A helyi adók alakulása a COVID-19 vírus következtében és a változás hatása az önkormányzatok gazdálkodásában.

Hegyesi Dávid (2021) A helyi adók alakulása a COVID-19 vírus következtében és a változás hatása az önkormányzatok gazdálkodásában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Hegyesi-Dávid-szakdolgozat (1).pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (918kB)
	PDF Temavazlat_összefoglaló_Hegyesi-Dávid.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (633kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozat Összefoglaló ·         Az önkormányzatiság alakulása a rendszerváltástól napjainkig és a globalizáció hatása a magyar gazdaságra Az önkormányzatok a rendszerváltást követően a tanácsrendszerszerű berendezkedésből az Európai Tanács Chartáját alapul véve átalakításra kerültek. Az igazgatási rendszer kialakítása során prioritást élvezett a többi alrendszer hátrányára, mert a demokrácia alapintézményei az önkormányzatok. Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról rendelkezik az önkormányzatok bevételeiről ezzel biztosítva az önkormányzatok autonómiáját. Később a megfelelő igazgatási rendszer biztosítása érdekében csökkentették az önkormányzatok fontosságát, hogy az központi alrendszerrel egységet alkosson. A 2000-es években a devizaügyletek miatt adósságprobléma merült fel, amelyet az állam átvállalt. 2010-es választások után több intézmény is az erősödő állami szerepvállalás miatt kikerült az önkormányzatok fennhatósága alól, illetve azóta is folyamatosan csökkennek az önkormányzati adóbevételek és növekednek az állami támogatások összegei, ami csökkenti az önkormányzatok függetlenségét. A globalizáció megjelenésével Magyarország becsatlakozott a világgazdaságba, amelynek egyik lépése az uniós csatlakozás, viszont így a gazdaság kiszolgáltatottabb lett, ezzel együtt pedig az önkormányzatok is. ·         A helyi adók és azok szerepe az önkormányzatok költségvetésében. 2020. első hónapjaiban megjelent a koronavírus Európa területén. Az Európai Tanács megszavazta a tagállamokkal a külső határok lezárását március 17-én. Magyarország is bevezette ezen a napon a hatósági határzárlatot. Megjelentek az első problémák az ingázók munkába járása miatt. A magyar sajátosság miatt sok honfitársunk a határ túloldalán él, akik nem tudtak átkelni a határon. Több nagyobb gyár is pár hetes leállásra kényszerült. Az ingázási problémák miatt sok albérlet megszűnt, ezzel az ingatlanpiac ezekben a térségekben bezuhant. A gyárak leállása átlagosan 22 napig, de a GDP-re gyakorolt hatása látható volt. A visszaesés mértéke az időszakban 19,8%, ami jónak mondható az uniós 30%-hoz képest. Az egyetemek bezárása miatt az egyetemi városok ingatlanpiaca szintén visszaesett. További problémát jelentett, hogy kezdetben 15:00-ig lehettek nyitva a vendéglátóhelyek majd teljes bezárásra kényszerültek. A nyár némi feloldást hozott, de szeptembertől ismét lezárások következtek. Megkezdődött a kritikus ágazatok megsegítésé, de a bejelentési trükközések miatt ez sok esetben csekély összeget jelentett. Továbbá a vállalkozások megsegítése érdekében csökkentették a HIPA előleg és az adó mértékét. 2021. március 8-tól bezárásra kényszerültek a további szolgáltatásban dolgozó vállalkozások. Késő tavaszi nyitás nélkül teljes gazdasági katasztrófa történne. ·         A helyi adók és azok szerepe az önkormányzatok költségvetésében. A helyi adókról a 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról rendelkezik. Többek között a telek és építmény adóról, amely számítása lehet négyzetméter alapján, amely inkább a szegényebb országrészeken alkalmazott módszer, ahol nincs az ingatlanoknak jelentős piaci értéke, a piaci korrigált érték pedig a gazdaságilag fejlettebb térségekben alkalmazandó. A kommunális jellegű adók kapcsán fontos kiemelni az idegenforgalmi adót, amelynek jelentősége igen nagy a turisztikai desztinációjú önkormányzatok adóbevételeiben. A dolgozatban az egyik fontos adónem, amely Tihany esetén kerül bemutatásra. A helyi iparűzési adó a legfontosabb adónem az önkormányzatok tekintetében alapesetben az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység után az adóalap 2%-a, de a COVID-19 miatt bekövetkezett intézkedések 1%-ra csökkentették, amelynek hatásáról az önkormányzatok vizsgálatánál került sor az 5. fejezetben. Továbbá fontos megemlítgetni itt a szolidaritási hozzájárulást, amellyel a magas HIPA bevétellel rendelkező önkormányzatok segítenek a szegényebb önkormányzatok működésének biztosításában. Végezetül a gépjárműadó, amiről a 1991. évi LXXXII. törvény rendelkezik. Ahogy az első fejezetben is írtam csökkenek az önkormányzati bevételek az állami szerepvállalás erősödésével. Ez az adónem átkerült a központi költségvetéshez és csak a kisegítő tevékenységek, mint a birság és a késedelmi díj beszedése maradt meg mint, önkormányzati szerepkör, ezzel nem kimagasló, de jelentős jövedelemkiesést okozva az önkormányzatok számára. Folyik tárgyalás a támogatásként való részleges visszautalásról, de hivatalosan még semmi nincs csak ígéret szinte. ·         A COVID-19 hatása az önkormányzatok által beszedett helyi adók alakulására A vírus hatására a gazdaság teljesítménye lecsökkent, ez pedig az önkormányzatokra is hatást gyakorol. A HIPA alap ugyanis ezzel együtt zsugorodott. A vállalkozások megsegítésére kiadott rendelet alapján a HIPA mértéke 2%-ról 1%-ra csökkent, amelyre nem volt példa 2000 óta, hiszen azóta változatlan módon 2% volt a HIPA mértéke. Valószínűleg ez a csökkentés a válsághelyzet végeztével megszűnik és visszatér a 2%-os adókulcs. Alapvetően a HIPA az önkormányzati adóbevételek legjelentősebb bevétele és a csökkentés pénzügyi nehézségeket okozhat. A HIPA-val ellentétben a gépjárműadó átcsoportosítása végleges döntésnek tűnik, amelynek a pótlására még nincs hivatalos határozat. Ezeken felül az idegenforgalmi adókban érintett önkormányzatok különösen rossz helyzetben lehetnek alkalmanként, hiszen az idegenforgalmi adó tekintetében egy teljes adónem kiesése is elképzelhető, ha a nyári szezont is érinteni fogják a megszorítások. ·         Egyes önkormányzatok költségvetésének alakulása a vírus következtében Ebben a fejezetben az általam választott két önkormányzat került részletes bemutatásra. Az elképzelésem az volt, hogy egy ipari területen helyet foglaló település és egy turisztikai desztinációt jelentő települést külön-külön elemzem, majd összehasonlítva szemléltetem, hogy melyik önkormányzat számolhat komolyabb veszteségekkel. Az első település Almásfüzitő, amely inkább ipari beállítottságú, ahol több nagy cég végez gazdasági tevékenységet, mint például a MOL. A pénzügyi vezetővel folytatott beszélgetésből kiderült, hogy az adóbevételekben 2020-ról 2021-re bekövetkezett csökkenés 20 millió forintot tett ki, amely teljes mértékben a HIPA csökkenése miatt keletkezett. A gépjárműadó miatt az elmúlt időszakban évente 6-7 millió forintos kiesés keletkezett. Az interjú során jutott tudomásomra, hogy folyik tárgyalás ennek részben vagy egészben történő visszajuttatásáról támogatás formájában. Az önkormányzatnak nem szükséges külső forrás bevonása a hiányok pótlására, mert az elmúlt években képzett tartalékokból képesek a költségvetést egyensúlyban tartani egy bizonyos ideig, de ezt ellehetetleníti a szolidaritási hozzájárulás. A probléma a költségvetés tekintetében, hogy egyik évről a másikra a hozzájárulás közel 60 millió forinttal növekedett, amelyet saját bevallásuk szerint képtelenség kigazdálkodni. A következő település Tihany volt, amely a természeti adottságai és történelmi múltja miatt közkedvelt turisztikai célpont. A tihanyi költségvetést vizsgálva arra lettem figyelmes, hogy az állami támogatás mértéke csökkent a vizsgált időszakban, amely a jelen helyzetre való tekintettel érdekesnek és egyben érthetetlennek találtam. A pénzügyi munkatárs megerősítette az elképzelésemet miszerint az idegenforgalmi adó jelentős veszteséget jelent az önkormányzati bevételekben. A költségvetés kialakítása során számoltak egy kisebb mértékkel, mert május vagy június eleji nyitásra apelláltak, amely most megvalósulni látszik. Bár így is nagy bevételkieséseket lehet megfigyelni, amelynek a másik a HIPA, amely itt nagyobb mértékben esett vissza, mert míg Almásfüzitő esetében nem volt a vállalkozások esetén szüneteltetés, addig tihanyi vállalkozások esetén igen. Viszont lehetett volna nagyobb is a veszteség, ha a nyári időszakra is kihatnak a korlátozások, amikor is az éves forgalmuk jelentős része kerül kitermelésre. Összevetve bebizonyosodott, hogy a turisztikai települések jóval kiszolgáltatottabb helyzetben vannak a COVID-19 hatásainak, viszont itt inkább Almásfüzitő van nehezebb helyzetben, de ez inkább a szolidaritási hozzájárulásnak tudható be, ami nem igazán köthető a veszélyhelyzethez. ·         További önkormányzatok helyzete a vírus sújtotta időkben A kvantitatív kutatás elvégzéséhez megalkotott kérdőívet 32 önkormányzat töltötte ki, amely nem nevezhető reprezentatív eredménynek viszont bizonyos rálátást biztosít az önkormányzatok helyzetére a veszélyhelyzetben. A kapott eredmények nem kimondottan biztatóak. Kijelenthető, hogy a kitöltések eredménye negatívabb képet fest, mint a vizsgált két település, amelynek az lehet az oka, hogy mindkettő település a környékében kimagaslónak mondható, míg az átlagos településeknek esetlegesen nagyobb problémával kell szembenézniük. Kiválóan alátámasztja ezt, hogy míg a vizsgált két település egyike sem folyamodott hitelek felé, addig a kitöltők 35,5%-a volt kénytelen hitelt felvenni a tevékenységének működtetése érdekében. Másik fontos adat, hogy a vizsgált önkormányzatok egyike sem szüneteltetett beruházást, míg a kitöltést vállaló önkormányzatok többsége igen. ·         Javaslattétel az önkormányzatok megsegítésére Fontos az önkormányzatok megsegítése, hiszen ezek demokrácia alapintézményei közé tartoznak. Az állam több döntését is hibásnak tartom. Alapvetően értem, hogy meg kell menteni a vállalkozásokat, de a HIPA csökkentés alapvetően nem nagy megtakarítás a vállalkozásoknak, míg az önkormányzatok számára igen nagy bevétel. A csökkentést én a társasági adóból biztosítanám, mert az állami költségvetés jobban képes a hiányt kigazdálkodni, továbbá az érintett településeknél csökkentsék vissza a szolidaritási hozzájárulást, mert ez kisebb mértékű kiesés az állami költségvetésben, mint később az egész országban talpra állítani az önkormányzatokat, mert azok eladósodottakká váltak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	helyi adók, helyi iparűzési adó, helyi önkormányzat, helyi önkormányzat költségvetése, önkormányzati bevételek
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 10:13
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 10:13

Actions (login required)

Tétel nézet