Milyen tényezők befolyásolják a Budapesti Gazdasági Egyetemen végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeit a munkaerőpiacon?

Horváth Orsolya (2021) Milyen tényezők befolyásolják a Budapesti Gazdasági Egyetemen végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeit a munkaerőpiacon? Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF HorváthOrsolya-FQRABI-Szakdolgozat-BA-Levelezo.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Horváth_Orsolya.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (250kB)
	PDF Kutatásikérdőív.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (817kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom fő kérdése volt, hogy milyen tényezők befolyásolják a Budapesti Gazdasági Egyetemen végzett hallgatók elhelyezkedési esélyeit a munkaerőpiacon? Célja volt, hogy bebizonyítsam vagy megcáfoljam hipotéziseim, melyek szerint a Budapesti Gazdasági Egyetemen végzett hallgatók, akik több nyelven is beszélnek, hamarabb tudtak elhelyezkedni mint azok, akik nem rendelkeznek más nyelvtudással. Valamint, mivel minden kar esetében elvárás a diplomához a nyelvvizsga, ezért nem lesz nagyobb különbség a legalább egy idegennyelvet beszélők számában. Továbbá, a munkahelyek száma növekedni fog az életkorral, mert a vizsgált generációk már rugalmasabbak és jobban keresik az új kihívásokat. Utolsó állításom pedig, hogy a Budapesti Gazdasági egyetemen végzett pályakezdők átlag keresete eléri a 2020-as magyarországi teljes munkaidőben alkalmazásban állókét, amely bruttó 449.400 Forint volt.Elsőként a hazai felsőoktatási intézményeket jellemeztem az Oktatási Hivatal oldalán elérhető információk alapján. Vizsgáltam a finanszírozási forma szerint meglevő különböző felsőoktatási intézményeket és a hallgatói létszámokat ezen megoszlás szerint. Ezt követően ismertettem a legnépszerűbb képzési területeket Fábri (2010) felmérése alapján.Miután ismertettem a magyarországi felsőoktatás egyes részleteit, a Budapesti Gazdasági Egyetem történelmét vettem végig, majd a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Külkereskedelmi Kar és Pénzügyi és Számviteli Kar ismertetése következett, de az egyetem jelenlegi működésére is kitértem. Az iskola jellemzését követte a hallgatóké. Szintén az Oktatási Hivatal által szolgáltatott 2019-es adatok alapján, képzés típusa és munkarend szerinti megoszlás szerint mutattam be őket. Ebben a fejezetben utolsóként még kitértem arra, hogy más egyetemekhez képest hol helyezkedik el a BGE.A dolgozat második fő fejezetében a Magyarországra jellemző elhelyezkedési sajátosságokat vizsgáltam. Makó (2015) és Bartus (2019) kutatásából, hogy a magasabb szintű végzettséggel és nyelvtudással rendelkezők hamarabb tudnak elhelyezkedni szakmájukban. Ebben a fejezetben kitértem még a jelenlegi foglalkoztatottságra Magyarországon. A KSH adatai alapján a foglalkoztatási ráta Magyarországon a 15 és 64 év közöttiek esetében 70%.Az utolsó elméleti részben a felsőoktatásból a munkaerőpiacra való váltásra kerestem korábbi tanulmányokat. Polonyi (2017) kutatása megállapította, hogy a diplomások számának növekedése miatt nem tud mindenki a szakmájában elhelyezkedni. Pusztai (2015) megállapította, hogy a szakmában való munkába állashoz a diplomán felül szükséges idegen nyelvtudás, szakmai gyakorlat és képző intézmény elismertsége is. Ismertettem a jelenleg is dolgozó X, Y és Z generáció Merete (2017) tanulmánya alapján a motiváció megértéséhez.Az elméleti részt követte a saját kutatásom, melyben elsőként a Budapesti Gazdasági egyetemen végzett hallgatók nyelvtudását vizsgáltam. Összeségében a válaszadók közül 85,6% tud munkát vállalni valamilyen idegen nyelven, és ezen belül is 24,8% több mint egyen. Angolul beszél 81%, és 17,3% beszél ezen felül még németül is. Korcsoport alapján jól kirajzolódott, hogy harminc év alattiaknál a leginkább jellemző a több mint egy nyelv beszéde, és a 36-40 között volt 25,5% a legmagasabb azoknak az aránya, akik nem beszélnek nyelveket. A 26 és 30 közöttiek kiemelkedő hányaddal 32,4%-kal több mint két idegen nyelven is beszélnek. Továbbá, az elhelyezkedési időnél megfigyeltük, hogy azon hallgatók, akik beszélnek valamilyen idegen nyelvet előbb helyezkedtek el a végzetségük megszerzését követően, mint akik csak magyar nyelven tudnak munkát vállalni. Ezen eredményekkel beigazolódott Makó (2015) kutatására épülő első hipotézisem, miszerint a Budapesti Gazdasági Egyetemen végzett hallgatók, akik több nyelven is beszélnek, hamarabb tudtak elhelyezkedni mint azok, akik nem rendelkeznek más nyelvtudással. Idegen nyelvtudás tekintetében vizsgáltam még a különbségeket a szakmában való elhelyezkedésben is. A kizárólag angol nyelven beszélők esetében helyezkedtek el a legnagyobb aránnyal tanulmányukhoz köthető pozícióban.Második fő kutatási alpontban az egyetem budapesti karai szerint figyeltem meg a válaszadókat, melynek eredményei a következők lettek. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karon és Külkereskedelmi Karon végzettek tudnának nagyobb arányban idegennyelv-tudással elhelyezkedni. Második hipotézisemet ez cáfolta, ugyanis a Pénzügyi és Számviteli Karon tanultak között azok, akik nem beszélnek idegen nyelveket 19,8%-kal kimagasló. Elhelyezkedési idő tekintetében a Külkereskedelmi Kar hallgatói voltak a leggyorsabbak, valamint maradtak a legnagyobb arányban a gyakornoki helyükön, de a másik két intézmény is nem sokkal lemaradva követte. A szakmában való elhelyezkedés és karok között összefüggésnél pedig a kitöltők életkora bizonyult a legbefolyásolóbb tényezőnek.Következő pontban igaznak bizonyult harmadik hipotézisem, amely szerint a kor növekedésével nő a munkahelyek száma és nem pedig fordítva. Továbbá, korcsoportok tekintetében megállapítottuk, hogy leghamarabb 90,27%-kal a jelenleg 26 és 30 év közöttiek tudtak elhelyezkedni. A végzetség megszerzését követően ők 90,27%-kal maradtak a gyakornoki helyükön vagy helyezkedettek el fél éven belül. Több mint 1 év volt elhelyezkedni a legnagyobb hányaddal a 31-35 év közöttieknek.Végül, de nem utolsó sorban az utolsó fejezetben megvizsgáltuk a Budapesti Gazdasági Egyetem volt hallgatóinak az átlag havi jövedelmét több szempont szerint. Először is a jelenleg is teljes állásban dolgozó 399 válaszadói létszám jövedelmének súlyozott átlagát elemeztük, és bebizonyosodott, hogy bruttó 38.115 Forinttal több, mint a magyarországi 2020-as bruttó átlagérték. Azt is látthatuk, hogy az életkorral nő a kereset, és ráadásul a 26 éves kor felettiek a magyarországi átlagnál többet keresnek bruttó 38.652 Forinttal. Negyedik, egyben utolsó hipotézisem, miszerint a BGE-n végzett pályakezdők havi bruttó jövedelme eléri az országos bruttó 449.400 Forintos átlagot cáfolva lett. Mivelhogy, a pályakezdő kitöltők jövedelme 95%-os megbízhatósági szinten bruttó 373.975 és 448.595 Forint közötti sávba esik.Zárógondolataként szeretném röviden összefoglalni, hogy kutatásom eredményei mit biztosítanak. Legfőképpen részletes információt ad a Budapesti Gazdasági Egyetemen végzettek tanulmányaik utáni elhelyezkedéséről. Bemutatja, hogy a pályakezdőknek fontos a nyelvtudás a munkába álláshoz a magyar munkaerő piacon, és reális képet ad nekik az elérhető jövedelemről az egyetem elvégését követően. Mindezek felett pozitív visszajelzést ad a teljesállású pozíció megtalálásának gyorsaságáról és a tanulmányaikhoz köthető szakmában való elhelyezkedéséről.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	elhelyezkedés, emberi erőforrás - munkaerő, idegen nyelv ismeret, jövedelem, Magyarország
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 09:59
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 09:59

Actions (login required)

Tétel nézet