Az adórendszer változásai és annak hatása a vállalati gazdálkodásra

Hubay Csanád Árpád (2021) Az adórendszer változásai és annak hatása a vállalati gazdálkodásra. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF SZTK_TO_hubay_csanádárpád.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (167kB)

Absztrakt (kivonat)

ÖSSZEFOGLALÁS Az adórendszer változásai és annak hatása a vállalati gazdálkodásra Hubay Csanád Árpád esti tagozat/Mérnök közgazdász szakirányú továbbképzés   Az elmúlt évtizedben a médiumokban egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a Magyarországon működő vállalkozások és ezáltal az ország versenyképességének vizsgálatára. Bár a közgazdászok között nincsen egyetértés azzal kapcsolatban, hogy az adórendszer milyen mértékben befolyásolja egy vállalkozás versenyképességét, az általam megvizsgált szakirodalmak egyértelmű párhuzamot vonnak az adórendszer kialakítása és a vállalkozások beruházási, illetve fejlesztési kedve, valamint versenyképessége között. A vállalkozások és ezzel összhangban az adott ország versenyképességének javítása érdekében a szakirodalomban meghatározott optimális adórendszer kialakítására kell törekedni. Az optimális adórendszerhez közelítő adószabályozás kialakításához általában adóátrendezésre vagy belső leértékelésre van szükség. Megvizsgálva a Magyarországon végbement adórendszerbeli változásokat 2010 és 2020 között, láthatjuk, hogy az aktuális kormányzat mindkét elvet alkalmazta az adóztatás reformja során, hiszen a jövedelmet és tőkét terhelő adók helyett a fogyasztási adók emelését célozta meg, valamint a munkát terhelő járulékokat is csökkentette, ezzel elősegítve a beruházási kedv növekedését a mikro-, kis-, és középvállalkozások körében. A gazdaságfehérítő intézkedések és szektorális különadók bevezetésével sikerült biztosítani a szükséges államháztartási bevételeket, emellett az adórendszer reformjával némileg csökkentek az adóadminisztrációs terhek, (azonban ez még mindig magasnak mondható Európai Uniós összehasonlításban). A dolgozatban a mikro-, kis-, és középvállalkozások jelentős magyarországi szerepének bemutatása után sorra veszem az azokat terhelő leggyakoribb adónemek, mint társasági adó, kivállalkozások tételes adója, kisvállalati adó, szociális hozzájárulási adó, vállalkozói személyi jövedelemadó és általános forgalmi adó, szabályozásában 2010 és 2020 között végbement legfőbb változásokat. A változások vizsgálata során főképp a beruházást és foglalkoztatást ösztönző adóalap csökkentő tételekkel (társasági adó), a csökkenő adókulcsokkal és az adókedvezményekkel foglalkozom. Ezáltal képet kaphat az olvasó arról, hogy a kormányzat milyen módon tudja beruházásra és fejlesztésre ösztönözni a vállalkozásokat az adórendszer felhasználásával és a szociális hozzájárulási adó módosításain keresztül hogyan tudja segíteni a hátrányos helyzetben lévő munkavállalók foglalkoztatottságát. Mindemellett szemléltetem az adórendszer rugalmasságát például a változó gazdasági környezet és növekvő kisvállalkozói igény hatására megváltoztatott, a kisvállalati adó alkalmazhatóságának be-, illetve kilépési korlátjainak útján. Az adójogszabályok gyakorlatban való alkalmazásának bemutatása érdekében három vállalkozás, egy borászati mikrovállalkozás, egy mezőgazdasági és egy bányászati kisvállalkozás adózását mutatom be. A borászati kisvállalkozás esetében látható, hogy a kisvállalatok tételes adójának bevezetése jelentősen csökkenti a vállalkozás adóterheit a társasági adóztatáshoz képest. A mezőgazdasági kisvállalkozásnál az újonnan üzembe helyezett beruházások és a számviteli értékcsökkenési leírást ellensúlyozó adótörvényben előírt értékcsökkenési leírás jelentős adómegtakarítást eredményez. A fizetett társasági adót az adózott eredményre vetítve látható, hogy az jóval a társasági adó mértéke alatt alakul. Emellett a szociális hozzájárulási adókedvezmények és az adókulcs csökkenése is kedvezően hat a társaság számára. A bányászati vállalkozás esetében is hasonlóan kirajzolódik, hogy a fejlesztési (lekötött) tartalék képzés, az újonnan üzembe helyezett beruházások, és a beruházási hitel kamata után igénybevehető adókedvezmény nagy mértékben befolyásolják a fizetendő adó mértékét. A dolgozatban az adórendszerbeli pozitív változások mellett kitérek a még mindig jelentős adóadminisztrációs feladatok és a különadók negatív hatásaira is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Mérnök közgazdász

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adó(k) mértéke, adórendszer reformja, beruházási adókedvezmény, kis- és középvállalkozás - KKV, versenyképesség
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 09:59
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 09:59

Actions (login required)

Tétel nézet