Kínai infrastruktúra-fejlesztések Kenyában

Szabó Evelin Mercédesz (2021) Kínai infrastruktúra-fejlesztések Kenyában. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of Kínai infrastruktúra-fejlesztések Kenyában.pdf] PDF
Kínai infrastruktúra-fejlesztések Kenyában.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

SZINOPSZIS     KÍNAI INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉSEK KENYÁBAN     BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK Levelező tagozat Mesterképzés         Belső témavezető: Dr. Engelberth István           Készítette: Szabó Evelin Mercédesz Budapest, 2021 A globális világgazdaság és a hatalmi struktúrák folyamatos változása eredményeként egyes nemzetközi, regionális kapcsolatok gyengülni látszanak, ugyanakkor némelyek létrejönnek, illetve megerősödnek. A diplomadolgozatomban kiemelten tanulmányozom az évről-évre erősődő gazdasági kapcsolatot a Távol-Kelet vezető gazdasága Kína, és Kelet-Afrika meghatározó országa, Kenya között. A két ország igen sokrétű történelmi, gazdasági, politikai és kulturális kapcsolati hálójából egy, a XXI. század gazdasági fejlődésének fundamentális jelentőségű szeletét vizsgálom, az infrastruktúra-fejlesztéseket Kenyában. Kutatásaim fókuszába helyeztem azon közlekedési, illetve energetikai infrastruktúra-fejlesztéseket, melyek megvalósulásában Kína kiemelkedő szerepet vállal mind finanszírozás, mind kivitelezés tekintetében. Mindezek elengedhetetlenek nem csak Kenya de egész Afrika fenntartható gazdasági növekedéséhez. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai az afrikai gazdasági növekedés javulásának több, mint a felét teszik. Többek között arra a kutatási kérdésre keresem a választ, hogy a Kínával folytatott gazdasági kapcsolatok során, Kenya érez-e felelősséget a Kelet Afrikai Közösség többi államának fejlődéséért. Továbbá, a kínai infrastruktúra-fejlesztések Kenyában milyen hatással vannak az afrikai kontinens belsejében fekvő országainak külkereskedelmére és fejlődésére. Végül pedig azt igyekszem megválaszolni, hogy vajon a két állam gazdasági kapcsolatából milyen előnyei és hátrányai származhatnak Kenyának. A hipotézisek, melyeket igyekszem alátámasztani a diplomadolgozatomban a következők: -        Kína elsősorban erőterének, befolyási övezetének kiterjesztése céljából támogat infrastrukturális fejlesztéseket Kenyában. -        Kenya a térség vezető gazdasági hatalmaként a Kínával folytatott kapcsolatai során figyelembe veszi a térség országainak (Kelet Afrikai Közösség) érdekeit is. -        Kína marad a következő évtizedek során Kenya legnagyobb nemzetközi befektetője. Annak érdekében, hogy biztosítsam a megfelelő háttérinformációt a téma közelebbi megvizsgálásához, szükségesnek vélem visszatekinteni a múltba. Ismertetem a Kína és Afrika között kialakult gazdasági kapcsolatokat a 15. századtól, a kínai nyitás politikáján át egészen napjainkig. Ezt követően Kenya gazdasági fejlődését vizsgálom a 19. század első felétől, a gyarmatosításon át a felszabadulásig, majd annak alakulását napjainkig. Kissé előrevetítve Kenya közlekedési infrastruktúra-fejlesztésének regionális jelentőségét egy külön fejezetet szántam Kenya szerepére a Kelet-Afrikai gazdaságban. Miután térben, időben és gazdasági vonatkozásban kellőképp ismertettem Kenyát, megvizsgálom a Kínával kialakított gazdasági kapcsolatokat és feltárom az abból származó előnyöket, rávilágítok az esetleges hátrányokra. Majd rátérek Kína kenyai infrastruktúra-fejlesztéseinek vizsgálatára, azok szükségességére, továbbá ezek kapcsolatára a kínai Egy Övezet, Egy Út kezdeményezéssel és a megfogalmazott kritikákra. A közlekedés terén tanulmányozom a Nairobi gyorsforgalmi út megépítését, a Nairobi-Mombasa Szabvány Nyomtávú Vasúti projektet, illetve a Lamu kikötő - Dél-Szudán - Etiópia közlekedési folyosó projekt keretében megvalósuló Lamu kikötő bővítését és korszerűsítését. Mindemellett fontosnak véltem bemutatni a közlekedésen túl, Kína egyre erősödő jelenlétét Kenya megújuló enregetikai fejlesztései terén, melyet közelebbről megvizsgáltam a Garissa naperőmű projekt keretében. Ez pedig a hagyományos infrastruktúra-fejlesztésekkel szemben egy egészen új fordulatot jelenthet. Végül külön figyelmet fordítottam más nemzetközi szereplők (USA, India, Egyesült Királyság) véleményére az ázsiai óriás és Kenya gazdasági kapcsolatának vonatkozásában. Mindezen információk ismeretében és az infrastruktúra-projektek közelebbi megvizsgálása nyomán arra a következtetésre jutottam, hogy Kenya érez felelősséget a térség többi államának fejlődéséért, ugyanis mind az SGR vasútvonal, mind a Lamu kikötő fejlesztése egy-egy nagyobb nemzetközi projekt része. Az SGR a Mombasa-Kamapala vasútvonal kiindulópontja, mellyel 2025-re közvetlen nemzetközi kötött pályás összeköttetés jön létre Kelet-Afrika egyik legforgalmasabb kereskedelmi kikötője és Uganda fővárosa között. A vasútvonal ezáltal Uganda import-export termékei számára is biztosít hozzáférést Kenya legnagyobb kereskedelmi kikötőjéhez. Ez azért fontos, mert Uganda Kelet-Afrika azon országai közé sorolható, amely nem rendelkezik tengeri kikötővel. Hasonlóképp, a Lamu kikötő - Dél-Szudán - Etiópia közlekedési folyosó projekt részét képzik a Lamu kikötő fejlesztése. A kikötő, a LAPSSET projekt megvalósításával többek között Dél-Szudán nyersolaj és Etiópia kávé, valamint olajosmagvak exportjának biztosítja a kontinensen túli értékesítést. Ugandához hasonlóképp ugyanis egyik ország sem rendelkezik közvetlen hozzáféréssel sem az Arab-tengerhez, sem az Indiai-óceánhoz. Mindemellett, Etiópia folyamatos konfliktusban áll a szomszédos tengerparti országokkal, amelyek inkább arra törekszenek, hogy megfékezzék annak regionális hatalmi erősödését. Közúthálózat fejlesztése terén a Nairobi gyorsforgalmi út megépítését vizgsáltam meg közelebbről. Ez a projekt sem kizárólag a helyi lakosság közlekedését szolgálja, ám a szárazföldi teherszállítást is megkönnyíti a fővároson áthaladva. A krónikus közúti torlódások elkerülésével gyorsabban mozgathatóak a szállítmányok a főváros és a Viktória-tó között. Ennek külföldi haszonélvezői legfőképp Uganda, Ruanda és Burundi. Kenya közreműködésével és a folyamatos közlekedési infrastruktura-fejlesztésekkel tehát a nemzetközi kereskedelem fellendülése várható, amely egy hosszútávú gazdasági növekedést eredményezhet a régióban. Azon felvetés, hogy Kína erőterének és befolyási övezetének kiterjesztése céljából támogat infrastrukjturális fejlesztéseket Kenyában, véleményem szerint nem elvitatható. (Ugyanakkor, az elmúlt évtizedek nyomán észlelhető, hogy egy kétoldalú stratégiai partnerség látszik kialakulni.) Minden infrastruktúra-fejlesztési támogatás mögött jelentős kínai érdekek húzodnak. Ugyanis, az ázsiai óriás számára fontos, hogy partnere legyen egy olyan kelet-afrikai tranzitországnak, amely földrajzi-geopolitikai fekvésének köszönhetően megfelelő körülményeket biztosít a termékek két végpont közötti szállításában. A kínai érdek jelenlétének megalapozottságát tovább erősíti a tény, hogy nem a privát szektor, hanem a közvetlen állami tulajdonban lévő vállalatok képviseltetik magukat Kenyában. Kimelném ugyanakkor, hogy Kenya azért is fontos Kína számára, mert jelentős kereskedelmi kapcsolatokat ápol a kontinens belő országaival is ezáltal neki is érdeke, hogy a termékek szárazföldi szállítása könnyebbé és gyorsabbá váljon. Fontosnak tartom ugyanakkor hangsúlyozni, hogy Kína segít Kenya infrastruktúra-fejleszéseiben. Ezzel pedig egy olyan tényező pótlása valósul meg, amelyet eddig az afrikai országok elmaradottságának tekintettek. Tehát vannak közös kenyai-kínai érdekek. Úgy vélem, hogy Kenyában a már bemutatott és az ezekhez hasonló projektek szükségessége egyértelmű. Annak érdekében, hogy a gazdasági fejlődés folyamatossá váljon és a gyorsabban iparosodó nemzetek közé csatlakozhasson, ki kell használnia a gazdaságföldrajzi előnyét a régióban. A Kínával kialakított kapcsolat látszólag kölcsönös előnyökön alapszik, ezért Kenya a kínai támogatásokat egészen az elmúlt évekig örömmel fogadta. Ezzel szemben a helyiek és más nemzetközi partnerek aggodalma a megvalósíthatósági tanulmányok pontatlanságára és az ebből adódó projektek sikertelenségére összpontosul. A vártnál jelentősen kevesebb profitot termelő projektek egy része veszteséges, így a kenyai állam nem képes visszafizetni a kapott hitelek többségét. Minél több fejlesztést finanszíroz Kína, annál nagyobbá válik Kenya adósságszintje, melynek legdrámaibb eredménye, hogy az elkészült infrastruktúrák örökre Kína tulajdonában maradhatnak, így az ország kiszolgáltatottsága egyre csak növekszik. Abban az esetben, ha valóban a sikertelen projektek felhalmozásával kívánja Kína a befolyási övezetét kiterjeszteni Kenyára, akkor ezzel a folyamatosan növekvő adósságszinttel aláássa a kölcsönös előnyökön alapuló partnerséget. Továbbá, vállalja a kapcsolatból származó előnyök egyoldalúságát. Ehhez köthető az a kutatási kérdés, hogy vajon a két állam kapcsolatából milyen előnyei és hátrányai származhatnak Kenyának. Véleményem szerint, számos előnnyel szolgál a pénzügyi támogatásokon túl is, hiszen páratlan technológiát és szakértelmet transzferál Kína az országba, melyeket elsajátíthatnak a helyiek. Mindemellett, az aktív tanulmányi és kulturális csereprogramok is lehetőséget adnak a fiatalok számára a legmodernebb technológiák megismerésére. Az innen érkező turisták száma is évről évre növekszik, amely országos szinten Kenya turizmusának fellendülését szolgálja. Ezzel szemben a hátrányokhoz sorolom a kialakult kereskedelmi deficitet, amely szintén Kína domináns pozícióját erősíti. 2019-ben a lebonyolított kereskedelem mindössze 3.5%-a tudható be a kenyai termékek exportjának. Ez olyan kiszolgáltatott pozícióba helyezi a kelet-afrikai országot, amely intő jel lehet az importhelyettesítés megkezdésére. Ám továbbra is fontosak a külföldi befektetések, Kína pedig egy óriási piac amely a szükséges tőke további forrása lehet, ugyanakkor a jövőbeni együttműködés érdekében kölcsönösen előnyös feltételekre lesz szükség. Ennek reményében az elmúlt évek során ismét a nyugati partnerek felé fordult Kenya új, kétoldalú partnerségen alapuló gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kialakítása céljából. Ahogyan ezt a 9. fejezetben is vizsgáltam, úgy vélem várható egy elmozdulás Kenya legnagyobb nemzteközi befektetői között. Ugyan rövid távon továbbra is kiszorulóban vannak az EU-s tagországok nem csak Kenyából de egész Afrikából, ám hosszútávon úgy vélem várható egy meghatározó nyugati orientáció.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Engelberth István
Belső
egyetemi docens; Üzleti Gazdaságtan Tanszék; PSZK
Dr. Moldicz István Csaba
Külső
főiskolai tanár; Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék; KKK
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: Afrika, infrastruktúra, infrastruktúrafejlesztés, kína, közlekedési infrastruktúra, nemzetközi integráció, vasút
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Szep. 23. 10:52
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 06. 09:09

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet