Az én szívem is ugyanolyan bátor

Paizs Petra Míra (2021) Az én szívem is ugyanolyan bátor. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of Az én szívem is ugyanolyan bátor-Paizs-Petra-Míra-BGE.pdf] PDF
Az én szívem is ugyanolyan bátor-Paizs-Petra-Míra-BGE.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Az én szívem is ugyanolyan bátor  1.     Bevezetés Cuki, szexi és engedelmes. A japán nőket gyakran infantilizálják a szigetország médiájában.[1] Manapság diplomaosztókon vagy oklevél átadás alkalmával mindig a fiúkat hívják ki először, utánuk következnek a lányok. A múlt században bevett szokás volt, hogy a forró kádvízbe először az édesapa ült bele, majd az édesanya megfürösztötte a gyerekeket és végül utoljára maga is lefürdött a maradék vízben. Ugyanakkor a vállalatok kárpótolták a családanyákat áldozatos munkájukért úgy, hogy a férj fizetését a háziasszony számlájára utalták, így mikor a férj mondjuk sörözni készült, a feleségétől kellett rá pénzt kérnie. Így a csendes és engedelmes feleség látszata mögött megbújik a családi kassza vaskezű intézője. Joggal merül fel a kérdés, hogy milyen szerephez juthattak a korábbi századokban „a felkelő nap országában” élő nők. Még napjainkban is érezhető egy századokon keresztül markánsan patriarchális társadalommodell öröksége, holott e társadalom irányításában kezdetben nők is aktívan részt vettek. Erre bizonyítékul szolgálnak az olyan írásos emlékek mint például a Kojiki[2] („Régi dolgok feljegyzései” 古事記) vagy a Nihonshoki[3] („Japán krónikája” 日本書紀). E források szerint az ősi teokratikus társadalomban az ország irányítása részben akkor is a sámánasszonyok kezében volt, mikor férfiak ültek a trónon. Ezen sámánasszonyok közé tartozik például Dzsingu császárné[4] (神功皇后), Jamato-totohi-momoszo-hime[5] (倭迹迹日百襲媛) vagy Tojo-szuki-iri-hime[6] (豊鍬入姫命) is. Mindkét utólag említett sámánasszony Szudzsin császárhoz (崇神天皇; Kr. e. 97-30) köthető. Jamato-totohi-momoszo-hime felbukkan a Nihonsoki lapjain, mint Szudzsin császár eszes és ravasz nagynénje, aki előre látja a jövőt.[7] Nyolc császárnőt is ismerünk a korai időkből, az utolsó, név szerint Go Sakuramachi 1770-ben fejezte be uralkodását. De a világ a nők számára megváltozott a szigetország történelmének sodrásában olyannyira, hogy sok férfi szemében már csak arra lettek jók, hogy világra hozzák a gyermekeket. Ez lenne a valóság?  Nem lehettek mások, mint családanyák és szolgálók? Nem éppen. Olyan harcosokról szeretnék mesélni, akikről alig emlékezik meg a korabeli japán történetírás, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nők voltak. Akik ugyanúgy éltek és haltak, mint szamuráj társaik mégis szégyen lett volna kitüntetésben részesíteni őket. Ezen dolgozat fel kívánja lebbenteni a fátylat a japán történelem egy, a világviszonylatban is máig kevéssé kutatott szegletéről, az onna-bugeisha (女武芸者) tehát a női szamuráj életéről. Az átláthatóság érdekében koronként fogunk haladni és megvizsgáljuk az adott korszakba tartozó onna-bugeisha-kat majd tanulmányozzuk a bushido-t, mely rájuk is ugyanolyan érvényes volt, hogy végül egy átfogó képet kapjunk a szamurájnőkről és helyzetük változásáról a századok során. A dolgozat következő részében elengedhetetlen, hogy a bushido-t is megvizsgáljuk, hiszen, mint említettem meghatározó volt az onna-bugeisha életében. Zárásként pedig célzottan utánajárunk, hogy a feudális japán harcművészeti hagyományai, hogyan maradtak fenn a modern Japánban tovább éltetve ezzel az onnabugeisha-k örökségét. Dolgozatomban a Hepburn-féle átírást alkalmazom. [1] Dokumentum film. Viasat History, Warrior Queens, 2015. [2] Összeállítva 712-ben. [3] Összeállítva 720-ban. [4] Kojiki, 96. fejezet. [5] Fukuta-Miyata, 1983. p. 183. [6] Ellwood, 1990. p. 2-3. [7] Aston, 1972. p. 156.; Paizs Petra Míra alapszakos szakdolgozata: A sámánizmus jelensége Észak-Japánban az itako és a kamisama tükrében ELTE BTK 2017.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Kommunikáció Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Kiss Mónika
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Krasztev Péter Lajos
Belső
főiskolai docens; Kommunikáció Tanszék; KKK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: bushido, Heian-kor, Japán, kamakura, nők
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Szep. 23. 10:51
Utolsó módosítás: 2022. Okt. 06. 09:01

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet