A magyar hidrogéngazdaság lehetőségei Németország, Norvégia, és Japán példája alapján

Gyimesi Levente (2021) A magyar hidrogéngazdaság lehetőségei Németország, Norvégia, és Japán példája alapján. Pénzügyi és Számviteli Kar.

PDF A magyar hidrogén gazdaság lehetőségei Németország, Norvégia, és Japán példája alapján.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró kihívások egyike a globális klímahelyzet, és ehhez kapcsolódóan a megújuló energiaforrások alkalmazása. A világban számos céget, vállalkozást, és bizonyos esetekben akár államokat is megítélhetnek az alapján, hogy mennyire fenntartható, mennyire zöld. Persze a másik pólus is igen erős, és előszeretettel mutatnak rá a megújuló (zöld) energiaforrások tagadhatatlan gyengeségeire.Számos együttműködés, illetve megállapodás született ez ügyben, pl.: Párizsi megállapodás. Lényeges azonban, hogy az előre haladás jelenleg nem elégséges. Ezt hangsúlyozza ki az ENSZ Környezetvédelmi Programjának 2019-es „Emissions Gap” című jelentése is. Az EU ennek kapcsán adta ki az Európai Zöld Megállapodást (2019) melynek célja, hogy klímasemlegessé váljanak.Jelen dolgozat nagyrészben egy forrásfeltáró vizsgálat, mely során a világban jelenlévő trendeket vizsgálom, és hasonlítom össze. A tanulmány célja egy átfogóbb kép alkotása erről a területről. A forrás feltárás mellett azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy a Magyarország mellett vizsgált országok (Németország, Norvégia, Japán) milyen adottságokkal rendelkeznek a hidrogéngazdaság kiépítése szempontjából? A dolgozat során az általam választott három ország példáján keresztül, Németország, Norvégia, és Japán, vizsgáltam a hidrogén hazai lehetőségeit. Ehhez azonban először az előbb említett három ország stratégiáját kellett áttekintenem. Először Németországot néztem meg. Ők többek között a tárolási lehetőségeket látják benne, valamint energiahordozóként is gondolnak rá, hiszen az egyik legfontosabb eleme a startégiájuknak a hidrogén hajtású autó. Mivel Németországnak nincsen különösebben jó adottsága megújulók terén, ezért nagy beruházásokba kezdett Hollandiában, ahova szélerőműveket telepített (Wind offshore). A következő vizsgált ország Norvégia volt. Mivel náluk a megújuló-mix nagyon jó, ezért a zöld hidrogén számukra is sok érdekes lehetőséget nyújt. Náluk az elsődleges cél azonban nem a hidrogén tárolási funkcióin vannak, hanem sokkal inkább a közlekedés megreformálásán. Végig menve az ő stratégiájukon az látszik, hogy szinte csak és kizárólag erre a területre koncentrálnak. Említés szintjén ők is felvetik az egyes iparágak dekarbonizációját, de mivel pl. az áram ellátásuk 90%-ban már megújuló energiaforrásból származik (vízerőművek), ezért számukra irreleváns a hidrogén többletáram lekötési funkciója. Végül a Japán stratégiáját vizsgáltam. Az ő esetük több szempontból is különleges. Mivel nekik a megújuló-mixük nem igazán előnyös ezért hasonló cipőben járnak, mint Németország. A hidrogén ellátásukat ők is hasonlatosan próbálják megoldani, azaz külföldön hoznak létre hidrogént termelő egységeket, ott, ahol az adottságok jobbak. Emellett ők sem vetik el a kék, illetve sárga hidrogént sem. Gyakorlatilag a világ minden pontjából importálnak. Mivel az iparuk (ahol a hidrogénnek szerepe van) nem annyira jelentős, ezért ők is inkább a közlekedés felé tolódnak. Emellett létrehoztak egy olyan turbinás rendszert, amely a fűtést is képes megoldani, tehát azt a szektort is dekarbonizálhatja. Hazai viszonylatban megújulók terén a napra és a szélre hagyatkoznak. Míg PV paneleket szinte bárhova tudnak telepíteni, addig szélerőműveket csak Hokkaidó-szigetre. Végül ezen országok példáján keresztül a magyar lehetőségek is feltárásra kerültek. Az hamar kiderült, hogy Németországhoz hasonlóan nálunk sincsenek különösebben jó megújuló-mixek, így hazai szinten is a napelem maradt a fő megoldás (bár megítélésem szerint a szélenergiában rejlő lokális lehetőségeket is indokolt lenne kiaknázni). Emellett, ahogy az volt Japán esetében is, nem elhanyagolható a sárga (vagyis nukleáris alapú) hidrogén adta lehetőségek sem. Továbbá a kék hidrogén is szóba jöhet az átmenetben. Felhasználás terén itt is inkább a jelenlévő iparokat kellene először dekarbonizálni. Itthon a vegyipar a legjelentősebb hidrogén felhasználó. Emellett fontos lehet hazai viszonylatban a hidrogén energiatároló funkciója is (villamos energia hidrogén formájában történ ő tárolása, mely szezonális tárolásra is megoldást nyújthat), valamint energiahordozóként is fontos szerepet kaphat, leginkább a közlekedésben (azon belül is ott, ahol az elektrifikáció nem nyújt reális megoldást, így pl. a kamionforgalomban). A közlekedési szektorban a norvég példához hasonlatosan fokozatosan egy-egy szegmens átalakításával érdemes ezt elérni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	hidrogén, hidrogén alapú gazdaság, Japán hidrogén stratégiája, Magyarország hidrogén lehetőségei, Németország hidrogén stratégiája, Norvégia hidrogén stratégiája
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 10:06
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 10:07

Actions (login required)

Tétel nézet