Az EU és Latin-Amerika kapcsolatrendszere az ezredfordulót követő időszakban

Potori Ágota Luca (2021) Az EU és Latin-Amerika kapcsolatrendszere az ezredfordulót követő időszakban. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF Az EU és Latin-Amerika kapcsolatrendszere az ezredfordulót követő időszakban_SZAKDOLGOZAT_Potori Ágota Luca.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF Státusznyilatkozat_Potori Ágota Luca.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (287kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban az Európai Unió kapcsolatát vizsgálom a CELAC térséggel politikai, kereskedelmi és gazdasági szempontból, különös tekintettel a négy Mercosur-országra (Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay) és Mexikóra. Mivel napjainkban az egyik legnagyobb, kihívást jelentő és megoldást sürgető probléma a klímaváltozás, azt is megvizsgáltam, hogy a kiemelt öt ország milyen lépéseket tett idáig ezen a területen, illetve, hogy szükséges-e még további intézkedéseket hozniuk. Brazília Latin-Amerika legnagyobb gazdasága és világviszonylatban is óriási potenciállal bír mezőgazdasági ágazatának köszönhetően. Az EU-Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény ratifikálása még nem történt meg és ennek az az egyik fő oka, hogy az Európai Unió lakossága egyre érzékenyebb természetvédelmi és éghajlatváltozási szempontból, miközben Brazília jelenlegi kormányának ez a terület nem tartozik a prioritásai közé és eddig még nem állt szándékában megállítani például az amazonasi nagy erdőirtásokat sem, amely egy alapvető lépés kéne legyen az éghajlatváltozás megállítása érdekében. Brazília már elérte a károsanyag-kibocsátásának a csúcsát, ezért mindenképpen szigorú intézkedésekre lenne szükség az ország gazdaságának legtöbb ágazatában ahhoz, hogy meg lehessen fékezni az éghajlatváltozás felgyorsult tendenciáját. Argentína Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága és korábban a világ egyik leggazdagabb nemzete volt, jelenleg is hatalmas mezőgazdasági és ásványi erőforrásokkal, valamint magasan képzett lakossággal rendelkezik, azonban politikai és gazdasági instabilitása aggodalomra ad okot. Argentínát is erőteljesen érinti a globális felmelegedés, ugyanis az áradások komoly gondot okoznak és az átlaghőmérséklet emelkedése is megfigyelhető az ország nagy részén. Bár Argentína aktívan részt vett a Párizsi Klímaegyezmény tárgyalási folyamataiban, 2019-es kormányváltás óta az új elnök politikai erőfeszítéseit elsősorban az egyre súlyosbodó gazdasági válság kezelésére összpontosítja, amely azonban veszélyezteti az éghajlat-politika fejlődését. Paraguay Latin-Amerika egyik legszegényebb országa, a Mercosur-térségben azonban mégis itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Az ország gazdaságának az egyik fő mozgatórugója az éghajlat-érzékeny mezőgazdaság, ezért Paraguayt is érinti a globális felmelegedés és a klímaváltozás. Ennek ellenére jelenleg nincsen hivatalos éghajlatváltozási alkalmazkodási stratégiája, csak egy nemzeti közleményt nyújtott be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez (FCCC), amelyben kötelezettséget vállalt, hogy végre fogja hajtani hivatalos nemzetközi keretek között a jövőbeli intézkedéseket. Uruguay a világ egyik legkevésbé korrupt, legátláthatóbb, politikailag és gazdaságilag egyaránt stabil országa. Uruguayban az egyik legnagyobb az egy főre jutó GDP értéke, azonban gazdasága jelentős mértékben függ Brazíliától és Argentínától. Mivel Uruguay gazdaságának egyik legfontosabb ágazata a mezőgazdaság, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai sebezhetővé teszik az országot. A klímához történő alkalmazkodást szolgáló tervezési tevékenységek integrálása kezdeti szakaszban van, azonban Uruguay olyan szilárd politikai kerettel rendelkezik, amely hangsúlyt fektet az éghajlati kockázatok beépítésére a fejlesztésben, illetve az elmúlt években több ágazatot átfogó intézményi megállapodást is kötött. Mexikó a világ 14.legnagyobb gazdasága, Latin-Amerikában pedig a második Brazília után. Az ország gazdasága szempontjából az olajtermelés kulcsfontosságú, illetve a világ hetedik mezőgazdasági hatalma. Mexikó energiaszektorra vonatkozó tervei nincsenek összhangban a Párizsi Klímaegyezményben tett kötelezettségvállalásával, ugyanis az elmúlt időszakban, a Covid-19 világjárványra hivatkozva az ország leállította a megújuló energia magánberuházásait és inkább a fosszilis tüzelőanyagok előállítását részesíti előnyben. Ha a jövőben nem eszközöl komoly strukturális változtatásokat, akkor nem fogja tudni teljesíteni a 2030-ig kitűzött klíma-céljait. A dolgozatomban vizsgált országok − Mexikó kivételével − mind egy gazdasági integráció tagjai. Ebben az integrációban (Mercosur) azonban az egyes tagországok politikái és intézkedései nincsenek összehangolva, ellentétben az Európai Unióval, ahol egységesek a fontosabb irányelvek. Ez az alapvető eltérés a két integrációs szervezet között megnehezíti az együttműködést is. Az EU egységesen lép fel az éghajlatváltozás ellen, viszont a Mercosur integrációban megoszlik a tagországok véleménye az éghajlatváltozás fontosságát és egyik fő prioritásként való kezelését illetően. Az EU és Mercosur közötti szabadkereskedelmi egyezmény számos kérdést vet fel, és arra ösztönzi az uniós tagországokatö, hogy multilaterális kapcsolatépítés mellett vagy helyett inkább bilaterális kapcsolatokat tartson fenn az egyes Latin-Amerikai országokkal.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	CELAC, EU, éghajlatváltozás, kereskedelem, megállapodás, Mercosur
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 23. 10:51
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 06. 09:03
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/37519

Actions (login required)

Tétel nézet