A koronavírus – járvány hatása Magyarország gazdasági életében

Keresztúri Evelin (2021) A koronavírus – járvány hatása Magyarország gazdasági életében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Keresztúri Evelin_O92UU0.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)
	PDF BA_O_Keresztúri_Evelin.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (902kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatomban azokra a kérdésekre próbáltam választ keresni, melyek világos képet adnak a napjainkban történő, világszerte minden embert sokként érő helyzetről. Elsőként fontosnak véltem tisztázni, hogy pontosan mivel is állunk szemben. A téma aktualitása miatt hiteles forrásból származó információkkal igyekeztem alátámasztani a kutatásom a COVID – 19 közismert nevén az új típusú koronavírus – járványról, mely 2019 novemberében ütötte fel a fejét Kínában, Vuhan városában. Mostanra a fertőzés világjárvánnyá nőtte ki magát, több hullámban millió halálos áldozatot követelve és sajnos ezt Magyarország sem tudta elkerülni. Mivel főként a következményeire akartam fókuszálni, ezért globálisan kezdtem megvizsgálni a gazdaságra vonatkozóan hatásait, különös figyelmet fordítva a hazai viszonylatokra. Szekunder kutatási módszert alkalmazva tanulmányoztam a leginkább érintett szektort: a turizmust, mely recesszióját élte meg a 2020 – as évben és jelenleg is a kilábaláson fáradozik. A korlátozások és a meghozott rendeletek miatt az élet ebben a szektorban is (szinte) teljesen leállt, amelynek következményeként a munkanélküliségi ráták növekedésnek indultak, az árbevétel mutatók pedig csökkentek. Minden idők legnagyobb válságán megy keresztül a hazai idegenforgalom és sokkal nagyobb mértékű, mint a 2008 – as gazdasági világválságban elszenvedett károk. A turisztikai szektor pénzügyi összeomlása után úgy véltem, hogy a több mint egy évtizede megélt recessziót vizsgálom meg, melynek hatása szintén a gazdaság visszaesésével járt. A mai helyzetre való tekintettel a két válság relevanciája mivel csupán ebben egyezik meg, azt gondoltam, hogy kiegészítem a fejezetben leírtakat a száz évvel ezelőtti spanyolnátha és 14. században futótűzként terjedő európai pestis hasznos tudnivalóival. Hiszen a történelem során aligha találkozhattunk olyannal, hogy egy járvány „feje tetejére állítja” a világot és hatással lesz annak mindenfajta működésére. Így gondolatmenetem folytatására a hazánkban tett gazdaságvédelmi intézkedések és az érvényben lévő rendelkezések részletezésére fókuszáltam. Önmagában úgy tűnhet, hogy túlságosan leíró, azonban az motivált, hogy egy laikus ember számára is világos képet nyújtson a történtekről. Kiemeltem a kormány által a kis – és középvállalkozások, valamint a magánszemélyek részére nyújtott támogatásokat, melyeket mindazért vezettek be, hogy a gazdaságot a működése szempontjából a legkevesebb sérülés érje. Hiszen a társadalom nagy része nem képez elegendő tartalékot, a családok adósság csapdába keveredtek, a vállalkozások csőd helyzetbe kerültek, a likviditási gondok gyors körbefutása egészen váratlan áttételekkel sújtotta őket. A preferencia sorrendek figyelembe vételével a folyamatos fenntartásra kellett a hangsúlyt fektetni: a munkahelyek megőrzése, a népesség jólétének biztosítása, a gazdasági társaságok üzemelése. Mégis – igaz csak csekély számban – előfordultak olyan szektorok, melyeket a járvány abszolút nyerteseinek nevezhettünk, akik képesek voltak előnyt kovácsolni és gyorsan reagálni. A válságot nem vagy alig érezték meg, sőt jelentős profitra is szert tettek, főként a logisztika és a digitalizáció terén tevékenykedők. Azonban dolgozatomban mégis a primer kutatás eszközeivel élve, egy interjú formájában kutatást végeztem egy hazai vállalkozó helyzetéről a járvány idején. Fontosnak véltem valós adatokkal és személyes tapasztalattal alátámasztani a nehéz időkben elszenvedett kihívásokat, melyek a stabil gazdasági helyzetben lévő vállalkozásokat is megpróbáltatások elé kényszerítik. Esély és lehetőség viszont mindig van az újrakezdésre, a talpra állásra. Az utolsó fejezetben leírtak a külföldi viszonylatokra való kitekintés mellett, a közgazdászok által gyakran használt kilábalási modellek bemutatására is irányulnak, melyek próbálják előre jelezni a jövőt. De az általam megfogalmazott hipotézisek is itt kaptak helyet, melyben úgy vélem, hogy az egészségügyi – és turisztikai ágazatok megerősítésére kiemelkedő figyelmet kell majd szánni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	gazdasági helyzet, hatás(ok), Magyarország, válság, vírusok
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 10:01
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 10:01

Actions (login required)

Tétel nézet