A magyar adórendszer vizsgálata, hazai és nemzetközi vonatkozások

Mészáros Ákos (2021) A magyar adórendszer vizsgálata, hazai és nemzetközi vonatkozások. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Mészáros_Ákos_PMQ7NL.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_O_Mészáros_Ákos.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A közteherviselés hosszú ideje része az állami működésnek. Manapság (2021. április) az állam az alapvető közszolgáltatásokat, mint például az oktatás, a nyugdíjrendszer, az egészségügy és a közigazgatás az adókból biztosítja. Ebből kifolyólag az adónak döntő szerepe van az államháztartás működésében. Ezen felül az adó révén befolyásolhatóak a gazdasági folyamatok is. Jelenleg a pénzügyi piacokra a nyitottság jellemző, amelynek révén a gazdasági szervezetek viszonylag szabadon eldönthetik, hogy mely országban kívánják végezni gazdasági tevékenységeiket. Ennek következtében rendkívül fontos, hogy az adórendszerek egyszerűek legyenek és átlátható szabályozással rendelkezzenek, valamint kevésbé gyakran változzanak. Továbbá a külföldi tőkeberuházásokat is negatívan érintheti a nem transzparensen működő adórendszer. Ugyanakkor a kedvező adózási kulcsok, adókedvezmények ösztönző hatással lehetnek egyes szektorokra, vagy a beruházásokra. Az adóval kapcsolatos szabályozás az állam hatáskörébe tartozik.A hazai adórendszer hatékonyságának elemzésekor fontos számításba venni, hogy egy adórendszer abban az esetben hatékony, ha a jövedelmek allokációját és a szükséges bevételek beszedését a létező legkisebb társadalmi költséggel viszi véghez. Fontos hozzátenni, hogy a társadalmi költségek alatt az adó beszedésével és befizetésével járó társadalmi terheket, illetve az adórendszert torzító hatásokat értjük.A munkakínálatot ösztönző tényezők elemzésekor az alapvető feltevés, hogy a munkavállaló saját jólétének maximalizálására törekszik. A munkakínálatot különféle ösztönzők révén lehet befolyásolni, mivel a munkavállaló olyan jövedelemben részesül, amelynek során szabadideje nem csökken. A munkakínálatra számos egyéb faktor is hatással, mint például a személyi jövedelemadó, amely az adóköteles jövedelembőlkerül megállapításra. Hazánk esetében jelenleg egykulcsos rendszer van, amelynek mértéke 15 százalék. Fontos hozzátenni, hogy az adóköteles jövedelmet befolyásolhatja a béren kívüli juttatások csökkenése. Ennek következtében nem lehet egyértelműen megállapítani sem általánosságban, sem a hazai adórendszer esetében, hogy az adók milyen hatással vannak a munkakínálatra. Ezzel szemben a munkakereslet esetében már egyértelmű a helyzet, ugyanis a munkabért terhelő adók és járulékok emelkedésével csökken a munkakereslet. Ebben a tekintetben a torzító hatásokat leginkább az adóék fejezi ki. Magyarország esetében ez az érték 44,6 százalék volt 2019-ben, amely az EU-ban a második legmagasabb érték Belgiumot követően. A magas adóék azért kedvezőtlen, ugyanis ennek révén nemcsak csökkenhet a munkakereslet, de a belföldön előállított termékek versenyképessége is csökkenhet.A termelés és a beruházás esetében a gazdasági szereplők, azon belül a vállalkozások vállalatalapítási és befektetési döntéseit a társasági- és osztalékadó határozza meg. Magyarország esetében a társasági adókulcs 9 százalékos, amely az egyik legalacsonyabb az EU-ban, de még a közép-kelet-európai régióban is. Ezen felül az átlagos adóterhelés 6,7 százalék, amely a különféle adókedvezmények révén kedvezőbb, mint az eredeti adókulcs. A hazai adóbevételek szerkezetét vizsgálva kijelenthető, hogy az adóbevételek kisebb része folyik be társasági adóból. Összességében megállapítható, hogy a hazai társasági adórendszer kifejezetten ösztönző a beruházások tekintetében.A fogyasztási hatások elemzése során elsősorban azt kell vizsgálni, hogy a háztartások fogyasztással összefüggő döntéseit hogyan befolyásolják a közvetlen adók. A hazai adórendszer esetében elmondható, hogy adóbevételek döntő hányada közvetett adókból származik. Az elemzés során nem sikerült egyértelműen megválaszolni, hogy a magyar fogyasztási adók milyen hatással vannak a fogyasztásra, ugyanis az eltérő fogyasztói csoportok eltérő fogyasztói kosárral rendelkeznek, illetve vannak átfedések is, hiszen több olyan termék van, amelyekből mindegyik fogyasztói csoport fogyaszt.A témát érdemes lehet mélyebben kutatni a jövőben, azt vizsgálva, hogy például az adókon kívül milyen egyéb tényezők játszanak szerepet a termelésben és a beruházásban, illetve a fogyasztásban. Továbbá az adott tényezők milyen súllyal esnek latba a befektetési vagy fogyasztói döntések meghozatalakor. Ezen felül a témát ki lehetne bővíteni, vagy önállóan kutatni az adóadminisztráció és az adóelkerülés kérdésével, transzferárak kérdésével.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adózás, ábraelemzés, ÁFA, beruházás, munkakereslet, munkakínálat
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Szep. 22. 09:57
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 22. 09:57

Actions (login required)

Tétel nézet