Cafeteria anno és most - A béren kívüli juttatások története

Koller Balázs (2021) Cafeteria anno és most - A béren kívüli juttatások története. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Koller Balázs Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_O_Koller_Balázs.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (870kB)

Absztrakt (kivonat)

Legtöbbünk háztartásában hamar eltűnnek a hétköznapi kiadások forgatagában a „luxusra” szánt összegek. De hála a cafeteria-rendszernek, évről évre biztosított a pihenés, a kikapcsolódás, a feltöltődés. Jól átgondolt, szerethető találmány tehát, ezért is választottam dolgozatom témájául. Rövid bevezető után ismertetem a munkabér fogalmát, majd rátérek a béren kívüli juttatások kialakulásának körülményeire.  Ezután a motiváció témakörét járom körbe. Szót ejtek a Maslow-féle szükséglet-piramisról, valamint a felismerésről, miszerint a magasabb szintű igények kielégítéséhez már nem elegendő csupán a készpénz. Majd körbejárom a rendszer kialakításának szempontjait, olyan kulcsszavak és kifejezések segítségével, mint szervezet és egyén érdekeinek összehangolása, piacképesség, hatékonyság, átláthatóság és a lehető legkevesebb adminisztráció. Kiemelem még a rugalmas juttatásokkal járó munkáltatói költségek tudatosításának, valamint a hatékony, kétoldalú belső kommunikációnak a fontosságát. A következő fejezet a rendszer sajátosságait tárja fel: kiderül, mit takar a VBKJ, a keretösszeg, a listából, illetve a csomagok közüli választás, hogy mi az a tulajdonképpeni webCafeteria, és mitől lesz felhasználóbarát, de egyben költséghatékony is. Ezután a jogszabályi háttér, a törvényalkotói szempontok fontossága, a mindenkori kormányzati szándék juttatási rendszerre való befolyásoló ereje, az adózási alapok megteremtése kerül előtérbe, valamint sorra veszem a fontosabb, cafeteriára vonatkozó adótörvényeket. Az ötödik fejezetben térek rá dolgozatom lényegi részére: saját primer és szekunder kutatások alapján bizonyítani (vagy épp cáfolni) a hipotézist, miszerint a gazdaság-társadalmi változások (lásd például koronavírus) nagyban befolyásolják a cafeteria rendszerét, az éppen zajló folyamatok gyorsan és jelentősen rajzolják át a béren kívüli juttatások képzeletbeli térképét. Áttekintem a cafeteria legfőbb elemeit, valamint a hozzájuk tartozó adóterheket, annak változásait 2017-től napjainkig. Diagramban foglalom össze az adójárulékok változását a cafeteria elemeiben, és az elmúlt évek ezer egységre vetített adó- és járulékvonzatait. A hatodik fejezetben tovább kutakodom, olyan izgalmas témát boncolgatva, mint a közigazgatás kontra versenyszféra. Kiderül, hogy a közigazgatás komoly hátrányból indul a rugalmas javadalmazási rendszerek alkalmazásában, és versenyképességének, vonzerejének növeléséhez elengedhetetlen lenne olyan motivációs elemeket bevetnie, mint például a flexibilis munkaidő, vagy a teljesítmény érdemben történő díjazása. Ezek után kerül sor az ABC minisztérium, valamint az XYZ Zrt. cafeteria-rendszerének tényleges összehasonlítására: górcső alá veszem a vonatkozó jogszabályokat, a rendelkezésre álló keretösszegeket, valamint a választható elemeket. A 2019-2020-as évek dolgozói preferenciáira derít fényt a hetedik fejezet, ahol összehasonlító elemzés keretében vizsgálom a munkavállalók koronavírus előtti, illetve utáni cafeteria-igényléseit. Az adatokat két nézőpont szerint analizálom: egyrészt összehasonlítom egymással a minisztériumot és az XYZ Zrt-t (s ilyen értelemben egyben a közszférát a versenyszférával), másrészt pedig a 2019-es és a 2020-as évek (vagyis a koronavírus előtti és utáni) dolgozói preferenciáit. A vizsgálatból kiderül, hogy arányok szempontjából az ABC minisztérium és az XYZ Zrt. - közszféra és versenyszféra - között nincsen szignifikáns különbség; viszont időközben az arányok szemmel láthatóan megváltoztak, eltolódtak: markánsan megfigyelhető a szállás, valamint a szabadidő alszámlák térnyerése a vendéglátás fül kárára a 2020-as esztendőben. A jelenséget egyértelműen a koronavírus megjelenésével, gazdasági-társadalmi életünkre kifejtett hatásaival magyarázom: meglátásom szerint a dolgozatom elején felállított hipotézisem ezen eredmények tudatában bizonyítást nyert. Ebben csak megerősít a pénzügyi szakember véleménye, melyet a nyolcadik fejezetben taglalok. Végezetül rövid összefoglalás következik, melyben elhangzik a konklúzió: egy jól tervezett, személyre szabható és széleskörű juttatási rendszer valóban hívogató, hosszú távon is motiváló és lojalitás-építő hatású a munkavállalók nagy többségének szemében. Érdemes tehát fenntartani és fejleszteni, mert ez a jogalkotók és jogalkalmazók, közszféra és versenyszféra, munkaadók és munkavállalók, de tágabb értelemben a nemzetgazdaság és az egész társadalom közös érdeke.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adózási szabályok, béren kívüli juttatás, cafetéria - kafetéria, munkabérek, SZÉP kártya
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 10:05
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 10:05

Actions (login required)

Tétel nézet