Az Ipar 4.0 és a Logisztika 4.0 kapcsolata, alkalmazásuk lehetőségei Magyarországon

Hostyánszki Gergely (2021) Az Ipar 4.0 és a Logisztika 4.0 kapcsolata, alkalmazásuk lehetőségei Magyarországon. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Hostyánszki Gergely (VN0YJE) - Az ipar 4.0 és a logisztika 4.0 kapcsolata, kialakulásuk lehetőségei Magyarországon.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Hostyánszki_Gergely.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (254kB)

Absztrakt (kivonat)

Összegzésképp kijelenthetem, hogy a körülményekhez képest alapos kutatást tudtam végezni. Hasznos információkat, adatokat kaptam a vállalatoktól, ami nagyban segítette a munkám teljesítését. A kutatásomban az Ipar 4.0 és a Logisztika 4.0 fejlettségi és elterjedési szintjét kerestem Magyarországon. Szorosan kapcsolódva megvizsgáltam az ipar és a logisztika kapcsolatát, mennyire várható, hogyan alakulhat ki egy vállalaton belül. Ezenfelül a társadalomra történő hatásait és azok esetleges jövőbeli változásaira kerestem választ. Továbbá arra a teóriámra is kutatást végeztem, hogy Magyarországon kialakulhat-e teljesen vagy egy nagyobb körben az Ipar 4.0 és a Logisztika 4.0. Illetve, ha ki is alakul, Magyarország milyen szerepet tölthetne be Európa országai közt. A felvetéseimre választ kaptam, amit az alábbiakban fogok értékelni és következtetéseket levonni.  Történelmi áttekintést a 19. század második felétől, napjainkig végeztem mind az ipart, mind a logisztikát tanulmányozva. Annak okán kezdtem a történelmi áttekintéssel, hogy amit előzetes tanulmányaim során már megtanulhattam, hogy hazánk nagy történelmi múlttal rendelkezik és ahhoz, hogy következtetéseket tudjak levonni, fel kell idézzem és tanulmányoznom kell a múltat. Arra a következtetésre jutottam, hogy Magyarországon rendszerint jelen volt a technológia vívmányai. Az ipari forradalmak és fejlesztések nem az akkori Osztrák-Magyar Monarchia és a későbbi Magyarország területén kezdődtek el. Megállapítottam, hogy egy bizonyos idő elteltével várhatóan, de mindig elérte az ország területét. Nemcsak, hogy elérte, de bevezetésüket követően rohamos, egyes európai országgal összehasonlítva még rohamosabb fejlődést is mutatott, illetve egyes iparágakban vezetői szintet tartott. Az ipar akkori rohamos fejlődésének és a további ipari forradalmak kialakulásával kapcsolatban megállapítottam, hogy Magyarországra csak később érkezett be a technológia legújabb vívmányai. Ebből kifolyólag a többi vezető európai ország, ahol az ipari forradalom hamarabb jelent meg, nagyobb előnyt szerzett, aminek során hazánk lassan, de elvesztette vezetői pozícióját. Ezzel ellentétes az a megfigyelésem, hogy hazánk hátrányból való indulása, egy robbanásszerű folyamattal tudnám jellemezni, hiszen hátrébbről indulva gyorsabb és nagyobb lendületet vett. Ez a folyamat szinte az eddig végbement ipari forradalmak és nagyobb változások során mindig megtörtént. A legújabb, negyedik ipari forradalom is elkezdődött, és elérte Magyarországot. A fentiekben említettek alapján arra a megítélésre jutottam, mint ahogy mondani szokták, hogy „a történelem ismétli önmagát”. Magyarország idő múlásával és a megfelelő beavatkozásokkal lehetséges, valószínűnek tartom, hogy Európa vezető országa legyen egyes ipari ágazatok fejlesztésével és a logisztika terén. A kérdőíves kutatásom során nem volt irányításom alatt, hogy milyen szegmensű és nagyságú vállalat tölti ki. Viszont mind a 31 teljes kitöltésnek örülök és kaphattam egy nagyobb, átfogó képet. Az elemzéseim során nem láttam hatalmas eltérést a kérdőív és a mélyinterjúk között. Ennek ellenére volt eltérés, hiszen voltak olyan kitöltők, akik nem elégedettek a fejlesztéseikkel. Ez az eredmény is várható volt, hiszen egy kiélezett piaci versenyben nem csak Ők költöttek rengeteg pénzt a fejlesztésekre. Az elégedettlenség okai között volt a sok költséggel járó fejlesztése és karbantartása. A társadalmi kérdésében nem volt olyan egyértelmű többség, hiszen egy kicsivel többen gondolták úgy, hogy a jövőben nem lesz társadalmi probléma a fejlesztések igénybevételét követően. Az alábbiakban a mélyinterjúk készítését követően kapott eredményeket és tapasztalataimat fogom leírni. A vállalatok kapacitásuk leterheltsége és az aktuális járványügyi helyzet okozta nehézségek ellenére három vállalat is elfogadta a felkérésemet. Elmondható, hogy a vállalatok gondolkodásmódja különböző. Ez azért is lehetséges, mert igyekztem minél eltérőbb szegmensű és nagyságú cégekkel mélyinterjút készíteni. Ebből kifolyólag más beállítottságuk is közre játszik, hiszen más a vállalatok prioritása. A mélyinterjúk során sok hasznos információhoz jutottam, amit magamnak adattá alakítottam. Ilyen volt az ipar és a logisztika digitalizált szintje. A megkérdezett vállalatok használják a digitalizált ipart és logisztikát. Mindegyikőjük úgy gondolja, hogy a termelésben és a logisztikában végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően tartanak olyan magas szinten, mint ahol most vannak, termelésben és a szállításban, számadatokkal alátámasztva, mint a termelés növekedése, megbízások számának emelkedése vagy a hibahatár csökkenése. Teljes mértékben megvannak elégedve a tevékenységeik digitalizálásával. Ott találtam eltérést, hogy nem mindegyik vállalat kíván további fejlesztésekkel élni. Márpedig belátásom szerint a beruházásokkal teljesítőképességük fokozódik, hibahatár csökken és még lehetne sorolni a pozitív következményeit. Esetleg azt is eltudom képzelni, hogy a vállalatok tartanak attól, hogy az új technológia helytelen alkalmazásával veszíthet piaci pozíciójából és a költséges beruházás semmit sem ér. Az előző mondatból kiindulva elképzelhetőnek tartom azt is, hogy egyes vállalatok számára túlságosan költséges és nem tudják megfelelően használni, illetve karbantartani. Az ipar és a logisztika kapcsolata a történelem során nem kapott olyan nagy hangsúlyt, mint napjainkban. A mélyinterjúkból kiderül, hogy a vállalatok nem kívánják felválltani a munkaerőt a robotikával szemben. A válaszaikból arra következtetek, hogy elgondolásuk szerint Magyarország nem áll olyan szinten, hogy a robotika átvegyen egyes munkahelyeket. Azonban abban egyetértek a vállalatokkal, hogy a robotika kisegítő lehetőségeket, munkákat fognak elvégezni, továbbá az emberi munkaerőhöz olcsóbban fognak hozzájutni. A járványügyi helyzet kialakulása hullámzóan hatott, illetve hatni is fog az iparra és a logisztikára. A megkérdezett vállalatok a fejlesztéseiknek és tevékenyégi köreiknek köszönhetően jól reagáltak a változásokra. Következtetésem ebből, hogy a technológia magas fejlesztése, hálózat magas fokú kiépítettségére és az Internetnek köszönhetően biztonságos körülmények mellett tudtak dolgozni. Vagyis a digitalizáció segítségével már közvetlen emberi találkozások minimalizálásával képes működni, gyorsan képesek nagy változásokra és ami a legfontosabb, jól is reagálni. Továbbiakban az Ipar 4.0 és a Logisztika 4.0 jövőbeli képéről azt a következtetést vontam le, hogy hazánkban az Ipar 4.0 és a Logisztika 4.0 teljes körű kialakulásának vannak lehetőségei. Spekulációm alapján úgy gondolom, hogy csak egy szűk körben lesz kialakulási lehetősége, mert az Ipar 4.0 vagy a Logisztika 4.0-s szintre emeléséhez nincsen meg a megfelelő gazdasági háttér, az új technológia alkalmazása költséges.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	digitalizálás - digitalizáció, digitális technológia, ipar, logisztika, magyar történelem
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 10:06
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 10:06

Actions (login required)

Tétel nézet