A „Termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért az Európai Zöld Megállapodásban

Szijártó Kristóf (2021) A „Termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért az Európai Zöld Megállapodásban. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF A „Termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért az Európai Zöld Megállapodásban.pdf Download (895kB) | Előnézet
	PDF Szijártó Kristóf - Nyilatkozat nyilvános státuszú szakdolgozatról.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (260kB)

Absztrakt (kivonat)

Az Európai Unió elhivatott a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem mellett. Ezek tükrében az Európai Bizottság bejelentette az Európai Zöld Megállapodásról (European Green Deal) szóló javaslatát. Ebben felsorolják azokat a változtatásokat és lépéseket, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Európa 2050-re az első karbonsemleges kontinenssé váljon. A megállapodás kitér az energiagazdálkodásra, a tömegközlekedésre, környezetbarát technológiák használatára, az energiaágazat szénmentessé tételére és az unió egyik sarokkövére: a fenntartható mezőgazdasági rendszerre. A Zöld Megállapodáson belül, a mezőgazdaság már folyamatban lévő átalakításának kiegészítéseként, az Európai Bizottság meghirdette a „Termelőtől a fogyasztóig” stratégiát (Farm to Fork Strategy), amellyel egy fenntartható és környezetkímélő élelmiszerrendszert szeretnének megteremteni. Az agrárszektor már évtizedek óta kiélezett vita tárgyát képezi, a szakpolitika kialakítása és a költségvetés elfogadása pedig egy bonyolult és hosszadalmas folyamat. Szakdolgozatom célja, hogy az Európai Bizottság által megalkotott Európai Zöld Megállapodás keretén belül megvizsgáljam a mezőgazdaság átalakítására irányuló „Termelőtől a fogyasztóig” stratégia szükségességét, tartalmát, alkalmazása esetén bekövetkező különböző forgatókönyveket és a rá vonatkozó kritikákat. Arra szeretnék választ kapni, hogy a „Termelőtől a fogyasztóig” stratégiában foglalt pontok végrehajtásával az Európai Bizottság el tudja-e érni a mezőgazdasági szektor fenntarthatóvá és klímasemlegessé tételét, valamint, hogy ezt a törekvését ki tudja-e terjeszteni a világ más részeire is. A stratégia magában foglalja az élelmiszerbiztonsággal, élelmiszercsalással, élelmiszer-fogyasztással, élelmiszer-kereskedelemmel, élelmiszer-pazarlással és a körforgásos gazdaság megteremtésével kapcsolatos kérdéseket, de a Bizottság átfogó hatástanulmány elkészítése és megfelelő párbeszéd nélkül hirdette meg elképzeléseit. A stratégiával kapcsolatban a legjelentősebb civil szervezetek, de még az EU egyes intézményei sem értenek egyet teljes mértékben. Összegezve arra a következtetésre jutottam, hogy az Európai Zöld Megállapodás „Termelőtől a fogyasztóig” stratégiája egy ambiciózus elképzelés a fenntartható és egészséges élelmiszerrendszer megteremtéséhez, de a jelenlegi formában hatékonyan nem kivitelezhető és nem veszi széleskörűen figyelembe a termelők érdekeit és a globális tényezőket sem. Az uniós hatóságok még nem készítettek megfelelő hatástanulmányt, melynek hiányában nem tudni, milyen hatásai lennének a stratégia bevezetésének a fenntarthatóság három fő pillérére, azaz a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre nézve. Az Európai Zöld Megállapodásban foglalt fenntarthatósági célkitűzéseket ugyan nem vetik el a mezőgazdasági szektorban tevékenykedő vállalatok és az érdekképviseleti szervezetek, ugyanakkor sérelmezik, hogy nincs megfelelő párbeszéd a törvényhozók és a gazdák között. Aggasztó továbbá, hogy a jelenlegi tervezet átfogó kockázatelemzés nélkül nem ad átfogó képet a gazdasági hatásokról, ezzel pedig kiszolgáltatottá teszi és kétségekben tartja a mezőgazdaságban dolgozókat. Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium kutatásából kiderül, hogy a stratégia gazdasági következményeinek számos negatív aspektusa van, amelyek kiterjednek a termelés visszaesésére, az élelmiszerárak növekedésére, a gazdák bevételeinek csökkenésére, valamint az élelmiszerbizonytalanságban élő emberek számának növekedésére. Ezek a tényezők társadalmi feszültségeket idézhetnek elő és veszélybe sodornák az európai, de (a globális bevezetés esetén) más kontinensen élő állampolgárok jólétét. Megfelelő kockázatelemzésekre alapozva, a lassú reformok segítségével lehet csak valós változást elérni, mivel a gazdasági folyamatoknak és a termelőknek is idő kell ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz. A radikális irányelvek helyett az adatvezérelt innovációnak kell a középpontban állni és egy fokozatos alkalmazkodási időszakot kellene eszközölni, mialatt a piac hozzáigazodik az új szabályozásokhoz. Meglátásom szerint a döntéshozóknak eredményes párbeszédet kellene létrehozni az ágazat szereplőivel, annak érdekében, hogy az érdekérvényesítés és ezzel együtt a gazdasági gyarapodás is biztosítva legyen számukra. Valamennyiük álláspontját figyelembe kell venni a döntéshozatalnál, hogy a reformok lefektetése konszenzuson alapuljon. Személy szerint a fiatal gazdák véleményére nagyobb hangsúlyt fektetnék, hiszen a jövő nemzedékei fogják a saját bőrükön érezni a klímaváltozás hatásait és ők lesznek azok, akik az ágazat hajtóerejét fogják adni. A nagy számú, idősebb aktív termelők éveken belül nyugdíjba vonulnak, ezért őket már nem feltétlenül foglalkoztatja a fenntarthatóság kérdésköre. A fenntarthatóság és a klímavédelem hosszútávú célok, melyek az egész világ számára meghatározóak lesznek. A globális megközelítés vizsgálatakor emiatt figyelembe kell venni az elmaradottabb térségben élők helyzetét is, hiszen számukra mások a prioritások, mint Európában. Ha a szigorúbb, fenntartható mezőgazdasági előírások számukra is kötelező érvényűek lennének, az több százmillió ember élelmezésbiztonságát veszélyeztetné, hiszen nincs megfelelő anyagi hátterük az átállásra. Ennek kiküszöbölésére fontos, hogy innovatív és költséghatékony módszerek terjedjenek el a szektorban, melyek a termelők költségeit csökkentik és háttérbe szorítják a környezetre károsan ható technikákat. Habár a „Termelőtől a fogyasztóig” stratégiában szerepel a körforgásos gazdasági tevékenység előmozdítása és a csomagolóanyagok szabályozása, nem tér ki mélységében a műanyagcsomagolásokból keletkező hulladékok környezeti lábnyomára. Véleményem szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a műanyagok tudatos használatára és a hulladékfeldolgozásra is. Ez egyrészt jelenti a műanyagok használatának mennyiségi csökkentését és az újrahasznosítási eljárások elterjesztését. Mára bebizonyosodott, hogy az anyagok egy része nem is bomlik le teljesen, hanem mikroszemcsék formájában belekerül a termesztett növényekbe és az ivóvízbe. Így tehát a műanyag hulladék ágazattól függetlenül veszélyezteti az emberek és az élővilág egészségét is. Emiatt a mezőgazdaságban is csökkenteni kell a műanyagok használatát és innovatív, természetbarát újrahasznosítási technológiákat kell kifejleszteni. Megoldás lenne például az alternatív csomagolóanyagok széleskörű alkalmazása, mely már európai szinten is nagy előrelépést jelentene. Globálisan azonban a műanyagok használatának drasztikus csökkentése és a felelős hulladékgazdálkodás jelentene hosszútávú megoldást ebben a problémakörben. A jövő fenntartható élelmiszerrendszerének tehát átfogó, tudományos hatástanulmányokon kell nyugodnia; kímélnie kell a környezetet; méltányosan kell bánnia a természeti erőforrássokkal; nem torzíthatja túlságosan a versenyt; együttműködésen kell alapuljon és jólétet kell teremtsen mind a termelőknek, mind pedig a folyamatosan növekvő számú népességnek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Tanulmányok

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	EU mezőgazdasági politika, élelmiszerbiztonság, érdekvédelem, fenntarthatóság, hatástanulmány, karbonsemlegesség, környezetvédelem
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 23. 10:51
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 06. 09:13
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/37509

Actions (login required)

Tétel nézet