ASEAN részvételével létrejött, illetve létrejövő szabadkereskedelmi övezet és annak jelentősége

László Balázs (2021) ASEAN részvételével létrejött, illetve létrejövő szabadkereskedelmi övezet és annak jelentősége. Külkereskedelmi Kar.

PDF Szakdolgozat_ASEAN_LÁSZLÓ BALÁZS.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Azért választottam ezt a témát, mert mindig is lenyűgöztek a több országon átívelő együttműködések és a közös kooperációval előremutató szerződések. Az ASEAN részvételével létrejött, illetve létrejövő szabadkereskedelmi övezet és annak jelentősége. Témaválasztásomat az is indokolja még, hogy már az egyetem első éveiben elkezdett jobban foglalkoztatni az, hogy az Európai Unión kívül, milyen kereskedelmi megállapodások vannak és azok milyen munkával és formában jöttek létre. Szerettem volna mélyebben belelátni egy ilyen multilaterális szerződés keletkezésébe.A RCEP szerződésének az ötletéhez egy igazán hosszú és nehéz út vezet. A térség integrációja nagyon lassan és akadozva megy végbe. Ráadásul nagyon érdekesnek tartom, hogy az ASEAN „égisze” alatt jön létre egy ekkora megállapodás, amikor az egész ASEAN gazdaságilag tekintve is gyengébb mint, a résztvevő országok külön-külön nézve. Ettől eltekintve, viszont az ASEAN-integrációja egy kulcsfontosságú lépés volt a térség egészére nézve. Az ASEAN kapcsolati hálója az, ami által eltudott indulni a RCEP kezdeményezése és az ASEAN+1 szerződések voltak a kulcsfontosságú részei az integráció mélyítésének, majd azok összefogásával a RCEP-ben, még olyan országok között (Japán-Dél-Korea) is, akik történelmüktől fogva ellenséges viszonyban vannak. Hatálybalépésekor a RCEP a világ legnagyobb regionális kereskedelmi megállapodása lesz a GDP és a népesség tekintetében közel egyharmadára fog kiterjedni a világon. A blokk kulturális, társadalmi, gazdasági és politikai és vallási sokszínűsége kihívást jelent majd a működés szempontjából, és az előrehaladás a résztvevő államok számától és hogy az egyes előnyök mennyire érik meg a költségüket. Ebből kifolyólag is látszik, hogy ez a megaregionális szabadkereskedelmi megállapodás a jelen formáiban még nem gyakorol hatalmas gazdasági hatásokat a világra, azonban nem is az volt a célja. Ahogy már fentebb többször is említve volt; ez az első olyan hatalmas integrációs folyamat, amely a Dél- Kelet Ázsiai térségben lévő országokat összefogja, még az egymással ellenségeskedőket, is mint amilyen Dél-Korea és Japán. Most a Szerződés potenciális előnyeinek megvalósítása döntően attól függ majd, hogy sikerül-e kezelni a fő kihívásokat, különösen e sokszínű csoport eltérő politikai és gazdasági érdekeit. A RCEP-t azonban érdemes tágabb perspektívából szemlélni. A megállapodás túlmutat a tipikus szabadkereskedelmi megállapodásokon és az árukereskedelem terén, amivel kiterjed a szolgáltatások és a beruházások kereskedelmére is. A RCEP potenciálisan bővülhet (más országokra, például Indiára is kiterjedhet) és mélyülhet (hasonlóan az EGK/EU vagy a MERCOSUR esetében megfigyelhető folyamatokhoz). A megállapodás mélyülését az is előrevetíti, ahogy megírták a szerződést és annak a fejezeteit. Több helyen is megvannak jelölve újratárgyalások adott részeknél, illetve az utolsó fejezet tartalmaz egy lehetőséget a szerződés átírására és újratárgyalásához. Ezáltal egy hatalmas potenciális esélye van a szerződésnek ahhoz, hogy egy jelentős mérföldkővé váljon a Dél-Kelet Ázsiai térség erősebb integrációs folyamataihoz. Több évtized alatt maga a globális kereskedelmi rendszer valószínűleg több nagy megaregionális kereskedelmi megállapodás (pl. európai, pánamerikai és ázsiai) rendszerévé fog fejlődni, amelyek jelentős szerepet játszanak a globális kereskedelmi rendszerben, és potenciálisan nagy feszültségek alakulhatnak ki közöttük. A RCEP kialakítása jelentős lépésnek tekinthető ebben a folyamatban. Ez felgyorsíthatja az úgynevezett amerikai kontinens szabadkereskedelmi övezetének kialakulását, és további nyomást gyakorolhat a Brexit miatt jelentősen meggyengült Európai Unióra is. Ugyan akkor a RCEP-nek van egy vetélytársa is a CPTPP-szerepében, ami mögött eredetileg az USA is állt. Viszont, amivel az USA inkább kiszállt a szerződésből a tervezett jelentősége jócskán lecsökkent, azonban a jövőben, esetleg, ha az USA visszakíván csatlakozni, akkor egy nagy versengés és akár kereskedelmi háború alakulhat ki a két „újbóli” rivális szervezet között az egyik oldalon Kína vezetésével (RCEP) a másikon pedig az USA-val. Ezt a versengést pedig tovább bonyolítja az a tény, hogy amint a lenti ábrán is lehet látni több ország mind a két szerződésnek a tagja. Ugyanakkor ez az első olyan eset, amikor Kína egy többoldalú regionális kereskedelmi megállapodáshoz csatlakozik és ezáltal vezető szerepet fog vállalni a térségben és így növelheti a befolyását a környező országokkal kapcsolatban is. Ezt véleményem szerint könnyedén meg is teszi, hiszen a térség legerősebb országa. A RCEP miatt a világgazdaság központja jobban elfog tolódni a dél-kelet ázsiai és csendes-óceáni régióra. Itt pedig a Kínai térnyerés súlya és befolyása teljesen megkerülhetetlenné válik majd. Kína nagyon jól használta ki a Donald Trump amerikai elnök protekcionista gazdaság politikáját, ami által, a Kína sokkal könnyebben tudta megnövelni a saját befolyási övezetét, így elmondható, hogy a szerződésben és annak távlati bővítésében a Kínai befolyás erősen fog érvényesülni. Ugyan akkor Kína, mellet több számos erősebb ország is, van.; Japán, Dél-Korea, Ausztrália, akik ellensúlyozni tudják ezt a befolyást, ha összefognak. Az én optimistább jövőképemben pont, ezért Dél-Korea és Japán kapcsolata is elfog kezdeni pozitív irányban erősödni, attól a pillanattól kezdve, ahol közös véleményen lesznek egy Kínai javaslat ellen. Érdekes lesz azt is megfigyelni, hogy a RCEP és annak kereskedelmi szabályai milyen hatást gyakorolnak a multilaterális rendszerre (WTO-éra), és hogy a két rendszer egymást kiegészítő jellegéről tett nyilatkozatok ellenére a WTO dominanciája a globális kereskedelem irányításában esetleg csökkenhet. Az biztos, hogy a RCEP nem egy teljes szabadkereskedelmi megállapodás. Elsősorban olyan termékek vámjainak eltörlését kodifikálja, amelyek más szabadkereskedelmi megállapodások miatt már mentesülnek a vámok alól, és van egy nagy kiskapu, amely alapján az országok számos ágazatban fenntarthatják a vámokat; rövidtávon nem fog a régión belüli kereskedelem tömeges növekedését eredményezni. Ugyan akkor a RCEP így méretéből és tervezett alkalmazási köréből adódóan jelentős gyártási és minőségi hatásokat hozhat létre regionális és globális szinten mind rövid, mind hosszú távon. (A Peterson Intézet egyik elemzése szerint a RCEP a következő tíz évben 500 milliárd dollárral növelné a globális kereskedelmet.)Tehát a rendelkezések mégis segíthetnek az északkelet-ázsiai multinacionális vállalatoknak abban, hogy zökkenő mentesebb ellátási láncokat építsenek ki az egész RCEP-blokkban, és általánosságban szorosabban összekapcsolják az északkelet- és délkelet-ázsiai gazdaságokat. Ezáltal megerősítheti a régió gazdasági pozícióját, mint a gazdasági tevékenység fő fókuszpontját, ösztönözve a régió növekedését, de globálisan is, ami a COVID-19-ből való kilábalás kulcsfontosságú eleme lehet 2021-2022-ben. (Ugyan akkor, ahol a gazdasági kapcsolatok erősödnek, ott a politikai kapcsolatok is akarva vagy akaratlanul, de mélyülni fognak, így segítve elő a szorosabb integráció létrejöttét a térségben). A RCEP a „Rules of Origin” fejezetével és megreformálásával növeli a világ legnagyobb regionális értékláncának kialakulásának valószínűségét a régión belüli gazdasági tevékenység növekvő szerepével. Ez segíthet az olyan délkelet-ázsiai államoknak, mint Vietnam, Thaiföld és Malajzia, amelyek már eddig is egyre több befektetést vonzottak, mivel a multinacionális vállalatok az USA és Kína közötti kereskedelmi csatározástól való félelmük és Peking egyes külföldi vállalatokra vonatkozó egyre szigorúbb korlátozásai miatt egyes műveleteiket Kínából helyezik át. Ugyan akkor ebben egy hatalmas kockázat is rejlik, hiszen az erősebb és kiterjedtebb értékláncok, nagyobb kockázatott jelentenek egy-egy gazdasági válság során. Ágazati szempontból a feldolgozóipar, különösen az elektronika, az ipari gépek és az autóipar lesz a RCEP legnagyobb nyertese. A RCEP aláírói vállalták, hogy 20 éven belül termékeik több mint 90%-a esetében 0%-ra csökkentik a vámtarifákat. Bár néhány termék még mindig kimaradt, mint például bizonyos mezőgazdasági termékek, a feldolgozóipari termékek általában benne vannak. Ugyan akkor az igazi jelentősége ott mutatkozik meg, hogy harmonizálja a vám szabályokat, besorolási szabályokat és egységesíti a vámárúcsoportokat. Az ázsiai ellátási lánc fellendítése mellett Kína fogyasztói piaca valószínűleg egy másik kulcsfontosságú vonzerőt jelent. Kínának kereskedelmi deficitje van az RCEP-blokkal szemben, amelynek nagy része az Ausztráliával, Koreával, Japánnal, Malajziával és Új-Zélanddal folytatott kereskedelemből származik. Míg a feldolgozóipari termékek ennek egy részét képezik, Kína különböző fogyasztási cikkeket, például élelmiszereket és italokat, kozmetikumokat, szórakoztató elektronikai cikkeket és árucikkeket vásárol ezekből a gazdaságokból. Kína az elmúlt néhány évben csökkentette a fogyasztási cikkekre vonatkozó általános importvámokat, de az a kötelezettségvállalás, hogy ezek többségét végül nullára állítja, valószínűleg még mindig jelentős hatással lesz. Végül, de nem utolsósorban a RCEP a beruházások és a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja szempontjából is ígéretes. „A szolgáltatások kereskedelmét illetően hét tag - köztük Japán, Korea és Ausztrália - elkötelezte magát a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó "negatív lista" alkalmazása mellett. Ami azt jelenti, hogy a kereskedelem nem korlátozott, kivéve, ha másképp nincs meghatározva. Emellett nyolc másik tag - köztük Kína - egy szigorúbb "pozitív listát" fogadott el (ami azt jelenti, hogy a kereskedelem nem megengedett, kivéve, ha másképp nincs meghatározva), és ígéretet tett arra, hogy hat éven belül áttérnek a negatív listás rendszerre.”Kína vállalta, hogy tovább liberalizálja a pénzügyi, üzleti szolgáltatások, építőipar stb. kereskedelmét. A szolgáltatásokon kívül valamennyi tag a "negatív lista" mellett kötelezte el magát, hogy tovább liberalizálja a közvetlen külföldi befektetések szabályait a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban és a bányászatban. Általánosságban elmondható, hogy a CPTPP-hez képest a RCEP alacsonyabb szintű követelményeket támaszt a szolgáltatások kereskedelmének és a beruházások liberalizálásának terén, például a szellemi tulajdonjogok védelme, az állami tulajdonú vállalatok kezelése, valamint a munkaügyi és környezetvédelmi szabályok tekintetében.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ASEAN, CPTPP, Délkelet-Ázsia, RCEP, regionális átfogó gazdasági partnerség, szabadkereskedelem
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 23. 10:54
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 06. 08:49

Actions (login required)

Tétel nézet