Gazdasági válságok és válságkezelés

Al-Ahmad Sherif Illias (2021) Gazdasági válságok és válságkezelés. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Al-Ahmad_Sherif_Illias_UBAJ0W_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Al-Ahmad_Sherif_Illias.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (351kB)

Absztrakt (kivonat)

AbsztraktA szakdolgozatomban a globális internacionális pénzügyi piacon létrejött válságok folyamatát, valamint a válságok kezelésének potenciális módjait, eszközeit mutattam be. A téma kiválasztásánál az a cél vezérelt, hogy kutatásom végeredményeként megismerhessem a globalizáció és a pénzügyi válságok kölcsönhatását, továbbá, hogy a nemzetközi pénzügyi társaságoknak milyen szerepe van a válságok kialakulásában, a pénzügyi buborékok, mint a válság kiváltó okainak megjelenésében és azok kezelésében. Hipotéziseim a következők voltak: Közös tulajdonság a vizsgált válságokban: minden válság információs válság is. Annak érdekében, hogy a rendszerszintű problémák kezelhetőek legyenek, világszinten összehangolt szabályozásra van szükség. A fenntarthatóság követelményei és a válságkezelés nem állnak összhangban egymással. A multinacionális cégek válságkezelésében nagy szerepe van a nemzeti kormányoknak.Diplomadolgozatom szakirodalmi részében ismertettem néhány válságelméletet, illetve pár olyan gondolatot a pénzügyi ciklusok és a válságok kapcsolatáról, melyeket a 2008-as válság után fedezett fel a közgazdász társadalom. Emellett bemutattam a válságkezelés klasszikus módszereit annak érdekében, hogy lássuk miben is volt unortodox a 2008 utáni válságkezelés.Ezt követően bemutattam a gazdasági válság kiváltó okait, a válság alatti helyzetet és annak megoldására tett lépéseket az Egyesült Államok, az Európai Unió és Magyarország tekintetében. Azt a következtetést mindenképpen levonhatjuk, hogy a válságkezelés módszerei a válsággal egyetemben globálisan terjedtek el. Mondhatni a 2008-as válság alatt az USA volt a minta, amelyhez a többi ország a lehetséges nem-konvencionális eszközök közötti válogatással idomulni próbált. Azt is elmondhatjuk, hogy Európában – így természetesen Magyarországon is meghatározó lett a tény, miszerint a bankszektor túlreprezentált és ennek megingása a teljes országot instabillá teszi. Az EU tekintetében a legnagyobb problémát nem is a válság első, sokkal inkább annak második hulláma okozta. A második hullám jelentősen táplálkozott abból a tényből, hogy az eurozóna már kialakulásakor sem volt egységes övezet. Jelentős társadalmi, gazdasági és fejlettségbeli különbségek voltak az országok között már ekkor is.A 2008-as válság rámutatott, hogy a pénzt nem lehet a klasszikus makroökonómiai elmélettel semlegesnek tekinteni, hanem a pénzügyi rendszer valóban hat a gazdaságra, vagyis a reálgazdasági folyamatokra is. Ezáltal a makromodellekbe be kell venni a reálgazdasági mellett a pénzügyi ciklusokat is, melyek nyújtottabb formában jelennek meg az idő során, de kimagasló pontjuk minden esetben egy nagyobb válság kezdetéhez kapcsolható. Valamint, hogy a Bagehot-i felfogás ugyan azt mondja, hogy ha a pénzügyi rendszerben zavar támad akkor a jegybanknak kell ezt a problémát hitelezéssel megoldani, azonban Mehrilng felfogása azt a gondolatot erősíti, hogy a jegybanknak nem ingyenhitelezőnek kell lennie, csupán dealerként fel kell vásárolnia a nem piacképes értékpapírokat, hogy később megszabadulhasson tőlük. Ez a gondolat vezetett a sok helyen használt QE programokhoz és a jegybankmérlegek jelentős növekedéséhez a válságkezelés során. Láthattuk, hogy a gazdasági válságok kialakulásával kapcsolatosan a közgazdaságtan és a közgazdasági elmélettörténet sok elméletet állított fel, melyek közül csupán azok egy nagyon kis töredékét érintettük az alapján, hogy jelenleg milyen közkeletű elméletek vannak a mainstreamben. A 2008-as válság kialakulásával kapcsolatosan láthattuk, hogy nem csupán a válság, de az ahhoz vezető túlzott hitelezés is végigfutott a világon a globalizált pénzügyi rendszer következtében. Láthattuk, hogy minden területen más jelentette a megoldást a válságra, míg az USA egy egyszerű törvényi szabályozással megoldotta a problémát, addig az EU számára két hullámot is okozott a válság, mely mellett hazánknak egyszerre kellett megoldania a bankok új szabályozását, alkalmazkodnia az EU irányelvekhez, valamint megoldani a kkv hitelezés és a lakossági hitelek sorozatos bedőlésének problémáját.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	államhitel, állami pénzügyek, bank, gazdasági válság, válságkezelés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 10:06
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 10:06

Actions (login required)

Tétel nézet