Felhő otthon és a nagyvilágban

Balla Ádám (2021) Felhő otthon és a nagyvilágban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Balla_Ádám_O7UZ05.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Balla_Ádám_O7UZ05_temavazlat-es-osszefoglalas.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (212kB)

Absztrakt (kivonat)

Jelen pillanatban is adatok végtelen sorozata képződik folyamatosan. Ezen adatok tárolását pedig adattárolók tömkelege végzi. Egy egyszerű háztartás is egyre nagyobb digitális lábnyomot generál magának. Ez a folyamat a jelek szerint csak nagyobb ütemben fog fejlődni és gyorsulni. A kérdés jelen pillanatban nem az, hogy jövőben az online elérhető tárhelyek létezni fognak-e, hanem az, hogy a lokálisan tárolt adatok mekkora részben fognak megmaradni. Hosszútávon sokkal biztonságosabb akár az érzékeny adatokat is ilyen módon tárolni, mivel számítógépeink használata során elkerülhetetlen, hogy belefussunk vírusokba, adathalászokba, esetlegesen olyan végzetes hardver meghibásodásokba, amelyek adataink végérvényes elvesztéséhez vezetnek. Persze ilyenkor igyekszik mindent megtenni az ember, hogy elkerülje ezeket a kockázatokat. De akár a legártatlanabbnak tűnő pillanat is egy egész adattároló végét jelentheti. Ha szeretnénk a fentebb említett fejlődéssel lépést tartani, számunkra is elengedhetetlen a fejlesztés. A kérdés csupán az, hogy mennyit és milyen áron. A kutatásból jól látszik, hogy egy négyfős háztartás általánosan kettőszáz gigabájt adattal számol, ha adat tárolásról van szó. Ez egészen addig tartható is, ameddig nem kezdünk el digitális fényképeket, családi videókat tárolni. Egy cég életében, amely informatikában érintett, bármennyire is kis cégről van szó a tárterület elengedhetetlen a működés érdekében. Szakdolgozatomban olyan alternatívákat kerestem, amelyek hosszabbtávon alternatívát nyújthatnak a ma ismert nagy felhő alapú tárolóhely szolgáltatóknak. Nagyon fontosnak tartottam, hogy a megoldás ne csak a tárhely kérdésében legyen versenyképes, hanem mind árban mind kényelemben a lehető legközelebb legyen a már meglévő szolgáltatókhoz. Az általam felvázolt és kiépített szerver egy jó válasz lehet erre a problémára. A kezdeti magasabb bekerülési költséget méretével és tárolókapacitásával, valamint sebességével kompenzálja. Egy ilyen rendszer kiépítése nem csupán az otthoni adattárolást teszi könnyebbé, hanem akár iskolákban is segítség lehet, ha a diák le tudja tölteni az adott távoli szerverről a feladatokat és vissza tudja tölteni a kész megoldásokat. De nem csupán ilyen célokra lehet használni egy ilyen eszközt. Tanulás szempontjából is kifejezetten előnyös lehet hisz saját kezűleg összerakva sokkal könnyebben megért az ember folyamatokat.   Szakdolgozatom készítése során a feltett kérdéseimre miszerint 1.      Gazdaságilag megéri-e magánszemélyek, illetve egyesesetekben cégek számára saját fenntartású szervereket létrehozni adatok tárolására? 2.      Mennyire körülményes, mennyivel nehezebben fenntartható egy házi fájlszerver a készen kapott dobozos verziókhoz képest? 3.      Mennyire vannak az emberek tudatában annak, hogy ezt a régen kitalált, de manapság újra divatba jövő technológiát használják a mindennapokban? A primer kutatásom egyértelműen alátámasztotta azt, hogy az emberek tisztában vannak a technológiával és azzal, hogy a mindennapok során ezt használják. Ennek ellenére bizalmi kérdések merültek fel a biztonsággal kapcsolatban. Amiket az adatok nem lokális tárolása gerjesztett. Egy olyan rendszer, ahol az adatok fizikai helyét tudjuk véleményem szerint megadhatja azt a bizalmat, amit egyébként jogosan kiérdemelt a rendszer. A telepítés körülményességét és a fenntartás nehézségeit vizsgálva meg kellett állapítanom, hogy a rendszer kiépítése kifejezetten nagy körültekintést igényel mert rengeteg változó befolyásolhatja a működési tapasztalatokat. A hardver kiválasztását nem gondolnám a legnehezebb feladatnak, csupán érdemes a célnak a legmegfelelőbb eszközökkel dolgozni. Az igazi nehézségnek inkább a szoftver oldali rendszer kiépítését gondolnám, hiszen ez egy elég aprólékos munka és akár egy elgépelés is jelentheti azt, hogy nem fog működni az eszköz. De amennyiben van hajlandóság egy ilyen rendszer összerakására akár csak kísérleti szempontokból is egy kisebb utána járással és pár fórum végig olvasásával egészen könnyűvé is lehet tenni a dolgokat, legalább is amennyiben hajlandó erre az ember. Végezetül a talán legnehezebben megválaszolható kérdés a gazdasági vonzata egy ilyen szerver telepítésének. Egyszerűen mondhatnánk azt, hogy természetesen megéri hiszen, ha nem érné meg se a Google se az Apple vagy a Microsoft nem építene ki ilyen rendszereket és nem kínálna szolgáltatásokat. De ez egy jóval összetettebb dolog ennél, hiszen ők nem csupán ezt kínálják, hanem más szolgáltatásokat is, sőt a felhő alapú szolgáltatás egyiknek sem képezi a fő profilját. De akkor ott vannak a csak felhő alapú szolgáltatók, mint a Dropbox. Természetesen ők is profitból élnek, de ez látható is hiszen az ingyenes szolgáltatásuk önmagában viszonylag kis tárhelyet jelent. Egy ilyen szerver megtérülése mindenkinek saját preferencia. Ha nem zavarja a plusz munka és az, hogy egy idő után a más ilyen szolgáltatásokért fizetett összeget egyben kell kifizetni a következő kettő három évre akkor igen is lehet létjogosultsága egy ilyen rendszernek, hiszen minél tovább használja az ember arányaiban annál olcsóbbra jön ki a fenntartása elenyésző, hisz kevés áramfogyasztással rendelkezik karbantartása sem igényel nagy összegeket és jól bővíthető. Valamint, ha csupán a kapott tárolásra alkalmas területet mennyiségét nézzük akkor az ár klasszisokkal kedvezőbb, mint bármely más szolgáltatónál. Elmondható tehát, hogy ha szeretnénk egy kis kihívást, vagy tanulnánk esetleg csak szeretnénk a lehető legolcsóbban a legnagyobb tárterülettel rendelkező bárhonnan elérhető adattárolót létrehozni nincs más dolgunk mint, hogy lépésről lépésre felépítünk magunknak egy házi média szervert. Abban az esetben, ha nem szeretnénk ekkora kihívásokat magunk elé állítani, de még mindig szeretnénk csak adattárolóként használni a szervert és nem fizetni olyan szolgáltatásokért, amit nem fogunk használni akkor érdemes egy Western Digital My Cloud-hoz hasonló megoldást megvásárolni. De ha a legkényelmesebb megoldást tartjuk a legjobbnak a lehető legszélesebb körű támogatással és plusz funkciókkal akkor egy már kiépült ökoszisztéma egyik nekünk tetsző ajánlatára érdemes befizetni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	cloud computing, felhő alapú tárolás, felhőszolgáltatások, informatika, raspberry pi
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 10:05
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 10:05

Actions (login required)

Tétel nézet