A hazai és nemzetközi gasztro-influencerek hatása a gasztronómiai fogyasztási szokásokra a fiatal felnőttek körében

Garancsy András (2021) A hazai és nemzetközi gasztro-influencerek hatása a gasztronómiai fogyasztási szokásokra a fiatal felnőttek körében. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

[thumbnail of Gasztroinfluenszerek_Final_Javított-converted (1).pdf] PDF
Gasztroinfluenszerek_Final_Javított-converted (1).pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Gasztroinfluenszerek_Final_Javított-converted (1).pdf] PDF
Gasztroinfluenszerek_Final_Javított-converted (1).pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A gasztronómia számtalan vetülete a modern ember mindennapi életének részét képezi. A globális gazdaság fejlődésének köszönhetően a mezőgazdasági termények a világ fejlettebb részein, így Magyarországon is időszaktól függetlenül rendelkezésre állnak, mi több, optimális esetben mennyiségileg is megfelelő mértékben. Ezek a kitételek igazak a különlegesebb élelmiszerekre is, nem csak az alapvetőkre. Manapság elmondható, hogy ha valamilyen alapanyagot be akarunk szerezni, annak csak a „pénztárcánk” szabhat határt.   Ezen felül a gasztronómia a nemzeti hagyomány, a nemzeti identitástudat egyik alkotóeleme is. Ahány ország, annyi féle ételkészítési eljárás, nemzeti étel létezik. Szintén globális világunk hozadéka, hogy egyes nemzetek konyhái nem maradnak meg az országhatárokon belül és sok esetben világhódító útra indulnak. A mai modern gasztronómia meghatározó irányzatai az olasz, francia, skandináv, közel-és távol-keleti régiókból kerültek ki és dominálják az ételkészítés fő csapásvonalát.   Szerencsére hazánkban is egyre több konyha, egyre szélesebb kínálattal érhető el. A 2010-es évek elején lezajlott nagy „hazai gasztroforradalom” az elmúlt 10 évben a budapesti belváros romkocsmáiból lassan utat talált magának a körúton kívülre, majd a Balatonon, nagyobb megyeszékhelyekben és különleges helyeken is megvetette a lábát.   Az otthoni főzés is egyre nagyobb teret nyert magának az elmúlt években a magyar háztartásokban, kiváltképp a fiatalabb, egészségtudatosabb demográfiában, ahol előtte jellemzően fordított trend volt globálisan megfigyelhető (az idősebb korosztályok alapvetően többet, többször főznek otthon életmódbeli valamint hagyományos okokból). A koronavírus nyomán hozott intézkedések miatti bezártság lehatárolta sokakban azt a felismerést eredményezték, hogy főzni alapvetően nem csak hasznos, de jó hobbi, kikapcsolódás is egyben.   A „hazai gasztroforradalom” mellett egy másik revolúciós is zajlott a világban: a közösségi média megállíthatatlan előretörése, amely csaknem mint a gasztronómia, szintén a modern ember mindennapjainak részévé vált. A folyamatos összekapcsoltság, az információ szabad áramlása, valamint a figyelem megragadására tett kísérletek egy új iparágat szült: a közösségi platformokon hírnévre szert tett emberek, az influenszerek, akik a klasszikus, hollywoodi sztárokhoz hasonlóan az ismertségüket, valamint az általuk szolgáltatott tartalmat kapitalizálják anyagi juttatásokká, hirdetések, szponzorációk, termékeladások formájában. Ám míg sok esetben a hollywoodi sztárok mögött hatalmas stábok állnak, és az általuk szolgáltatott tartalom (filmek, sorozatok) előállítása drága és körülményes, addig egy influenszer megközelítőleg hasonló ismertségre tehet szert a saját médiumán akár csak egy kamera segítségével, a hálószobájából.   Időközben az influenszer világ a gasztronómiát is utolérte. A klasszikus televíziós séfek, mint Gordon Ramsay és Jamie Oliver elsők között ragadta meg az internetben rejlő lehetőségeket és sikerrel transzferálták ismertségüket az online térbe, azonban őket szorosan követik olyan, profi vagy amatőr séfek, akik a semmiből emelkedtek a közösségi médiumok koronázatlan királyaivá és királynőivé, és hatalmuk, befolyásuk is az arisztokráciához mérhető.       Dolgozatomban arra keresem a választ, hogy milyen hatással vannak a „gasztro-influenszerek” (azaz a gasztronómia területén online hírnévre szert tett és azt kamatoztató egyének) a fiatal felnőttek gasztronómiához fűződő viszonyára, gasztronómiai fogyasztási szokásaikra. A téma aktualitását és személyes indíttatását is elsősorban a koronavírus nyomán a saját magam és barátaim körében tapasztalt megnövekedett érdeklődés a gasztronómia iránt indukálta és ennek megvizsgálásának szeretnék egy empirikus keretet adni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Kereskedelem Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és marketing

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Schultz Éva
Belső
egyetemi tanársegéd; Turizmus Tanszék; KVIK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: étterem, gasztronómia, koronavírus-járvány (COVID-19), szakácsművészet, turizmus
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Szep. 22. 09:01
Utolsó módosítás: 2021. Szep. 22. 09:01

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet