A Stark Spedition Kft. finanszírozásának sajátosságai

Bönde-Bakó Edina (2021) A Stark Spedition Kft. finanszírozásának sajátosságai. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. Május 13.. Download (1MB)
	PDF Titkosítás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (383kB)
	PDF BA_O_Bönde-Bakó_Edina.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. Május 13.. Download (633kB)

Absztrakt (kivonat)

Minden ember életében eljön az a kor, amikor már saját magának kell finanszíroznia szükségleteit. Gyerekként nem is gondoljuk, ez néha mennyire nehéz feladat. Meg kell tervezni, mire költsünk és azt miből tudjuk megvalósítani. Meg kell vizsgálnunk, elég-e a bevételünk vagy egyéb forrásokat is igénybe kell vennünk és ha igen, miket. Vagy épp ellenkezőleg, nemcsak szükségleteinket tudjuk belőle kielégíteni, hanem a fennmaradó részt befektethetjük. Nemcsak a magánemberek életében, hanem a vállalatok esetén is fontos szerepe van a finanszírozásnak. Már ahhoz, hogy létrejöhessen egy vállalat, pénzre van szükség. A működéshez is elengedhetetlen, ezért meg kell vizsgálni, elég-e a rendelkezésre álló forrás vagy ki kell még valamivel pótolni, és ha igen, mivel. A vállalatok ezért pénzügyi tervet szoktak készíteni, melynek az eredményterv, a mérlegterv, a likviditási terv és a cash flow terv is része. A kis- és középvállalkozások - mint a gazdaság fontos szereplői - még rosszabb helyzetben vannak, mint a nagy cégek. Nemcsak a külső finanszírozásnál vannak olyan elemek, amiket ők nem, vagy csak drágábban tudnak igénybe venni, mint a nagy cégek, de egy kkv-val ellentétben a nagy társaik hamarabb be tudják szedni vevőiktől a pénzt, hosszabb beszállítói fizetési határidővel rendelkeznek. A kkv-k, melyen belül megkülönböztetünk mikro-, kis- és középvállalkozásokat, a vállalatok 99 %-át képezik. A foglalkoztatottságban is jelentős a szerepük: a munkavállalók kb. kétharmadát ők foglalkoztatják. Finanszírozásuk belő és külső források segítségével történhet. A belső források közé tartozik az önfinanszírozás, az értékcsökkenés, a tartalékok, a vállalat működésének racionalizálása és a technikai források. A külső források csoportját a saját forrássá váló kívülről bevont források, azon belül is az alap- és törzstőke emelés, valamint a kockázati tőkenyújtás, a rövid lejáratú idegen források (szállítói (kereskedelmi) hitelek, váltóleszámítolás, rövid lejáratú bankhitelek, faktoring ügyletek), a hosszú lejáratú idegen források (hosszú lejáratú bankhitelek (beruházási hitelek), lízing ügyletek, kötvény kibocsátás), és az egyéb források (állami támogatások, pályázati források) alkotják. A kis- és középvállalkozások, ha finanszírozási forráshoz szeretnének jutni, a nagyvállalatokkal szemben hátrányban vannak. Mindezt még az is tetézheti, ha épp induló vállalkozásról van szó. A kezdő vállalkozás működése kockázatos, jövedelemteremtő képessége alacsony, leginkább saját forrásból (saját tőke és tagi kölcsön) finanszírozzák, külső forráshoz nem nagyon tud hozzájutni. Ha a kezdeti nehézségeken túljut, növekedésnek indul, fiatal fejlődő vállalattá alakul. Ebben a szakaszban a növekedéshez egyre több pénzre van szüksége, amit külső vállalkozások, hitelezők segítségével próbál biztosítani, de ez még mindig nem egyszerű feladat. Tőkéstársak bevonásával próbálja áthidalni finanszírozási problémáit, valamint állami és uniós forrásokra is szert tehet. Növekedése következtében erősödő céggé válik. Jövedelem termelő képessége stabil, már kaphat banki hitelt is. Fejlődését konkurens cégek felvásárlásával is elérheti. Ezt az érett vállalati szint követi. Ebben az életszakaszban állandó növekedési ütemmel rendelkezik, befektetési lehetőségei korlátozottak. Forrásait elsősorban saját források és hitelek biztosítják, de már értékpapír kibocsátással is próbálkozik. Ez a fajta vállalat már kevésbé kockázatos, ezért kisebb tőkearányos jövedelmet biztosít, aminek következtében a kockázati tőkebefektetők „kiszállnak az üzletből”. Az érett szakaszt a hanyatlás követi, melynek elsődleges jele a jövedelemtermelés, a saját tőke jövedelmezőségének csökkenése. Ekkor a tulajdonosok megpróbálják megmenteni a céget, Ha ez sikerül, újra az érett cég szakaszába (esetleg korábbi szakaszba) lép a vállalat, ha nem, akkor felvásárolhatja a konkurencia, és újból növekedési pályára kerülhet, de akár fel is számolhatják. Most pedig ismerkedjünk meg egy konkrét kisvállalattal, a Stark Spedition Kft-vel. 2015-ben alapította a tulajdonos. Finanszírozását a saját tőke kötelezően előírt összege biztosította – korlátolt felelősségű társaságról lévén szó 3 millió forint -, melyet pénzbeli hozzájárulás formájában bocsátott rendelkezésre a tulajdonos. A vállalat gazdasági tevékenységet ekkor még nem folytatott. Az első két évben csak személyi jellegű ráfordításai, illetve egyéb ráfordításai keletkeztek a vállalatnak, hiszen egy cég működtetése pénzbe kerül. Mivel a tulajdonos jobbnak látta a tevékenység megváltoztatását, így 2017-ben megindította árufuvarozási tevékenységét. Ehhez a tulajdonos vállalkozás tagi kölcsön nyújtásával járult hozzá. Ettől az évtől már árbevételt is realizált a cég, adózás előtti és adózott eredménye pozitív lett, amit visszaforgatott. Ezzel megvalósult az önfinanszírozás, mely a vállalkozások finanszírozásának alapvető formája. Az adózott eredményből lekötött tartalékot is képzett, mellyel közvetetten finanszírozását is javítja a vállalkozás, mivel adózás előtti eredményét csökkentheti vele, ezáltal kevesebb társasági adót kell fizetnie, így annyival több pénze áll rendelkezésére, amit akár befektethet vagy a működésére fordíthat. A fuvarozói tevékenység bevétele nem realizálódik azonnal, sőt. A kiszámlázott fuvardíjak átlagosan közel három hónappal a számlázást követően érkeznek be a cég bankszámlájára. Tehát egy kamion működését körülbelül két hónapig meg kell finanszírozni, mire hozzáfér a vállalkozás az árbevételéhez. A beérkező pénzek 90 napjával szemben a béreket, járulékokat 30 naponta, az üzemanyagot azonnal, a telephely, az iroda bérleti díját, a biztosítást mind-mind előre kell fizetni. Ezen rövid lejáratú kötelezettségek fizetési határideje a Stark Spedition Kft. esetében 8-10 nap. Mindezek miatt a legfontosabb, a pénzek beérkezésének felgyorsítása. Ennek megvalósítására a vezető úgy döntött, vevőkövetelései egy részét faktoráltatja. Továbbá a vevőknek nyújtott skontóval próbálja őket korábbi fizetésre buzdítani. Mint láthatjuk, nem könnyű egy kisvállalkozásnak talpon maradnia. De egy jó vezető (vagy vezetés) megoldja a problémákat. Igaz, előfordulnak olyan események, amelyekre nem lehet felkészülni. Erre nagyon jó példa a tavaly kezdődő pandémia, melynek hatását mindenki megérezte. A Stark bevételei csökkentek, a hitelmoratóriumot egy új lízingelt autó miatt nem tudta teljesen igénybe venni, ezért a megváltozott körülményekhez újabb eseti skontóval és faktorszerződéssel próbált alkalmazkodni. Reméljük, a jövő már kedvezőbb változásokat tartogat! Mindenesetre a vezető elgondolkodik a Széchenyi „Kártya Folyószámlahitel Plusz” hitel felvételén, mely államilag támogatott, így nagyon kedvező. A cégvezetés igyekszik, hogy minél jobb likviditási helyzetet tudjon teremteni és hogy hosszabb távon is eredményes, egyre jobban működő vállalkozást tudhasson magáénak, ami képes növekedni is. Reméljük, sikerül!

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	finanszírozás, jövedelmezőségi mutató(k), kis- és középvállalkozás - KKV, likviditási mutató(k), tőkeszerkezet, vállalkozás gazdálkodásának elemzése, vállalkozás mérlegének bemutatása
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 10:14
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 10:14

Actions (login required)

Tétel nézet