérdés nem halad előre. Ezek után az Európai Unió keleti kapcsolatait fogom elemezni, elsősorban azt, hogy nyugati és keleti országok milyen viszonyban vannak egymással. Az Eurázsiai integráció céljait is bemutatom, amely a kelet-európai országoknak egy új alternatívát jelent. Oroszország és az Európai Unió kapcsolata egy újabb izgalmas kérdés, amely folyamatosan alakul, manapság negatív irányba, de a vizsgálata elengedhetetlen. Oroszország és az Európai Unió számos közös érdekeltségi területtel rendelkezik, ami miatt számos konfliktus alakult ki és riválissá váltak egymás számára. A Keleti Partnerség is egy fontos kérdés Európában, mivel ez a keleti országok számára az Eurázsiai integráció lehetőségét jelenti. Azonban a politikai körülmények miatt más mederbe terelődtek a körülmények, mivel Ukrajna kérdése egy újabb konfliktust indított el. Európához szorosan kötődik a mediterrán térség. Az Unió különböző megállapodásokkal próbálja magához kötni ezt a térséget. Ezeket a társulási szerződéseket fogom bemutatni, majd a Közel-Kelet helyzetét is, mivel ez a mediterrán térséggel szorosan összefügg, leginkább a vallási is kulturális körülmények miatt. Majd áttérek a leggyorsabban fejlődő országra, Kínára, ezenbelül az Európával kialakított kapcsolataira. A G7 és a G20 csoport is nagyon érdekes kérdés az Európai Unió szempontjából. Az Európai Unió ugyanis az egyetlen olyan nem állami szereplő, aki részt vehet ezeken a tárgyalásokon. Végezetül összegezem a megvizsgált kérdéseket és hozzáfűzöm a saját véleményemet.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | biztonság, EU külpolitika, Európa, Európa politika, külpolitika |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2021. Szep. 25. 10:16 |
Utolsó módosítás: | 2022. Okt. 06. 09:14 |
Actions (login required)
Tétel nézet |