Kína külpolitikájának aktuális kérdései - különös tekintettel a tajvani konfliktusra

Ujvári Eszter (2021) Kína külpolitikájának aktuális kérdései - különös tekintettel a tajvani konfliktusra. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF Ujvári Eszter_Diplomadolgozat_MSC_FINAL.pdf Download (3MB) | Előnézet
	PDF Ujvári Eszter Nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (382kB)

Absztrakt (kivonat)

Ujvári Eszter – Kína külpolitikájának aktuális kérdései – különös tekintettel a tajvani konfliktusra Belső témavezető: dr. Szilágyi Judit Beáta Absztrakt  Kína napjainkra egyértelműen olyan nagyhatalommá nőtte ki magát, amely a nemzetközi színtéren megkerülhetetlen tényezőt jelent. Különösen figyelemreméltó az ország teljesítménye, ha megvizsgáljuk, hogy több mint négy évtizeddel ezelőtt honnan indult, s mára hova jutott. A 2010-es évekre a Kínai Népköztársaság a geopolitika egyik legmeghatározóbb szereplőjévé vált és gazdasági, valamint politikai befolyása azóta is folyamatosan növekszik. Ezt több nagyhatalom – különösen az Amerikai Egyesült Államok – egyfajta fenyegetésként éli meg, hiszen napjainkra Kína olyan szintre felfejlődött, hogy az amerikaiak első számú riválisként tekintenek erre az országra. A nyugati hatalmak kezében lévő eszközök (büntetővámok, katonai erő stb.) egyre valószínűbb, hogy kevésnek bizonyulnának az ázsiai óriáshatalommal szemben. Kína példátlan felemelkedése nagyban köszönhető Deng Xiaopingnek, aki Kínát egy egészen speciális fejlődési útra állította, amelynek a kínai típusú szocializmus nevet adta és amely azóta is a kínai politikai és gazdasági rendszer (egyik) hivatalos megnevezése. Ez az elv alapozta meg azt, hogy mára Kína – Xi Jinping vezetése alatt ‒ igazi nagyhatalomként tud viselkedni, és egyre agresszívebben képviseli az érdekeit a nemzetközi porondon. Dolgozatom célja, hogy elemezzem Kína nagyhatalmi státuszának kialakulását, és annak körülményeit. Ennek érdekében kívánom megvizsgálni, hogy miként alakult ki a mai Kína kül-és gazdaságpolitikája, hogyan kooperál az ország más nagyhatalmakkal, mik jelentik az esetleges feszültséggócokat. Ennek során kiemelten vizsgálom Kína és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatát. Dolgozatomban megkísérlem megválaszolni azt a kérdést is, hogy szuperhatalommá válik-e Kína a közeljövőben és mik motiválják ennek elérésében. A dolgozatomat az egyes kérdések feltárása céljából a következő három fő fejezetre osztottam fel:1. Konfliktusos kérdések és kooperációs lehetőségek a világ országaival.Ebben a részben azt vizsgálom, hogy Kína hogyan tudott szert tenni ilyen szintű globális vezetői szerepre, s ez milyen konfliktusokhoz vezetett, illetve az egyik legfontosabb bilaterális reláció, vagyis az USA-Kína kérdéskör vizsgálatát is ebben a fejezetben kívánom vizsgálni. Az Egyesült Államok és Kína között sok területen vannak viták és feszültségek, ilyen a gazdaság és a haderő, illetve Tajvan kérdése is. 2. Kína és a Nyugati világ geopolitikai törekvéseinek összehasonlításaFontosnak tartom kiemelni, hogy Kína geopolitikai törekvéseit csak az USA-val érdemes összehasonlítani, hiszen ez a két nagyhatalom van „egy súlycsoportban”, a többi nyugati országgal inkább politikai irányultság szempontjából érdemes vizsgálni.3. Szuperhatalommá válik-e Kína? Véleményem szerint a dolgozatom ezen része az egyik legizgalmasabb, hiszen a tudomány határait feszegetve már-már jóslásokba bocsátkozom. Ha Kína valóban szuperhatalommá válik és hegemón szereplő lesz a világpolitika színterén milyen nagyhatalom lesz belőle? Rendelkezik-e Kína olyan szintű kulturális és civilizációs vonzerővel, mint a nyugati világ országai, lehet-e Kína olyan értelemben véve „cool”, mint az Amerikai Egyesült Államok. Hogyan használja Kína a soft power erejét. Ezekre a kérdésekre keresem a választ dolgozatom utolsó fejezetében, majd egy összefoglaló résszel zárom.A dolgozat készítése során elsősorban kvalitatív módszereket alkalmazok, nemzetközi és hazai szakértők munkáit dolgozom fel és vetem össze, az elemzés elkészítése érdekében. A téma jelentőségét jól mutatja, hogy számos színvonalas elemzés született már a témában, hazai és nemzetközi szinten is. Sok szakértő vizsgálja a „kínai csodát” más-más relációkban. Jelen dolgozatban a nagyhatalmi jelző is gyakran elő fog kerülni. A fogalom alatt olyan államot értek, amely méreténél, gazdasági befolyásánál, katonai erejénél, kulturális értékrendjénél fogva vezető szerepet tölt be a nemzetközi életben, s annak alakulását jelentősen képes befolyásolni, s ezt meg is teszi. Célom az elfogulatlan megközelítés, amely nem mindig könnyű feladat, hiszen a szakirodalom nagy része is valamilyen szinten állást foglal a kérdésben. Kutatásom elsősorban a hazai és nemzetközi szakértők írásait veti össze egymással, ebből vonok le saját következtetéseket. Az a felemelkedés, amelyet Kína az elmúlt évtizedekben produkált alapjaiban változtatta meg regionális és világszinten egyaránt az erőviszonyokat, s a jelenlegi tendenciák alapján az ázsiai ország a jövőben is hasonló tempóban fogja növelni gazdasági és katonai erejét. Ez elsősorban az Amerikai Egyesült Államok számára, – mint Kína legnagyobb riválisa – és annak hegemóniájára fog veszélyt jelenteni. Minden esély megvan rá, hogy a hagyományos és nem hagyományos (vagyis elsősoran a kiber térben folytatott) értelemben vett konfliktusokból is egyre több lesz.Kína viszonya a legtöbb szomszédjával kifejezetten problémás, s a jövőben könnyen előfordulhat az is, hogy globális gazdasági érdekei érvényesítése érdekében, a térségtől távol eső országokkal is konfliktust kell majd vállaljon. Kína vezetői kifelé azt kommunikálják, hogy az ország békés úton kíván előre törni, hiszen a fejlődéshez is békés nemzetközi környezetre van szükség. A nagyhatalommá válás, és a befolyás növelése a nemzetközi színtéren egyértelműen konfliktusokkal jár, s ezeket az utóbbi időben Kína már nyíltan fel is vállalja, nagyhatalomhoz méltóan. Véleményem szerint azonban egy tényleges, fegyverekkel vívott háború kirobbanására csekély esély mutatkozik. Ez egyrészt köszönhető annak, hogy Kína ma már olyan szinten integrálódott a világgazdaságba, hogy nem csak kereskedelmi partnerei, de saját maga számára is felbecsülhetetlen károkkal járna egy háború. Másrészt a nagyhatalmak rendelkeznek tömegpusztító fegyverekkel, így egy „klasszikus” háborút nem szívesen vállalna fel egyik ország sem. Megállapítható, hogy Kína, és a vele kereskedelmi, vagy bármilyen egyéb módon kapcsolatba kerülő országok részéről nagy megfontoltságot igényel, hogy az ázsiai ország felemelkedését eredményező esetleges biztonsági problémákat kezelni tudják. 2021.05.09.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Amerikai Egyesült Államok, geopolitika, kína, nagyhatalmak, Tajvan
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 25. 10:14
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 06. 09:16
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/37750

Actions (login required)

Tétel nézet