Kriptovaluták

Fekete Áron Zsolt (2021) Kriptovaluták. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Kriptovaluták - Fekete Áron Zsolt.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Fekete_Áron_Zsolt.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (304kB)

Absztrakt (kivonat)

Először a kriptovaluták leggyakoribb felhasználási módját mutattam be, illetve azt, hogy a hagyományos valutákhoz képest melyek a legjelentősebb eltérések, illetve előnyök. Ismertettem a kriptovaluták rövid történetét is, mely során szó volt számos korai próbálkozásról. Ezek közül több projekt is sikertelenül zárult, köszönhetően többek között a kevés interneteléréssel rendelkező felhasználónak, a biztonság hiányának, vagy a nem megfelelően felépített üzleti modellnek. A következő fejezet elkészítése során arra a megállapításra jutottam, hogy a kriptovaluták alapját jelentő blokkláncok világa számtalan lehetőséget kínál. A ma használatos technológiák közül is sok olyat találni, amelyek megvalósíthatók lennének blokklánc segítségével, akár hatékonyabb formában is. A blokkláncok működésére is kitértem, illetve ezek felépítéséről és létrehozásáról is szó esett. Bemutattam a blokkok legfontosabb tulajdonságait, illetve a blokklánchoz fűződő kapcsolatukat. A konszenzus algoritmusok alapvető részét képezik a kriptovaluták és az alapjukat képező blokkláncok működésének. Lényegük, hogy megteremtik a tranzakciók létrejöttének feltételét és hitelesítését egy decentralizált hálózaton belül. Ezek feldolgozásában a felhasználók segítenek a számítási kapacitásuk felajánlásával, melyért cserébe jutalmat kapnak az adott kriptovaluta formájában, melynek elosztása különböző módokon történhet, a konszenzus algoritmus logikája alapján. A különböző algoritmusok neve azt mutatja, hogy mi alapján kerül kiválasztásra a felhasználó a tranzakció feldolgozása érdekében. Például a „Proof of Work” megoldás esetén a számítási teljesítmény, a „Proof of Stake” esetén a „felajánlott tét”, a „Proof of Space and Time” esetén pedig a felajánlott tárhely és a rendelkezésre állási idő alapján. A blokkláncok felhasználásával kapcsolatban felsoroltam néhány olyan, gyakorlati felhasználási módszert, melyek esetén alkalmazható lenne vagy már jelenleg is alkalmazásra kerül ez a technológia. Úgy gondolom ezeknek a jövőben, a digitalizáció iránti igény növekedésével egyre nagyobb szerepük lesz. A költekező fejezetben azt fejtem ki, hogy van-e alapja annak a gyakori felvetésnek, hogy a kriptovaluták követelhetetlenek, és gyakran illegális tevékenységek finanszírozására használják őket. Az anonimitás, és ennek a megteremtésének a lehetőségét is bemutattam. Ennek az eléréséhez számtalan opció áll rendelkezésre. Léteznek különböző, a személyazonosság védelmét szem előtt tartó kriptovaluták is, melyek ennek elérése érdekében különböző védelmi megoldásokat alkalmaznak. Kifejtem a gyakoribb biztonsági kockázatokat és támadási megoldásokat is. Ezek közül némelyik a hitelesítési folyamat módosítására irányul, van amelyik a bányász társulásokat érinti, de előfordul olyan is amelyik a blokklánc hálózatot támadja. Ezek megértése fontos az ilyen támadások elkerülése érdekében akár felhasználóként, akár egy új kriptovaluta létrehozása során. A kriptovaluták bányászatára világszerte jelenleg meglepően nagy mennyiségű erőforrás kerül felhasználásra. Ennek a biztosítására számtalan megoldás áll rendelkezésre. Felhő alapú bányászat esetén egy adatközpontban találhatóak a szükséges hardverek. A számítási teljesítmény egy bizonyos részét a felhasználó egy, a szolgáltatóval kötött szerződés és rendszeres díj fizetése érdekében veheti igénybe. Ezzel szemben a hardver alapú bányászat esetén a bányászathoz szükséges gépek beszerzéséről, üzemeltetéséről, tárolásáról és az villamosenergia biztosításáról a felhasználó gondoskodik. Ezen kívül létezik megosztott bányászat is, ahol a hardver az ügyfél tulajdona ennek a tárolása és üzemeltetése viszont a szolgáltatónál történik, a megfelelő díjazás ellenében. A tárcák a különböző kriptovaluták tárolására szolgálnak. Ennek a megvalósítására számos megoldás létezik, aminek a kiválasztása során számos szempontot kell mérlegelnünk. Léteznek a folyamatos interneteléréssel rendelkező, úgy nevezett „hot” (forró), valamint az offline „cold” (hideg) tárcák. Az interneteléréssel rendelkező „forró tárcák” között megtalálhatóak web alapú, böngészőből elérhetőek, illetve asztali vagy okostelefon alapú megoldások is. A „hideg tárcák” között találkozhatunk hardver alapúval, mely titkosítva, digitális formában, offline módon tárolja az adott kriptovalutákat. Ezen kívül megemlítem a papír alapú variánst is. Összehasonlítottam a coint és a tokent, mint a két leggyakoribb, fizetésre is használható kriptovaluta típust. Legfőbb különbség, hogy a coin saját blokklánccal rendelkezik, a token pedig egy már meglévő blokkláncot használ. A felhasználási mód, illetve a fedezetét jelentő eszköz szerint csoportosítva többféle tokennel és coinnal találkozhatunk. A kriptovaluták viszonylag magas volatilitásának, vagyis árfolyamingadozásának számos oka lehet. Ezek lehetnek geopolitikai események, a sajtó hatása, különböző nyilatkozatok, hackertámadások, új törvényi szabályozások, vagy az a tény, hogy a kriptovaluták feltörekvő fázisban vannak, így a bizalom még alacsony az irányukba. Egy új kriptovaluta létrehozásához szükséges tőke megteremtésének számos módja lehet. Lehetőség van a hagyományos pénzügyi területről már ismert IPO (részvénykibocsátás) típusú finanszírozásra, mellyel a kriptovaluták világában ICO (Initial Coin Offering) néven találkozhatunk. Ez az egyik legkönnyebben megvalósítható megoldás, mivel nem vonatkoznak rá törvényi szabályozások. Ennek ellenére ehhez is sok előkészítő munka szükséges, és a siker így sem garantált, mivel több kockázattal is számolnunk kell. Ezzel szemben a STO (Security Token Offering) törvényileg szabályozott lehetőséget kínál a szükséges tőke megteremtése érdekében. Ennek a megvalósításához azonban sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelni, melyek teljesülését az adott szabályozó szerv bírálja el. A harmadik, népszerű finanszírozási lehetőség az IEO (Initial Exchange Offering), mely során egy meglévő kriptovaluta tőzsde infrastruktúrája szolgál alapul. Itt a szabályozó és ellenőrző szerepet az adott tőzsde biztosítja. Az utolsó fejezetben egy új kriptovaluta megvalósításának lehetősége merül fel, mellyel különböző kedvezmények igénybevétele mellett lehetne fizetni vendéglátóhelyeken okostelefon segítéségével. Ennek a létrehozása érdekében bemutattam a weboldal és a hozzá kapcsolódó alkalmazástól elvárt legfontosabb funkciókat. Szó esik még a kriptovaluta projektek legfontosabb dokumentumáról a „white paper” nevű specifikációról. Ezen kívül ismertetésre kerül a választott platform és a hozzá kapcsolódó sajátosságok. Az utolsó bekezdésben a Magyarországon jelenleg hatályos jogi környezet mutatom be adózási szempontból, azonban az ide vonatkozó törvények világszerte folyamatosan változnak, így hazánkban is előfordulhatnak ilyen irányú módosulások. A dolgozat lezárásaként egy kérdőívet hoztam létre, mely annak a megválaszolásában segít, hogy érdemes lenne-e egy ilyen, előzőleg ismertetett projekt megvalósítása. A kutatás során kitértem a közösségi média használati, fizetési, vendéglátóhely látogatási szokásokra, valamint a kriptovalutával kapcsolatos ismereteket is felmértem. A kérdőív végén az elképzelés értékelésére is lehetőség nyílt.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	deviza, digitális gazdaság, fizetőeszközök, kriptopénz, pénz, valuta
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 09:58
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 09:58

Actions (login required)

Tétel nézet