Csuvarszki Péter István (2021) A vállalkozáson belüli önelszámoló egységek kialakítása, a teljesítményeik és ráfordításaik tervezése, elemzése, ösztönzési rendszerének kialakítása. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
SZTK_SZD_Csuvarszki_Peter.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. Május 31.. Download (3MB) |
|
PDF
SZTK_TK_Csuvarszki_Peter.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (317kB) |
|
PDF
SZTK_TO_Csuvarszki_Peter.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. Május 31.. Download (267kB) |
Absztrakt (kivonat)
Bemutatásra került, hogy a KSH adatai alapján az építőipari környezet, amely szerint az útépítés jelenlegi időszaka prosperáló. A cégek szerződéses állománya folyamatosan növekszik. A vizsgált Duna Aszfalt Kft. és annak Önelszámoló egysége által kivitelezett projektjének az indulásával egy időben kezdődik az autópálya/gyorsforgalmi útépítésben egy konjunktúra.Ebben a környezetben a Vállalat szerződésállománya megfelelő, sőt a bemutatott piaci partnerekhez képest kimagasló, amit minden évben tovább növel. Az árbevétele három év alatt közel ötszörösére emelkedett. A Vállalat létszáma kisebb mértékében, de folyamatosan növekszik.A vizsgált Önelszámoló egység által kivitelezett, 2016-ban kezdődő projekt 2019-ben sikeresen befejeződött, tehát a projekt I. osztályú minőségben határidőre elkészült. A projekt tárgya 24,8 km hosszú autópálya építése a szükséges kiszolgáló egységekkel és úthálózattal. Az Önelszámoló egység részletes ismertetése alapján megállapítható, hogy az Önelszámoló egység felépítése és adottságai alapján vizsgálható a „felelőségi elv” elmélet alapján. Azon belül „nyereség központ”-nak tekinthetjük.Három nagyobb vizsgálati típus alapján került elemzésre a Vállalat és az Önelszámoló egység.· Termelési adatok· Élőmunka-hatékonyság· Termelési költségszint vizsgálatAz elemzés elkezdésekor a fentieknél több féle szempontból terveztem elvégezni az analizálást, de a rendelkezésre álló információk ezt nem engedték. Az Önelszámoló egység kiadásai és bevételei könyvelés szempontjából egzaktul elkülöníthetőek, de ez nem elégségesek ahhoz, hogy olyan vizsgálatok kerüljenek elvégzésre, amik a mérleg eszköz illetve a forrás részéből igényelnek adatokat.A bruttó termelési értékek elemzése alapján a Vállalatnál egy dinamikus növekedést látunk, ahogy az várható is volt a növekvő bevételek miatt. Az Önelszámoló egységnél az első évben alacsony az érték, majd a második és harmadik évben közel ugyanakkora. A projekt hatása a Vállalat teljesítményére a 2017-es évben volt a legnagyobb: 15,0%.A nettó termelési érték meghatározásakor az első két évben negatív eredményeket kaptunk, az Önelszámoló egységnél, csak a befejező évben válik pozitív értékűvé, ami egy meglepő eredmény. Figyelembe véve, hogy a Vállalat eredményei minden évben pozitívak és dinamikusan növekednek, az árbevétel növekedésével összhangban.A hozzáadott érték vizsgálatánál azt tapasztaljuk, hogy az első évben a Vállalatnál pozitív, de nem túl magas érték a következő évekhez viszonyítva. Az Önelszámoló egységnél negatív eredményt kaptunk, de ez hamar feljavult és mindkettőnél a várható ütemben növekedett. A Vállalatnál feltételezhetően azért lett ilyen eredmény, mert ez az első jelentősebb projekt és ennek a teljesítménye szignifikánsabban jelentkezik. Az Önelszámoló egységnél, pedig a kezdeti időszakban nagyobbak a költségek, mint a projekt végén.Az élőmunka hatékonyságnál az egy főre jutó a bruttó termelési érték vizsgálatát emelem ki. A bruttó termelési értéknél a Vállalat minden évben jobban teljesít, de a mértéke különböző. Az első évben az Önelszámoló egység a Vállalat értékének a harmadát éri el, majd a második évben a több mint kétharmadát, ami alapján megállapítható, hogy ebben az évben közelítette meg legjobban a vállalat teljesítményét. Feltételezhetően, mert a párhuzamosan induló nagy projektek kezdeti időszakban voltak. A harmadik évben arány lecsökken a felére, ami megerősíti azt az elképzelést, hogy a párhuzamos projektek átléptek a kezdeti fázisból a „termelő” fázisba, így nagyobb mértékben növelik a bruttó termelési értéket, mint a kezdeti fázisban. Érdemes lenne a projekteket összehasonlítani egymással és a Vállalat teljesítményével.A termelési költségszint vizsgálatának alapján a Vállalat folyamatosan fejlődik és egyre jobb eredményeket ér el. A kezdeti 89,3%-os értéktől 74,4%-ig javul a teljesítménye. Az Önelszámoló egység is folyamatosan javuló tendenciát mutat, de itt az eredmények további kérdéseket vetnek fel. Az első évben elért 200%-os eredmény, rendkívül kedvezőtlen egy olyan mércén, ahol az számít jó eredménynek, ha 100% alatti értéket érünk el. A harmadik évre hiába javult 100%-ot az eredmény, így is csak 100% körüli értéket ért elA vizsgálati eredmények rövid értékelése alapján: a Vállalat és az Önelszámoló egység kezdeti gyengébb eredményei folyamatosan javultak, majdnem minden mérőszámnál, de van olyan mérőszám, ami tovább vizsgálatot igényelne. Az Önelszámoló egység egyes kedvezőtlen eredménye indokolná a mélyebb elemzést, mert a projekt sikeres volt, de ilyen eredmény mellett ez nem lenne lehetséges. A 2.2 fejezetben jeleztem, hogy sok esetben a nagy építőipari a cégek egy cégcsoport részei, ami torzíthatja a kapott eredményeket. Feltételezhető, hogy emiatt kaptunk itt is ilyen eredményeket. A pontosabb eredményhez a teljes cégcsoportot kellene vizsgálni.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Számvitel Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | autópálya-építés, építőipar - építészet, hatékonyság, hatékonyság elemzése, termelési számvitel, termelési tényezők |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2021. Szep. 22. 09:59 |
Utolsó módosítás: | 2021. Szep. 22. 09:59 |
Actions (login required)
Tétel nézet |