Bircsák Józsefné (2021) Egészségügyi bérfejlesztések és azok hatásai a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, különös tekintettel az orvosi bérfejlesztésekre. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Bircsák Józsefné GM7TDZ.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. Április 21.. Download (932kB) |
|
PDF
IMG_20210421_0002.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (638kB) |
|
PDF
Temavazlat-es-osszefoglalas Bircsák Józsefné GM7TDZ-converted.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2026. Április 21.. Download (219kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatomban az egészségügyi béremelés és azok hatásait vizsgáltam a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, kiemelt figyelmet fordítva az orvosi állományra. Célom volt vizsgálni az egészségügyi szakdolgozók jelenlegi helyzetét, az ágazat munkaerőpiaci jellemzőit. Ugyancsak célul tűztem ki elemezni az egészségügyi dolgozók bérezését, valamint a migrációs folyamatokat. Szintén célom volt vizsgálni, hogy az elmúlt években a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban miként alakult az orvosok, egészségügyi szakdolgozók elvándorlása, a bérfejlesztés milyen hatással volt a fluktuációra. A szakirodalmi áttekintés, valamint a gyűjtött szekunder adatok feldolgozása rávilágított arra, hogy az országban különösen az elmúlt 5 évben jelentős bérfejlesztések valósultak meg, melyek nem hagyhatták figyelmen kívül az egészségügyet sem. Az elmúlt években az országban számos ágazatban munkaerőhiánynak lehettünk szemtanúi, amelyek az egészségügyi ágazatot is érintették. A kormányzatnak új stratégiát kellett kidolgoznia a magyar munkavállalók, így többek között az orvosok, egészségügyi szakdolgozók állományi létszámának megtartására. Ennek talán legjelentősebb része a 2011 évtől több lépcsőben megvalósított, és továbbra is folyamatban lévő béremelés. Szakdolgozatomban bázis- és láncviszonyszámok, valamint megoszlási viszonyszámok képzésével vizsgáltam, hogy miként alakult az elmúlt években az egészségügyi dolgozók száma, közülük mennyien hagyták el az országot, módosítottak pályát, illetve helyezkedtek el a magánegészségügyi szektorban. Ezzel párhuzamosan szintén statisztikai mutatók képzésével vizsgáltam, hogy miként alakult az egészségügyi dolgozók, köztük az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók bérezése, bérfejlesztése. Vizsgálataim fő tárgya a munkahelyemül is helyet adó Magyar Honvédség Egészségügyi Központ, amely szintén érintett volt mind a dolgozók elvándorlásának, mind az egészségügyi bérfejlesztésnek. A szakirodalmi áttekintés, valamint a statisztikai adatok vizsgálata Magyar Honvédség Egészségügyi Központban ugyan az országos átlagtól elmarad mind az elvándorló orvosok, mind az egészségügyi szakdolgozók aránya, azonban még így is szükséges a jelenséggel foglalkozni. A Honvédelmi Minisztérium költségvetési tervezeteiből jól látható, hogy az elmúlt években jelentős forrásokat különítettek el a személyi jellegű juttatásokra, azok mértéke folyamatosan növekedett. A szakdolgozat készítése során két kutatási kérdést fogalmaztam meg, melyeket egyrészt a statisztikai adatok elemzésével, másrészt kérdőíves felméréssel vizsgáltam, ezekkel kapcsolatban a következő eredményekre jutottam: K1: A béremeléseknek a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjában van állomány megtartó hatása? A statisztikai adatok rámutattak arra, hogy a 2017 – 2021 közötti időszakban az állomány létszáma 18,75 %-kal nőtt, ami 529 főt jelent. Az előző évhez viszonyítva egyedül a 2019-es évben volt csökkenés a létszámban, azonban annak mértéke nem érte el az 1 %-ot. Az elvándorlási statisztikák vizsgálata rámutatott arra, hogy az intézményt is érinti a probléma. 2015-höz képest 2020-ra mintegy 18,65 %-kal nőtt az Egészségügyi Központ állományát elhagyók száma. A kilépők száma éves átlagban 10 % alatt marad, ami jelentős mértékben elmarad az országos átlagtól. Az intézményben az elmúlt 5 évben jelentős bérfejlesztés valósult meg, a munkavállalók körülbelül 55 %-a teljes mértékben, vagy többnyire elégedett a fizetésével, ugyanakkor csak a dolgozók 37 %-a gondolja úgy, hogy a jó fizetésnek önmagában is állomány megtartó hatása van. K2: A béremeléseknek a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjában az orvosok esetében erősebb a megtartó hatása, mint a többi egészségügyi dolgozó esetében? A statisztikai adatok azt mutatták, hogy a 2017 – 2021 közötti időszakban az intézményben az orvosok száma mintegy 10,47 %-kal nőtt, az előző évhez képest a legnagyobb mértékű létszámnövekedés 2021-ben következett be, míg 2019-ben és 2020-ban kismértékben csökkent a létszám. A 2015-ös bázisévhez képest 2020-ra 19,05 %-kal nőtt az intézményt elhagyó orvosok száma, azonban 2018-tól kezdődően folyamatosan csökkent az elvándorlók száma. Az egészségügyi szakdolgozók száma ugyanakkor a vizsgált időszakban 20,94 %-kal nőtt, ami 467 főt jelent. A 2020-ra a bázisévhez képest az egészségügyi szakdolgozók 18,5 %-kal nőtt az elvándorlók száma, és az elmúlt években az előző évekhez képest kismértékben növekedett a számuk. Az összes távozó dolgozó körülbelül 70 %-a az egészségügyi szakdolgozók köréből kerül ki. 2017-től kezdődően jelentős béremelés valósult meg az orvosok esetében, egy kezdő orvos bére 2021-ig mintegy 84,96 %-kal, míg egy 10 éve pályán lévő orvos fizetése 194,43 %-kal nőtt. Ez pedig már megfelelő alapot biztosíthat a maradáshoz.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Pénzügy Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | egészségügy nemzetközi adatok, egészségügyi bérfejlesztés, egészségügyi dolgozók elvándorlása, egészségügyi dolgozók pályaelhagyása, Magyar Honvédség Egészségügyi Központ |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2021. Szep. 22. 09:57 |
Utolsó módosítás: | 2021. Szep. 22. 09:57 |
Actions (login required)
Tétel nézet |