Az influencerjelenség a XXI. század közösségi médiájában

Pintér András Csaba (2021) Az influencerjelenség a XXI. század közösségi médiájában. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of Pintér András szakdolgozat.pdf] PDF
Pintér András szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (7MB)

Absztrakt (kivonat)

A XXI. századi közösségi médiában egyre elterjedtebb influenszerjelenséget vizsgáltam a dolgozatomban. Céljaim, hipotéziseim, valamint az alkalmazott módszerek bemutatása után röviden kitértem arra, hogy mit takar a social media és az influenszer fogalma, és hogy ezen területeken miként jelenik meg a marketing. Az online, térben és időben szabad interakciót biztosító közösségi felületek kiváló platformok a véleményvezérek számára, akik a közönségük, követőik attitűdjét, gondolkodásmódját, életmódját, értékrendjét, preferenciáit, valamint vásárlási szokásait is képesek befolyásolni. Az influenszereknek az előállított tartalom és annak stílusa, jellege alapján több típusa is ismert, de a követőik száma alapján is könnyen distinkciót tehetünk közöttük, jóllehet a hazai, magyar nyelven posztoló véleményvezéreknek eleve kisebb az elérhető közönségük, mint például az angol nyelvű tartalmat előállítóknak. Áttekintettem, hogy mely módokon kapnak visszajelzéseket az influenszerek a követőiktől, akik aktív és passzív visszajelzési módokat is alkalmazhatnak a lájkoktól a közvetlen üzenetig, valamint röviden ismertettem, hogy a legfrissebb kutatás szerint kik ma Magyarország legnépszerűbb influenszerei. Ezután rövid összehasonlító elemzésben mutattam be a globális (nyugati) és a hazai influenszer „iparágat”, amelyek számos tekintetben hasonlóak, ám úgy tűnik, hogy az amerikai és a nyugati trendek hazánkban csak késéssel jelennek meg, jóllehet nálunk is hasonlóan alakulnak. A cégekkel való együttműködés mindkét fél számára gyümölcsöző, hiszen a hiteles, megbízható és a rajongóikkal szoros kapcsolatban álló influenszerek nagyon hatékonyan képesek az ajánlásokat vásárlásra váltani, a konverzió magas, a megtérülési ráta figyelemre méltó. A jövőben várhatóan egyre bővül majd ez a piac, nem csupán a marketingköltségeket, az együttműködések számát illetően, de egyre több influenszer jelenik meg, egyre több témában posztolva, a felhasználóknak pedig már szinte természetes lesz a jelenlétük a közösségi médiában, illetve a reklámjaikra is egyre inkább számítanak – egy részük várja majd azokat, míg mások immunissá válnak rá. Bár a primer kutatásom egy nem reprezentatív kérdőíves felmérés volt, hasznos információkat gyűjthettem be a kitöltőktől. Kiderült, hogy a legtöbben a Facebookon, a YouTube-on és az Instagramon követik a véleményvezéreket, és szerintük ezek a személyek a divat, az egészség és életmód, valamint a szépség kategóriában tudnak a legtöbb újdonságot mutatni, ám valójában nem ez alapján választják ki, hogy kit követnek, ugyanis sokkal lényegesebb a szimpátia, illetve hogy az illető maga is vonzó vagy vonzó életstílust kínál, népszerű, és mások is sokat beszélnek róla. A szórakoztató tartalom lényegesebb, mint a minőségi információátadás, és kedveltek az olyan véleményvezérek is, akik nem a tudásuk, tehetségük miatt lettek ismertek, hanem csak az influenszerség, az érdekes személyiségük vagy valamely valóságshow, valamely híres rokonuk, barátjuk révén kerültek ez érdeklődés fókuszába. A válaszadók egyetértettek abban, hogy az influenszerek tevékenysége negatív hatással van a fiatalok testképére és mentális egészségére, valamint a hatásukra gyakran olyan termékeket és szolgáltatásokat vásárolnak meg, amelyekre nincs szükségük vagy meg sem engedhetnék maguknak. Bár tudatában vannak az előbbieknek, a követők nagy része így is hagyja, hogy az influenszerek nagy befolyást gyakoroljanak az életükre és a választásaikra. Egy későbbi kutatás során akár érdemes volna feltérképezni, hogy mi ennek az oka, illetve hogy mennyire tudják a bejegyzésekben látottakat és a valóságot összeegyeztetni, a hamis ideálokat mennyire ismerik fel, és ha ezt megteszik, tudnak-e felelősen cselekedni, ha úgy érzik, az influenszer posztjai már nem a realitást tükrözik. A koronavírus idején a bezártság és az online vásárlási lehetőség együttese az influenszereknek és a partnerprogramjaiknak kedvezett, hiszen a szabadidős és társas programok híján a tapasztalataim szerint inkább a közösségi oldalakon múlatták sokan az időt, és talán többet vásároltak, mint akkor, ha nem lett volna ez a különleges időszak a pandémia miatt. Ez a sarkos helyzet azonban arra is rámutatott, hogy sok véleményvezér nem tud a komolyabb témákban megnyilvánulni, ám ha nem teszi, az is jelzésértékű, ahogyan az is, ha azt hiteltelenül teszi vagy éppen hamis információkat terjeszt, pánikot kelt. Érdemes lesz megfigyelni, hogy amennyiben feloldják a korlátozásokat, ki az, aki ebből megerősödve kerül ki és ki lesz az, akiket elhagynak a követőik.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és marketing

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Eszes István
Külső
óraadó tanár; Marketing Tanszék; KKK
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Máté Zoltán
Belső
főiskolai tanár; Marketing Tanszék; KKK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: adatgyűjtés, ábraelemzés, felmérés, influenszer, marketing, Social media
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Szep. 23. 10:55
Utolsó módosítás: 2021. Szep. 23. 10:55

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet