A családtámogatási rendszer hatása Magyarországon 1990 és 2021 között

Bíró Veronika Kincső (2021) A családtámogatási rendszer hatása Magyarországon 1990 és 2021 között. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Bíró_Veronika_Kincső_Szakdolgozat_Bsc_2021.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Témavázlat és összefoglalás_Bíró Veronika Kincső.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (564kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a magyar családtámogatási rendszert szeretném bemutatni, annak alakulását, változásait, hatását a családok életére a kezdetektől napjainkig, különös tekintettel az 1990-es, 2000-es, 2010-es, illetve 2021-es családpolitikai rendszerre. Ahogy azt Európában is láthatjuk, a magyar népesség is folyamatos csökkenést mutat, amely nagy kihívás elé állítja a társadalom egészét, kezdve a szociális ellátórendszerrel a munkaerőpiacon át a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáig. Ezen problémák megoldásához is hozzájárulhat egy jól működő családtámogatási rendszer.                    Dolgozatomban megkísérlem bemutatni, hogy mely családtámogatási formákra jogosultak azok a kétgyermekes családok, melyekben a gyermekek 1és 3 évesek, illetve azok a négygyermekes családok, ahol a gyerekek 2, 4, 7 és 19 évesek. A vizsgálat eredményeképp arra jutottam, hogy a havi nettó munkabér a bruttó keresethez képest mind a 2 mind a 4 gyermekes család esetében 1990-ről 2000-re csökkent, 2000-től pedig folyamatosan növekszik, de az 1990-es szintet csak a négy gyermekes család esetében haladja meg 2021-ben. A családpolitikai támogatásokon belül előtérbe kerültek a jövedelemtől/ biztosítási jogviszonytól függő támogatási formák az alanyi jogon járó juttatásokkal szemben. A családi adókedvezmény „jövedelempótló” hatása jóval nagyobb, mint a hagyományos családtámogatásoké, például a családi pótléké. Így a családi adókedvezményeknek lehet egy születésszámot ösztönző hatása, azonban ahogy az a példában is látszik, a család nettó bevétele az összes családtámogatást figyelembe véve legjobb esetben is csak negyedével több mint a bruttó kereset.                    Megvizsgáltam, hogy lehet e összefüggés a nők foglalkoztatottsága és a születésszámok alakulása között, és arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűsíthetünk egy pozitív irányú kapcsolatot. Ezt az elméletet Franciaország példájával is szemléltetem, kitérve a francia családtámogatási rendszer főbb elemeire. Franciaországban 2014-től elkezdett csökkenni a részmunkaidőben foglalkoztatott nők aránya a teljes női foglalkoztatottak számán belül, ezzel párhuzamosan az ezer lakosra jutó születések száma is csökkenésnek indult. Ezek alapján tehát nem csupán a nők foglalkoztatási rátájának növelésére kell koncentrálni, hanem a részmunkaidős állások számának növelésére.                    A magyar családtámogatási rendszer fontos elemei még a családi adókedvezmény és a családi otthonteremtési kedvezmény. A családi adókedvezményre csak azok a család jogosultak, akiknek bejelentett munkahelye van, így arra jutottam, hogy a családi adókedvezmények segítséget nyújtanak azoknak a családoknak, ahol legalább az egyik szülő bejelentett jövedelemmel rendelkezik, de pontosabb következtetéseket levonni- minthogy milyen mértékben, hány családnak nyújt valódi segítséget, hányan veszik igénybe a társadalom különböző rétegeiben, milyen hatása lehet a születésszámokra- az adatok hozzáférésének hiányában nem lehet. A magyar otthonteremtési támogatás ugyan jelentős mértékben segíti a megfelelő kezdőtőkével rendelkező családokat a saját lakás vásárlásában, ugyanakkor van egy ellentétes irányú hatása is, hiszen az árak emelkedésével egyre nagyobb önerőre van szükség, illetve a kedvezményre nem jogosultakat is nehezebb helyzetbe hozza.                    Dolgozatommal szerettem volna bemutatni a magyar családtámogatási rendszer alakulását, fejlődését, a családok életére gyakorolt hatását, továbbá, hogy néhány ország támogatási rendszerének bemutatásával más perspektívából is rálátást biztosítsak a magyar családpolitikára. Célom volt, hogy bemutassam a téma összetettségét, fontosságát és hogy más európai országok példája alapján javaslatokat fogalmazzak meg.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adókedvezmény(ek), családi otthonteremtési kedvezmény, családi pótlék, családtámogatás, francia családpolitika, női munkavállalás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 10:07
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 10:07

Actions (login required)

Tétel nézet