A munkanélküliség tényezőinek a vizsgálata az Európai Unióban NUTS_2 régiós szinten (2011-2019)

Fekete Richárd (2021) A munkanélküliség tényezőinek a vizsgálata az Európai Unióban NUTS_2 régiós szinten (2011-2019). Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Fekete Richárd_MHZLLC_Szakdolgozat.pdf] PDF
Fekete Richárd_MHZLLC_Szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_O_Fekete_RIchárd.pdf] PDF
BA_O_Fekete_RIchárd.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (277kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom témája, mint már említettem sohasem fogja elveszíteni aktualitását. A világban végbemenő digitalizációs és automatizációs folyamatok olyan gyorsan mennek végbe és alakítják át ezáltal a munkaerőpiacnak a keresleti oldalát, melyet ilyen léptékben egyáltalán nem tud lekövetni a kínálati oldal. A munkahelyek típusa egyre inkább el fog tolódni a nagyobb hozzáadott értéket jelentő munkák irányába, valamint a monoton munkát igénylő munkakörök pedig, melyek alacsony hozzáadott értéket képviselnek meg fognak szűnni. A szakdolgozatomban a munkanélküliségre ható tényezőket vizsgáltam Európai Uniós NUTS_2 regionális szinten. Ezen tényezők között szerepelt többek között a vásárlóerőparitáson mért egy főre jutó GDP, a népesség iskolázottsága és medián életkora, továbbá egy országcsoport szerinti bontást is alkalmaztam. Az elemzési struktúrában nagyon szépen lehet követni, ahogy az egyes következtetéseket fejezetről fejezetre mélyebb szintre tudtuk vinni. A vásárlóerőparitáson mért 1 főre jutó GDP adatokat országcsoportok szerinti ábrázolásánál volt látható, hogy a peremországok tekintetében van a legmeredekebb negatív kapcsolat a munkanélküliséggel, melyet a regressziós modellnél interakció segítségével konkrét számszerű összefüggésként is meg lett fogalmazva. Ugyanez a struktúra figyelhető meg az egyes edukációs szintek és a munkanélküliség kapcsolatánál. Egyértelműen kitűnt, hogy az alapfokú edukációs szinttel rendelkezők arányának csökkenése pozitív hatással van a munkanélküliségre, vagyis csökken. Ebből következtethetünk vissza arra, hogy ez az a réteg, melyeknek a munkaerőpiaci lehetőségei a technika fejlődésével be fognak szűkülni, ami növelheti annak az esélyét, hogy valaki hosszabb ideig nem fog tudni elhelyezkedni, mert alapfokú képességei nem teszik alkalmassá arra, hogy lokálisan munkát vállaljon. Szakdolgozatom remélem, hogy a témában való informálódáson felül módszertanilag is fel fogja kelteni az olvasó érdeklődését.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Alkalmazott Kvantitív Módszertan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Sipos István
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Sugár András
Belső
egyetemi docens; Alkalmazott Kvantitív Módszertan Tanszék; PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: adatbázis, adatelemzés - adatbányászat, Európai Unió, munkanélküliség, statisztika, többváltozós regresszió
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Szep. 22. 10:06
Utolsó módosítás: 2021. Szep. 22. 10:06

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet