A Shared Service Centerek szerepe a multinacionális vállalatok életében

Király Rebeka (2021) A Shared Service Centerek szerepe a multinacionális vállalatok életében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Király_Rebeka_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_O_Király_Rebeka.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (291kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom témájaként a Shared Service Centerek működésének elemzését választottam. Először arra a kérdésre kerestem a választ, hogy miért volt szükséges a kialakulásuk. Erre a kérdésre a folyamatosan változó piac és az információs technológia fejlődése adta meg a választ. A 2000-es évek előtt a centralizációs és decentralizációs stratégiákat váltogatták a vállalatok piaci helyzettől függően. Mivel a decentralizáció rugalmasabb volt ezért az 1970-es évekre leginkább ez volt a jellemző. Viszont a túl széleskörű diverzifikáltság miatt kisebb volt a vállaltok jövedelmezősége az elvártnál. Ezért megindult a portfóliók megtisztítása és minden, ami nem az alaptevékenységet szolgálta leépítették vagy kiszervezték.  Ekkor vált népszerűvé az outsourcing amely a Shared Service Centerek előfutára. A legjellemzőbb az informatikai outsourcing volt, mivel az információs technológia túl gyorsan fejlődött így hatékonyabbnak bizonyult szakértőktől igénybe venni a szolgáltatást. Emellett még számos más támogató, és tranzakciós tevékenységet is kiszerveztek, mint például: számvitel, adózás, humán erőforrás. A folyamatok kiszervezését a technológia fejlődése tette lehetővé. Így akár másik országból, vagy kontinensről vehettek igénybe szolgáltatásokat a vállalatok. Ennek köszönhetően kitudták használni a gazdasági és kulturális különbségekből adódó előnyöket, amellyel további költség megtakarítást értek el. Viszont a szolgáltató és a vállalat között érdekellentét alakult ki. Mivel a vállalatok az alaptevékenységet helyezték fókuszba ezért próbáltak minden más költséget minimalizálni, mint a tranzakciós tevékenységek költségét is. Ezek a folyamatok kritikus jelentőségűek a vállalat számára, de nem a főtevékenységhez kapcsolódnak. A szolgáltató viszont magasabb minőséghez magasabb árat szabott, a vállalat pedig magas minőség mellett a lehető legalacsonyabb költségen szerette volna ezeket a folyamatokat teljesíteni. Ez az alapvető konfliktus vezetett a Shared Service Centerek kialakulásához. A dolgozatom második pontjában az vizsgáltam mivel tudnak a Shared Service Centerek többet nyújtani, mint a korábbi stratégiák. A Shared Service Centerek ötvözik a centralizáció és decentralizáció előnyeit. A centralizációból átvették a központosítást, bár ebben az értelemben a tranzakciós folyamatok központosítására értendő. Valamint a szabványosítást, amellyel egységes folyamatokat alakított ki létszámcsökkentés mellett. A decentralizációból megőrizték az önálló döntés jogát, amelynek köszönhetően rugalmasan és gyorsan tudnak alkalmazkodni a piaci változásokhoz. A legfontosabb különbség a korábbi stratégiákhoz képest, mint pl. outsourcing az, hogy a belső ügyfeleiknek nyújtanak szolgáltatást. Ezáltal lehetővé teszik a pénzügy, számvitel, adózás, stb. szolgáltatások nyújtását minimális költség mellett, de minőségi színvonalon. Ezzel áthidalták azt az alapvető konfliktust, amelyet az outsourcing útján nem lehetett megoldani. A központot földrajzilag távol hozzák létre, amellyel szintén kihasználják a gazdasági és kulturális különbségekből adódó előnyöket. A modern információs technológiának köszönhetően nemcsak szabványosítják, hanem automatizálják is a folyamatokat. Ezáltal tovább csökkenti a munkaerő költségét. Emellett korszerű teljesítmény és költség mérő eszközöket alkalmaznak, ezáltal tovább tudják javítani teljesítményüket. A modell rendkívül rugalmas, mivel ötvözi a korábbi stratégiák leghatékonyabb eszközeit a modern technológia adta lehetőségekkel. Gyorsan tud reagálni a piac változásaira, amelyre a legjobb példa COVID-19 járvány megjelenése. A Shared Service Centerek nemcsak túlélték a járvány okozta nehézségeket, hanem képesek voltak mindeközben tovább fejlődni. Például engedélyezték az otthoni munkát, további automatizált folyamatokat alakítottak ki, stb. Összességében láthatjuk, hogy a modell rendkívül rugalmas és jól tud alkalmazkodni akár a nem várt piaci helyzetekhez is. Képes minőségi szolgáltatást nyújtani a tranzakciós folyamatok terén minimális ráfordítással. Felhasználja a múltban alkalmazott leghatékonyabb eszközöket és ötvözi a modern technológia adta lehetőségeket. Tehát képes a vállalat belső ügyfeleinek versenyképes szolgáltatást nyújtani költség megtakarítás elérése mellett.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	belső vállalati folyamatok, folyamatköltség, költségcsökkentés, multinacionális vállalatok, szabványosítás, vállalati stratégiák
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 10:09
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 10:09

Actions (login required)

Tétel nézet