Az angol mint közvetítő nyelv (English as a Lingua Franca) szerpe a multinacionális vállalaton beüli kommunikációban

Bodzer Ádám (2021) Az angol mint közvetítő nyelv (English as a Lingua Franca) szerpe a multinacionális vállalaton beüli kommunikációban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Bodzer_Ádám_ZLZQAY_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (643kB)
	PDF BA_O_BODZER_ÁDÁM_ZLZQAY.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (272kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom témája az angol, mint közvetítőnyelv a multinacionális vállalatok kommunikációjában. Ahol csak tudtam próbáltam saját tapasztaltokat beleszőni az irományomba, ezzel is kicsit személyesebbé tenni azt. A kutatásomban pedig az angol nyelvvizsgák munkaerőpiacon, illetve a multinacionális vállalatok felvételi folyamataiban betöltött szerepéről írtam. Az angol nyelv kialakulásától kezdve nagyon érdekes helyet foglalt el a világban. Először csak bevándorló törzsek használták, majd az évek múlásával világnyelvvé nőtte ki magát az ipari forradalmon és a hódításokon keresztül. II. Elizabeth uralkodásának kezdetén, 1952-ben már 250 millióan használták ezt a nyelvet, ami ma már a milliárdok között van. Az angol gyakorlatilag minden területen átvette a közvetítőnyelv szerepét. Közvetítőnyelvként használják a nagyvállalatokon belül, a turizmusban, a médiában, az informatikában és a tudományos világban is. Azzal együtt, hogy ennyi területen megjelent az angol, megjelent az ELF is. Az ELF, mint English as a Lingua Franca ezesetben azt jelenti, hogy a használói nem a tökéletes nyelvhasználatot helyezik előnybe, mint az anyanyelvi nyelvhasználók, hanem a megértés könnyedségét. Ennek a stílusnak az egyetlen célja, hogy egy üzenetet minél tisztábban átvigyen két vagy több kommunikációs partner között, akik nem feltétlenül anyanyelvi beszélők. A multinacionális vállalatok esetében ezt a 43 nyelvhasználatot BELF-nek, azaz Business English as a Lingua Franca nevezzük. Erre a kutatásom is fényt derített, az interjú során egyértelműen ez élesedett ki, miszerint nem a szépnyelvi használat, hanem a megértés a fontos. Multinacionális vállalatokról akkor beszélünk, ha az adott vállalat több országon akár kontinensen átívelve tulajdonol jószágokat. Először Nyugat-Európából kiindulva jelentek meg ezek a típusú vállalatok, majd az USA-ból és Japánból is. Jellemző a multinacionális vállalatokra, hogy egy adott elv alapján működik. Ezek az elvek lehetnek a hálózatelv, a többközpontúság vagy a legkorábban kialakult a központosítás elve. Mindnek megvan a maga előnye és hátránya, viszont abban megegyeznek, hogy mindegyik multinak van egy anyavállalata és egy vagy több leányvállalata. Az anyavállalat feladata mindig a kormányzás, a leányvállalatoké pedig az alkalmazott működési elv alapján eltérőek lehetnek. A kutatásom során kvantitatív és kvalitatív vizsgálatot is végeztem egyaránt, így maximalizálva a vélemények lefedettségét. Összesen négy hipotézisemre próbáltam válaszokat kapni a megkérdezések alapján. A Magyarországon működő multinacionális vállalatoknál a felvételi folyamatokban nem szükséges a nyelvvizsga megléte, vagy annak szintje, csak a gyakorlati tudásra alapoznak, hipotézisem beigazolódott, gyakorlatilag mindenhonnan azt a választ kaptam, hogy a nyelvvizsgákat nem veszik figyelembe a felvételi folyamatok során. A Magyarországon működő multinacionális vállalatok esetében, szükség lenne általános nyelvoktatásra, azokban a szektorokban, ahol aktívan használják az angol nyelvet közvetítőnyelvként, hipotézisem esetén arra az eredményre jutottam, hogy az oktatásnak igenis lenne helye a multik világában, viszont azok az emberek, akik ezt igénylik sokszor maguknak kell, hogy megoldják, önfejlesztő csoportos foglalkozások keretében. A multikulturális környezetben a szóbeli megnyilvánulás okozza a legnagyobb problémát az angol nyelv használata közben, erre a feltevésre egyértelműen igen a válasz minden irányból, és ez alapján akár a felsőoktatásban, akár a multikon belüli oktatást lehetne az erős szóbeliség irányába terelni. Fölösleges magasabb szintű nyelvvizsgákat szereznie az embereknek, mivel ezzel nem szereznek versenyelőnyt a munkaerőpiacon, a felsőfokú nyelvvizsgák szinte kizárólagosan a felsőfokú tanulmányok befejezéséhez szükségesek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	angol, közvetítő nyelv, multinacionális vállalatok, munkaerőpiac, nyelvvizsga
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 10:04
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 10:04

Actions (login required)

Tétel nézet