Atomenergia-piac Franciaországban és Németországban - Összehasonlító elemzés

Kovács Krisztina (2021) Atomenergia-piac Franciaországban és Németországban - Összehasonlító elemzés. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF Kovács Krisztina - Szakdolgozat - Összehasonlító elemzés atomenergiapiac Franciaország Németország.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF Kovács Krisztina - Nyilatkozat a szakdolgozat statuszarol nyilvanos bizalmas 2021.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (99kB)

Absztrakt (kivonat)

Kovács Krisztina: Szakdolgozat 2020-21/2. ATOMENERGIA-PIAC FRANCIAORSZÁGBAN ÉS NÉMETORZÁGBAN ─ ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS (Absztrakt)             A jövőbeni modern, sikeres és fenntartható fejlődéshez a megfizethető és olcsó áron termelhető villamosenergián keresztül vezet az út, hiszen a társadalom összes rétege folyamatosan használja otthonában, munkahelyén, városokban vagy utazás során. A világnépesség és a modern gazdaságok energiaigénye fokozatosan nő, amit továbbra is biztosítani kell. A Földön egy villamos áram nélküli jövő szinte már elképzelhetetlen.             Mindezt több fajta módon teremthetjük elő: tehetjük a természet által adta lehetőségek felhasználásával, megújuló „zöld” energiák formájában (gondolok itt a napkollektorra, szélturbinára, víz-, geotermikus erőműre vagy biomasszára), vagy fordulhatunk a sokkal nagyobb szakértelmet kívánó, sokak által veszélyesebbnek ítélt, bár a legtisztább és legtöbb villamos energiát nyújtó atomenergia felé, amelynek egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak világszerte.             Az Európai Unióban jelenleg zajló viták a jövőbeni energiastratégiával kapcsolatban egyre nagyobb aggodalmat váltanak ki, hiszen Franciaország villamosenergiájának java részét továbbra is az atomerőművek biztosítják, míg Németország nem hajlandó letenni céljáról, mely szerint 2023-ra teljesen atomerőmű-mentes, döntően zöld energián alapuló áramot kíván szolgáltatni.             Kutatásom célja, hogy feltárjam Francia- és Németország atomenergia-piacának történelmi hátterét és annak alakulását napjainkig. Emellett elemzem, milyen energiastratégia szerint kívánnak fejlődni és ez által fejleszteni gazdaságukat, illetve, hogy mindez milyen következményeket vonhat maga után. Szakdolgozatomban az alábbi kérdésekre szeretnék még választ adni: ·         Németország az Európai Unió egyik gazdaság-ipari-termelési motorja. Vajon atomerőműveinek fokozatos bezárásával, a zöld energiára támaszkodva továbbra is fejlődőképes lesz-e, és jövőbeni energiaszükségletét elő fogja-e tudni teremteni? ·         Az angolok távozását követően kialakult kétpólusú Európai Unióban Franciaország ez által erősebb szerephez jut, és ha igen, ebből milyen módon profitálhat? ·         A német-francia nemzetközi gazdasági kapcsolatok romlani fognak vagy új kapukat nyitnak egy egyedibb együttműködéshez? ·         Az Európai Unió energiaellátása a megújuló energiaforrások termelése által biztosítva lesz, vagy akadályokba ütközik?             Németország piacvezető szerepe sokban köszönhető a nukleáris atomenergiának, viszont annak teljes kivonásával nagy rizikót vállal abban, hogy energiaellátását saját magának megoldja és a kieső energiát pótolni tudja. A leginkább megújuló, „zöld” energiaforrásokra támaszkodó energiapolitika abban a helyzetben lehet csak kifizetődő, ha mihamarabb ugyanannyi áramot tud kitermelni, mint a nukleáris energia. A megújulók működtetéséhez szükséges természeti adottságok viszont sok esetben nem kedvezőek, hiszen azok gyakoriságát és erősségét, hogy minél több áram termelődjön, emberileg befolyásolni lehetetlenség. Ennek következményeit már most is érezhetjük, hiszen már több, akár a teljes európai kontinensre kiterjedő áramkimaradást észlelhettünk. Ez a probléma egy jövőbeli egyenetlen energiaszolgáltatáshoz vezethet, amit nem csak Németország, sem Franciaország, sem a teljes Európa nem engedhet meg magának. Ezáltal nem csak a fogyasztók otthonai, hanem több ipari egység és az egészségügyi létesítmények energiaellátása is veszélyeztetve van, amelyek egy ország gazdaságához és piaci versenyképességéhez nagyban hozzájárulnak.             A mai Németország egyelőre importorientált energiapolitikát követ (bár az EU egyik legjelentősebb áramexportálója), amelyben nem csak Franciaországban, hanem Oroszországban is jó partnerre lelt, mely utóbbi földgázon alapuló szolgáltatásai sokban befolyásolják az EU piacát. Mindemellett még Kína is nagy versenytársnak bizonyul Németország számára, hiszen saját tervezésű szélerőművei sokkal olcsóbbnak és megbízhatóbbnak tűnnek, mint a német prototípusok. A német energiatermelés fontos részét képezik a széntüzelésű erőművek, viszont azok folyamatos bezárásával a párizsi egyezmény célkitűzéseit kívánja teljesíteni, csökkentve a szén-dioxid kibocsátást. Vajon mindezzel a német energiapolitika stabilan meg fog tudni küzdeni a jövőben?             Ahogy már láthattuk a francia atomenergia-történelem során, Franciaország a radioaktivitás felfedezésétől kezdve fontos energiaforrásnak tartotta az atomenergiát, amelyet előnyére tudott fordítani és egy új áramtermelési alternatívát épített ki. Ennek segítségével egy saját önálló, független piacot alakított ki, és elérte az ország teljes szénmentességét. Mindezt napjainkig sikeresen teljesíti és folytonos technológiai fejlesztéseivel, kutatásaival korunk egyik legnagyobb nukleáris energiahatalmává nőtte ki magát. Továbbra is stabilan látja el árammal nem csak saját, de Európa többi országait is és a német helyzet még jobban kedvez energia-exportjának. Viszont sokakat meglepetésként ért, amikor a francia kormány bejelentette, hogy több atomerőműjének üzemidő-hosszabbítása helyett azok bezárásával 50%-ra kívánja csökkenteni a nukleáris alapon történő energiatermelés részarányát 2035-re és a fennmaradó hiányt zöld energiák bevonásával pótolná. Lehetséges, hogy Franciaország a távoli jövőre nézve ugyanazt az utat fogja követni, mint Németország, vagy az atomenergia és zöld energia együttesével fog elérni újabb, még modernebb fejlődést?            Az Európai Unióban azzal, hogy az angolok kiléptek, maradt két nagyhatalom: Franciaország és Németország. Nagy a valószínűsége annak, hogy egy harmadik államot, mint Lengyelország, nem fognak beengedni az európai energiastratégia megváltoztatásába, ezért az európai energiaellátás kétpólusú marad. Ebből ered az, hogy az összes tagállam saját energiastratégiáját nem fogja tudni képviselni, és leginkább kétfajta úton szolgáltathatnak áramot, vagyis marad a német zöld, és a francia, történelmileg is megalapozott nukleáris energiapolitika. Európa sorsa nagyban függ most a francia-német duó együttműködésétől és mondhatjuk, hogy Németország bizonytalan energiatermelési stratégiájával zsákutcába terelheti Európát.             Az EU egésze számára viszont egyáltalán nem közömbös, hogy a német-francia tandem milyen irányt szab az áramtermelő portfóliója számára, hogy egyszerre legyen képes biztosítani az áramellátás biztonságát, megfeleljen a nemzetközi szerződésekben megfogalmazott klímavédelmi célkitűzéseknek és, hogy a nemzetközi szinten képes legyen a versenyképességét a négypólusú világban megőrizni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ábraelemzés, ellátásbiztonság, energiapiac, Franciaország, Németország
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 23. 10:58
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 06. 08:47
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/37733

Actions (login required)

Tétel nézet